Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottsága és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete április 9-én közös műhelykonferenciát rendezett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A rendezvényt a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Programja támogatta.

Az összejövetel apropója Romsics Ignác akadémikus, egyetemi által szerkesztett „Szabó István életútja Nádudvartól Nádudvarig” című kötet bemutatója volt. A kerekasztal beszélgetést Orosz István akadémikus, emeritus professzor vezette, a könyv szerkesztőjének, és „címszereplőjének”, Szabó Istvánnak a részvételével. Ki is az Szabó István? Miért is születik az életéről könyv Romsics Ignác szerkesztésében, aki a huszadik századi magyar történelem kutatásának nemzetközileg is kiemelkedő személyisége? A hivatalos bemutatása Szabó Istvánnak a meghívó szövege szerint így hangzik: Kossuth és Állami díjas tsz-elnök, a KITE Zrt Felügyelő Bizottságának elnöke. A többség számára, viszont a valamikori Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökeként ismerős a neve. A Kádár-korszak agrártörténetével foglalkozó kutatók és érdeklődők számára megkerülhetetlen az ő személye. Debrecen lakossága pedig az egykori Csillag Csemege üzletlánc révén ismerhették meg Szabó Istvánt.

Romsics Ignác a könyv ismertetése kapcsán elmondta, hogy benne már néhány éve megfogalmazódott a mű megírásának gondolata, azonban a gyakorlati megvalósítására csak 2012-ben került sor. A neves történész hangsúlyozta, hogy nem egy interjú kötetet, hanem egy elbeszélést akart írni. Azt is kiemelte, hogy nem a Kádár korszak agráriumát kívánta bemutatni, hanem egy parasztember életútját.

Szabó István kisparaszti közegbe született. 1951-ben belépett a helyi termelőszövetkezetbe, ahol a pályája igen gyorsan ívelt felfelé, a következő évben már a szövetkezet elnöke lett. Ezt a tisztségét egészen a nyugdíjba meneteléig betöltötte. Közben számos országos testületben tevékenykedett, a magyar szövetkezeti élet egyik fontos alakjává vált. Nevéhez fűződik a nádudvari módszer néven emlegetett részes művelés, illetve olyan új technológiák meghonosítása, amelyek szakítottak a szovjet mintával. Emiatt számos bírálat is érte. Az ő tevékenysége, módszere modellértékűnek számított, különösen a háztáji gazdaságok, az egyéni érdekeltségi rendszer felkarolásával.

A könyv nemcsak azoknak szól, akik átélték, hanem azoknak is, akik egy parasztember életútján keresztül szeretnék jobban megismerni a rendszerváltás előtti Magyarország agráriumát.

A kerekasztal-beszélgetés üzeneteként megfogalmazható, hogy a Szabó István életét bemutató mű nagyon fontos munka, igyekszik átfogó képet adni a magyar paraszti társadalom korabeli helyzetéről, a mezőgazdasági irányítás helyzetéről és lehetőségeiről régiónkban.

(A szerző a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója)

Forrás: http://www.dehir.hu/kultura/nadudvartol-nadudvarig-egy-parasztember-eletutjan-keresztul/2013/04/15/