A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)
Az emberi agy mérete az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőhet, és ez egy új kutatás szerint csökkentheti a demencia kockázatát a fiatalabb generációkban.
A tanulmányban több mint 3000 amerikai 55 és 65 év közötti agyát elemezték, és megállapították, hogy az 1970-es években születettek általános agytérfogata 6,6 százalékkal nagyobb, mint az 1930-as években születetteké.
Megállapították még azt is, hogy az X generáció tagjainak a fehérállomány térfogata is közel 8 százalékkal, a szürkeállomány felülete pedig majdnem 15 százalékkal nagyobb volt, mint az előttük született generáció tagjainak. Továbbiakban kifejtésre került még az is, hogy az agy egy bizonyos része, a hippokampusz, amely jelentős szerepet játszik a memóriában és a tanulásban, 5,7 százalékkal bővült térfogatában a vizsgált generációk között.
Ez még akkor is igaz volt, ha más hozzájáruló tényezőket, például a magasságot, az életkort és a nemet is figyelembe vették, írja a Science Alert.
"Úgy tűnik, hogy az évtized, amelyben valaki megszületik, hatással van az agy méretére és potenciálisan az agy hosszú távú egészségére" - magyarázza Charles DeCarli neurológus, a Kaliforniai Egyetem Davis Egyetemének munkatársa, a kutatás vezetője.
"A genetika nagy szerepet játszik az agyméret meghatározásában, de eredményeink szerint a külső hatások - például az egészségügyi, társadalmi, kulturális és oktatási tényezők - is szerepet játszhatnak."
Napjainkban a demencia világszerte több tízmillió embert érint, és mivel a világ öregedő népessége egyre nagyobbra duzzad, a betegség diagnózisa a következő három évtizedben várhatóan megháromszorozódik.
De van itt valami reménykeltő: az elmúlt három évtizedben az Egyesült Államokban és Európában a demencia előfordulása évtizedenként mintegy 13 százalékkal csökkent.
Úgy tűnik, hogy a demencia abszolút kockázata a fiatalabb generációk esetében csökken, valószínűleg az egészségesebb életmód és a neveltetés miatt.
A demenciát az agy szürkeállományának, az úgynevezett agykéregnek a elvékonyodása jellemzi, amely sok más kognitív folyamat mellett a memóriában, a tanulásban és a gondolkodásban játszik szerepet.
Mivel a beteg agy idővel fokozatosan zsugorodik, logikus, hogy ha kezdetben nagyobb térfogattal rendelkezünk, az védelmet nyújthat az időskori vékonyodás ellen.
Agyi tartalék hipotézis
Valóban, tanulmányok kimutatták, hogy a nagyobb fejű Alzheimer-kóros betegek kognitív teljesítménye jobb, ami alátámasztja ezt az úgynevezett "agyi tartalék hipotézist".
Annak kiderítésére, hogy az agyméret megmagyarázhatja-e a demencia alacsonyabb előfordulását a fiatalabb generációkban, deCarli és kollégái a Framingham Heart Study adatait használták fel, amely az 1930 és 1980 között született amerikaiak egészségi állapotát követte nyomon.
Amikor a résztvevők 55-65 évesek lettek, ami 1999 és 2019 között történt, agyuk mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatának vetették alá őket. Ezeket az adatokat csak 2023 októberében tették hozzáférhetővé.
Az eredményekre ráugorva deCarli és munkatársai kimutatták, hogy a fiatalabb generációknak összességében és regionálisan is nagyobb az agytérfogata.
A csapat nem csak az 1930-as években és az 1970-es években születetteket hasonlította össze. Megismételték elemzésüket 1145 hasonló korú, az 1940-es és 1950-es években született felnőtt körében is.
Eredményeik ismét az agytérfogat évtizedről évtizedre történő folyamatos és következetes növekedését mutatták ki - egy olyan hatást, amely a kutatók szerint az egyén esetében kicsi, de "valószínűleg jelentős a populáció szintjén".
"Az olyan nagyobb agyi struktúrák, mint amilyeneket a tanulmányunkban megfigyeltünk, az agy jobb fejlődését és az agy jobb egészségét tükrözhetik" - feltételezi DeCarli.
"A nagyobb agyi struktúra nagyobb agyi tartalékot jelent, és pufferolhatja a korral járó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák késői életkori hatásait".
Az idegtudósok azonban nem mindig értenek egyet abban, hogy az agytérfogat megfelelő helyettesítője-e az agyi tartaléknak. Egyes tanulmányok nem mutattak ki semmilyen összefüggést a memóriateljesítmény és az agytérfogat között az idő múlásával.
A méret végül is nem minden, ha az agyműködésről van szó. Nem feltétlenül tesz okosabbá. De jó puffert jelenthet a korral járó romlással szemben.
A rendszeres testmozgás például összefüggésbe hozható a memória és a tanulási régiók nagyobb agytérfogatával. Míg a rossz táplálkozás, az alkoholfogyasztás és a társadalmi elszigeteltség, úgy tűnik, éppen ellenkező hatást vált ki.
Egy nemrégiben készült, a szegénységről szóló tanulmány szerint a fehérállomány lebomolhat a neuronkapcsolatok sűrűségének csökkenése és a neuronok gyors üzenetküldését segítő védőbevonat elvesztése miatt. Úgy tűnik, hogy a magasabb jövedelem megvéd ettől a hatástól.
"A megnövekedett kapcsolódási képesség magyarázatot adhat a fehérállomány megnövekedett térfogatára vonatkozó eredményünkre... és jól illeszkedik a kognitív tartalékok állványzat-hipotéziséhez" - írják deCarli és munkatársai.
"A nagyobb agyi struktúra, amely tükrözheti az agy jobb fejlődését és az agy egészségét, legalább 1 megnyilvánulása a jobb agyi tartaléknak, amely pufferolhatja a késői életkori betegségek hatását az incidens demenciára".
A tanulmány a JAMA Neurology című szaklapban jelent meg.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
Vezetők 40 százaléka szerint a Z generáció nem alkalmas a munkavégzésre
Cégvezetők szerint a Z-generáció lusta dolgozni
A Z generáció már nem a munkahelyén, hanem otthon akar dolgozni
Bajban lehetünk, ha a Z generáción múlik a környezetvédelem ügye
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Marcel Strauß on Unsplash
TOP 5
