Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_waldorf_osztaly.jpgWaldorf-iskolások – ezek nem azok, akik eltáncolják a nevüket? Nehéz dolga van a reformpedagógiának, ha szeretné elérni a működését gyakran szkeptikus távolságtartással szemlélő közvélemény elfogadását. 

Ennek az az oka, hogy nehéz felmérni, valójában mennyire ésszerűek az alternatív oktatási koncepciók. A Waldorf-pedagógiának sincs könnyebb dolga, jóllehet történetileg hosszabb múltra tekint vissza, mint a többi reformkezdeményezés.

Andreas Schleicher, az OECD oktatásügyi szakértője és a Pisa-tanulmányok nemzetközi koordinátora egy sajtókonferencián bemutatta a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem egyik vizsgálatát a Waldorf-iskolások oktatásának tapasztalatairól.

Ez az első, Németországban készült, nagyobb tanulmány, amely ilyen módon felmérte az oktatás minőségét és tapasztalatait. A felmérés során tíz iskola több mint 800, 15 és 18 év közötti tanulóját kérdezték meg. Az eredmény: a Waldorf-iskolások az állami iskolák tanulóival összehasonlítva nagyobb lelkesedéssel tanulnak, kevesebbet unatkoznak, úgy érzik, egyénileg fejlesztik őket, és az iskolában mindenekelőtt saját erősségeiket ismerik meg. Míg a tanulás a Waldorf-iskolások 80 százaléka számára okoz örömöt, addig az állami iskolákban ezt csak a diákok 67 százaléka állította. Az iskolai klímát és a tanulási környezetet is a megkérdezettek messze legnagyobb része, 85 százaléka írta le kellemesnek és támogatónak. Az állami iskolákban csak 60 százalék gondolta így. Továbbá a tanárokhoz fűződő viszonyt is lényegesen jobbnak ítélték meg - a Waldorf-iskolások 65 százalékával szemben csupán az állami iskolák alig 31 százaléka érezte így.

Az iskolával történő azonosulás is nagyobb, mint más iskoláknál; és emellett a Waldorf-iskolákban tanuló gyerekek lényegesen ritkábban szenvednek olyan szomatikus panaszok miatt, mint a fejfájás, hasfájás vagy alvászavar. Alvászavarban a diákok tizenegy százaléka szenved, szemben az állami iskolák 17 százalékával.

A szakértők számára ez arra utal, hogy a Waldorf-iskolákban sokkal kisebb tér jut a teljesítményelvárások miatti nyomásnak és a vizsgáktól való félelemnek, mint az állami iskolákban – és ez jót tesz a gyerekeknek.

A saját felelősség és az önrendelkezés hangsúlyozása a gyerekeket optimálisan felkészíti arra az életre, amely az iskola befejezése után várja őket. – Magas fokú kongruencia mutatkozik aközött, amit a világ követel az embertől és amit a Waldorf-iskolások elsajátítanak – mondta Andreas Schleicher. A kész tudás reprodukálásának egyre kevesebb a jelentősége, vélte az oktatásügyi szakértő. – Ma a legtöbb vizsgát már egy okostelefon segítségével is le lehet tenni – mondta – ha azt akarjuk, hogy gyermekeink okosabbak legyenek, mint egy okostelefon, más kompetenciákat kell megtanítanunk nekik.

Fontos, hogy a tudást kreatívan és megoldásközpontúan alkalmazzák az új területekre. Erre a Waldorf-iskoláknál hagyományosan nagy súlyt fektetnek, ugyanúgy mint az életközeli tanulásra. Ez lehetővé teszi az elmélyült tanulás képességét, amely a tanultakat nem csak a következő vizsgáig konzerválja.

A kérdőíves tanulmányt az állami iskolák iskolai elégedettségére vonatkozólag rendszeresített tanulmányokra támaszkodva állították össze, így például a Nemzetközi Pedagógiai Kutatás Német Intézetének vizsgálataira alapozva. Ezért a tudósok össze tudták hasonlítani a Waldorf-iskolákat az állami iskolákkal, jóllehet ezek nem kontrollcsoportként működtek.

Ugyan szép dolog, hogy a Waldorf-iskolások nagyobb örömmel tanulnak, de olyan jól is tanulnak, mint az állami iskolák diákjai?

Itt is alig találunk kifogásolható tényeket. Tanulmányok igazolják, hogy a Waldorf-iskolások és az állami iskolák tanulóinak végbizonyítványai között statisztikailag jelentéktelen különbségek láthatók akkor is, ha az átlagjegyeket iskolafajták szerint hasonlítják össze. Csak a Waldorf-iskolások alig észlelhetően kis hányada fejezi be tanulmányait az általános iskolában, míg reáliskolai végzettség és az érettségi egyensúlyban van. – Nincsen olyan német tartomány, amelyről ismeretes lenne, hogy ott a Waldorf-iskolások rosszabb eredményeket érnének el” – jegyezte meg a tanulmány szerzője, Heiner Barz.

A Waldorf-iskolák helyzete azért különleges, mert szülők tartják fenn azokat. Németországban 230 Waldorf-iskolában 85.000 diák tanul – világszerte több mint 1000 Waldorf-iskola működik. A legtöbb Németországban, ez követi az USA és Hollandia. A Waldorf-tanárok képzését nem adókból finanszírozzák, hanem szülők fizetik. Az alfteri Oktatásgazdasági Intézetben dolgozó Steffen Koolmann adatai szerint egy Waldorf-iskolás szülei évente 125 eurót fordítanak erre. A Szabad Waldorf-iskolák Szövetségének igazgatósági tagja, Henning Kullak-Ublick a politika kötelességének tartja, hogy megszüntesse az állami iskolások és a szülői fenntartású iskolák megkülönböztetését például a finanszírozás támogatása útján.

A tanulmány ("Bildungserfahrungen an Waldorfschulen. Empirische Studie zu Schulqualität und Lernerfahrungen") könyv formában 2012. októbertől kapható.

A cikket fordította: Szöllős Ákos

Forrás