Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-megujulo_potencial.jpg
There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-megujulo_potencial.jpg
There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-halozatos_napelem_mukodese.jpg
There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-halozatos_napelem_mukodese.jpg
There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-napelem_megterulese_kesz.jpg
There was a problem loading image http://www.penzcentrum.hu/images/content/201206/13-napelem_megterulese_kesz.jpg

fuzfo_napelem.jpgRöhög rajtunk Európa - vallják a hazai napelem-piac képviselői. A kritikán aluli engedélyezési-, illetve szabályozási rendszer, az állami támogatások elmaradása, valamint egy ismeretlen érdekeket képviselő lobbitevékenység ugyanis mind-mind gátat szabnak hazánkban az "ingyenenergia" terjedésének. Pedig szakértők tapasztalatai szerint egy családi ház éves villamos energia igényét lefedő napelemes rendszer maximum 10 év alatt behozza az árát. Nagy kérdés ugyanakkor, mégis melyik a jobb befektetés egy magyar háztartásnak: a napenergia hasznosítása, vagy egy bankbetét?

Hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia. Magyarországon a primerenergia felhasználás jelentős részét fedezni lehetne a nap segítségével. Arról nem is beszélve, hogy a napelem az egyetlen olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy decentralizáltan termeljünk áramot. Ugyanakkor jelenleg a napenergia-hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehetőségek (elvi potenciál!), és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Bár óriási lehetőségek rejlenek a technológiában, erre azonban hazánkban még nem jöttek rá. Ez egyrészt előny, mert korábban jelentős veszteséget generált volna, ha a politikai vezetés őrült drágán támogatta volna a technológiát, másrészt hátrány, mert így az iparág nem tudott megfelelően kifejlődni hozzá, mint például Németországban. Arról nem is beszélve, hogy az irracionális szabályozás, a támogatások elmaradása sem könnyíti meg a napelemes rendszerek terjedését.

13-megujulo_potencial.jpg

"2003-ban még az előző Fidesz-kormánynak hála 30 százalékos támogatás volt a Széchenyi programon belül, és 12 százalékos áfa volt a napelemekre. Nagyon jók voltak a viszonyok, igaz, hogy akkor még a mostani háromszorosába kerültek a napelemek. Lassan eltelt 10 év, és a feltételek Magyarországon nemhogy nem javultak volna, hanem romlottak. Ma egyáltalán nem támogatják a napelemes rendszerek telepítését, sőt, 27 százalékos az áfa - döbbenetes. Látszik is, hogy nagyon kevés családi házas megrendelés van" - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Kitzinger Zsolt, a KLNSyS Kft. kereskedelmi vezetője.

A támogatások elmaradása mellett az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés, illetve a szabályozás nehezíti meg leginkább az értékesítést, így a napelemes rendszerek terjedését. Nem sikerült ugyanis bevezetni a Metár-rendszert Magyarországon, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt átvételi áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát, mint ahogy egyébként azt teszik már régóta Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban. Ehhez képest január elsejével - egy időben Bencsik János, volt energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár távozásával -, egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, mely igencsak megnehezíti a napelemes rendszerek terjedését. Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai.

A másik hatalmas probléma, mely szintén gátat szab a technológia hazai térhódításának, hogy az áramszolgáltatók nagyon szigorú követelményrendszert állítottak fel, és így csak bizonyos invertertípusokat (magyarázat a lenti ábra 3. pontjában - a szerk.) engedélyeznek. Az áramszolgáltatóknál olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni. Kitzinger Zsolt szerint nem azzal van a gond, hogy meg kell felelni a szabványoknak, hanem, hogy a legkisebb piacon a legszigorúbb feltételrendszert állították fel. A szakember véleménye szerint ennek hátterében valamilyen ismeretlen érdekeket szolgáló lobbitevékenység állhat.

