Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_bio04szp.jpgHa úgy folyik tovább a gazdálkodás, ahogy most, még két generációnak van élet a Földön - nem kevesebbet állítanak a szakemberek.

A Vasi Skanzen nem csak a népi építészeti emlékeket őrzi, hanem a népi élővilágot, a hagyományos gazdálkodás módszereit is. Dr. Balogh Lajos botanikus úgy fogalmaz: mindezzel szervesen kapcsolódik az a gondolkodásmód, amely az embert visszatéríti az ökológiai szemlélethez, a természettel való harmonikus együttéléshez.

A Vasi Skanzen népi élővilágismereti fejlesztési programjába illeszkedett dr. Roszik Péter Bioszerek és biomódszerek a vegyszerek ígéretes alternatívái című előadása, amelyben az ökológiai gazdálkodás elveiről beszélt, valamint arról, miért nélkülözhetetlen a biogazdálkodás elterjesztése. Amint mondta: nem az az élelmiszer, amit a gyomorba szánnak, hanem ami oda való.

Minden embert megilletnének a biológiai létezés alapjai: a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, az élhető környezet erről beszélt dr. Roszik Péter a Savaria Múzeumban. Az előadó a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke (2012-ig a Győr megyei agrár kamara elnöke volt), aki Győrújbarátról érkezett. Maga is biogazdálkodást folytat 1987 óta.

Hangsúlyozta: az élő humuszos föld a legfontosabb, a vegyszermentes, génmódosítás nélküli termelés. Ha úgy folyik tovább a gazdálkodás, ahogy most, még két generációnak van élet a Földön, nekünk és a gyerekeinknek. Biztos, hogy változtatni kell. A jövőbe pillantva Eisteint idézte, aki úgy vélte, négy éve van hátra az emberiségnek, ha eltűnnek a méhek. (Az Agora - Savaria moziban most vetítették A méhek világa című filmet, amely arról szól, hogy az elmúlt évek során méhek milliói tűntek el látszólag megmagyarázhatatlan okból. A méhek fogyása óriási hatással van az ember táplálkozására, hiszen az élelmiszerek több mint harmada függ a méhek tevékenységétől.)

Dr. Roszik Péter elmondta: az ökológiai gazdálkodás négy elv alapján működtethető.

Az 1. a környezet megóvásának elve, a sokféleség megőrzése, az alkalmazkodás. (Miközben az egyirányú ipari mezőgazdaság ma csak néhány növényt termeszt. A talajokat műtrágyázzák, a humuszos föld eltűnik.)

A 2. a méltányosság elve minden kapcsolatban, a jövő generációk felé is. Úgy használni a Földet, hogy maradjon életlehetőség.

A 3. a gondosság elve a felelősség, az óvatosság.

A 4. az egészség elve talajé, növényé, állaté, emberé, a Földé. Nagyon pontosan lehet tudni, hogy mi bio. Semmi félreértés nem lehet, a gazdák által is ismert törvények (834/2007, 889/2008, 1235/2008) ezt pontosan szabályozzák. Ahhoz, hogy valaki Európában bionatúr terméket adhasson el, egy ellenőrzési rendszerben kell benne lennie, ezt a kontrollt végzi a Bionatúr Hungária, amely bionatúr termék tanúsítványt bocsát ki.

Miért nélkülözhetetlen a biogazdálkodás elterjesztése? Az előadó képeket vetített: milyen egy ipari gazdálkodásban tartott hat hetes tojótyúk nem csak világít a csontja a sötétben, annyira megtömik foszforral, de mindössze fele akkora, mint egy levágásra szánható, legalább 81 napos biocsirke. A növényvédő szerek használatáról elmondta: 2005-2010 között az EU-ban 200 szert vontak vissza, mert az egészségre károsnak találták. (Amíg használták, addig is káros volt.)

Nem a paraszt hibás, aki a szereket alkalmazta, hanem akik e szerekre az engedélyt kiadták. 2010-ben egyetlen almában 43 féle vegyszermaradékot találtak. A szója, kukorica-, repcetermelésben gyakori a génmódosítás, amelynek az eredménye majd a 3-4. generációnál tűnik ki. Szigorú ellenőrzés szükséges, hogy ne kerülhessenek génmódosított termékek az asztalra. Negyven év alatt eltűnt a kukorica tápanyagtartalmának 81 százaléka, ugyanez a káposztánál 35 százalék.

Roszik Péter felhívta a figyelmet: az EU-s élelmiszer-jog szerint élelmiszer az, amit a gyomorba szánnak. Nem azt mondják, hogy ami oda való, hanem amivel megetetnek. A biogazdálkodásban tilos műtrágyát alkalmazni. A nitrogént természetes rendszerek is szolgáltatják: mikrobiológiai trágyázószerek, bio- és nem iparszerűen tartott állatok trágyája, ezek komposztjai, gilisztahumusz, guano, alginit (tengeri alga üledék Gércén és Vázsonyban bányásszák).

A bio növényvédelem főleg megelőzésre épül. A megelőzésnek is gazdag eszköztára van. A facéliák beültetése szántóföldi növények közé a legjobb talajfertőtlenítő, hiszen a facélia gyökere ciánt termel, és ez gyéríti a talajban lakó kártevőket. A virágos növény (például Fátyolka) társítása azért fontos, mert begyűjti a káros rovarokat. Virágszegélyt is lehet kialakítani. Lényeges a vetésváltás, a fajtaválasztás. Van például olyan burgonyafajta, amit nem szeretnek a krumplibogarak. Vannak hasznos baktériumok és hasznos gombák. A régi öregek is tudták, ha a Csillagfüvet beszántják, utána egészséges lesz a krumpli.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Merklin Tímea

Kapcsolódó anyagunk:

Forrás

Kép: Dr. Roszik Péter   a Vasi Skanzen etnobiológiai fejlesztési programjában (Fotó: Szendi Péter) 

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...