13-halozatos_napelem_mukodese.jpg


Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb időt éppen az engedélyeztetés veszi igénybe - ez a folyamat a megrendeléstől számított 1-1,5 hónap. A szerelési munkálatok azonban ennél már jóval flottabbul mennek. A rendszer telepítése egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül - kicsit kell cserepet bontani, de más átalakításra nincs szükség. A szakemberek természetesen előzetesen felmérik a tető tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet (egy családi házas rendszer esetén körülbelül 25 négyzetméter, ami 15 napelem-táblából áll), amely tökéletesen biztosítja a feltételeket - legrosszabb esetben pedig az elemekből lehet előtetőt is képezni a megfelelő tájolás érdekében. Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - mely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezi tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 2 millió forint alatt marad.

A napelemeknél ugyanakkor nagyon számít a minőség. A sorba kötött tábláknál ugyanis elég, ha csak az egyik rossz, így az egész rendszer használhatatlan lesz. Ha egy panelt rosszul gyártanak, akkor az 5 év múlva jelent majd problémát. Ebből egyértelműen következik, hogy a némileg drágább napelemeknél a gyár hírnevét kell megfizetnünk. Egy megbízható gyártó terméke ugyanis 5 év múlva is működni fog, és ha mégse így lenne, könnyedén érvényesíthetjük garanciális igényünket, míg egy olcsó napelemeket gyártó vállalkozás esetleges csődje tönkre teheti befektetésünket. Egy rendszerben ugyanis csak egyféle típusú napelemeket lehet egyszerre működtetni. A napelemek élettartama mindazonáltal igen hosszú (50-100év) - a tapasztalatok szerint 10 évente nagyjából 4 százalékot romlik a teljesítményük. Karbantartási költséggel ugyanakkor nemigen kell számolni, az esetleges hibákat a gyártó állja. Az inverterek élettartama ugyanakkor némileg rövidebb, s nagyban függ attól, hogy hova telepítik. A tapasztalatok szerint beltéri telepítésnél akár 30 év, míg kültéri telepítés esetén jó, ha 15 évet kibírnak. Ebből adódóan viszont számolni kell karbantartási költségekkel is. Ezek a javítások azonban nem horribilisek.13-napelem_megterulese_kesz.jpg

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét előre vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát, s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszerűbb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében - melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint - egyértelműen látszik, hogy a napelemes rendszerek egyelőre miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhető támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Főként, hogy Kitzinger Zsolt prognózisa szerint már csak az inverterek esetében lehet áresésre számítani, s a napelemek beszerzési ára már nem fog az elmúlt tíz évben tapasztalt mértékben tovább csökkenni. Ma egy 200 Wattos napelem-tábla gyártói beszerzési ára 40 ezer forint, s pozitív csillagállás esetén sem lesz olcsóbb egyhamar. Éppen ezért az állami ösztönzők elengedhetetlenek a piaci szegmens felrázásához. Először is - mint megannyi más szegmensben - a napelemeknél is szükség lenne a 27 százalékos áfakulcs csökkentésére (emlékeztetőül: 2003-ban még 12 százalék volt az áfa a napelemekre - a szerk.)

Másodsorban pedig be kellene indítani a Metár-rendszert, melyre mindeddig csak ígérgetések voltak. Minimálisan megemelt átvételi árral ugyanis lökést lehetne adni a magyar gazdaságnak. Hiszen, ha a befektetők idehozzák a pénzüket, s Magyarországon termelnek Magyarországnak áramot ("magyar napból"), az jókora lökést ad a GDP-nek. Arról nem is beszélve, hogy szép számmal létesülnének új munkahelyek is. Végezetül pedig a napenergia lakossági hasznosításának elengedhetetlen feltétele a következetes állami támogatások életre hívása is. Az elmúlt 10 évben ugyanis volt idő, amikor 35 százalékos támogatás is rendelkezésre állt, és olyan is, amikor semmi. Arról nem is beszélve, hogy a tapasztalatok szerint a pénzintézetek is nyitottak lennének az előfinanszírozásra, hiszen a napelem egy gyorsan leszerelhető, tartós termék, így megfelelő fedezetet is nyújt.

Forrás

Kép

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...