Csak napenergiával fedezhető lenne hazánk villamosenergia fogyasztása?

A becslések alapján számított hazai fotovillamos potenciál (486 mrd kWh=1749 PJ/év) villamosenergia-termelési lehetősége az ország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint 12-szerese. – olvasható a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség FB oldalán.

Nagyon jól hangzik, sokak szerint azonban a hír megtévesztő is lehet. Azt a képzetet kelti uis a laikus olvasóban, hogy (relatíve) egyszerű lehet átállni a napenergiára, ha pedig ez megtörtént, onnantól „ingyen” lenne az energia az egész ország számára.

A kiragadott idézetet azonban a teljes, az MTA kutatásai alapján írt szöveggel együtt kell értelmezni, és ha ezt tesszük, akkor láthatjuk, hogy pl. más a napsütéses órák száma nyáron, és más télen. Más adottságokkal rendelkezik az ország egyik területe, és mással egy másik, stb. Kérdés az is, hova kellene/lehetne telepíteni a napelemeket, hogy elérhetővé váljon az „ingyenenergia”. Valóban megvalósítható az, hogy az autópályák, vasutak mentén háboríthatatlanul működjenek a napelemek, vagy építsünk őrzött naperőműveket?

Ezután már érthető, mennyire bonyolult is lenne az átállás, ugyanakkor az is igaz, hogy nem lehetetlen. Jól példázza ezt Németország esete Fukusima kapcsán, mely környezetbarát megoldást választva leváltani igyekszik a hagyományos technológiákat. Ami ott végbemehet, itthon miért nem?

Nyilvánvalóan a cél Magyarországon, de Európa más országaiban is az lenne, hogy kövessük a német példát. A napenergia felhasználása mellett pedig hasznosítjuk az egyéb zöld energiákat is, hisz a kutatás is hangsúlyozza pl. a geotermikus energia felhasználását a szolárenergia mellett. Vagyis több lábon kellene állni.

A poszt alatti hozzászólások közt a napenergia előnyeiről egy kommentelő így ír:

1. A Villamos Energia Törvény kötelezi az áramszolgáltatót a megtermelt energia átvételére, így a hálózat akár akkumulátorként, akár átvevőként használható. 

2. Korlátlan növekedési lehetőség: a napenergia emberi léptékkel mérve kimeríthetetlen, a telepített rendszer kapacitása jellemzően a rendelkezésre álló felület nagyságáig növelhető. 

3. Környezetbarát technológia, amit időről időre pályázati lehetőségekkel és kedvezményes hitelforrásokkal támogat az állam, a kereskedelmi bankok. 

4. Bárhol telepíthető a környezeti adottságok és hatások figyelembevételével; nincs káros-anyag kibocsátása. 

5. A rendszer nem igényel karbantartást, fix rendszernél nincsenek mozgó alkatrészek, nem kell számolnunk további rejtett üzemeltetési költségekkel. 

6. A modulok leadott teljesítménye jól prognosztizálható a meteorológiai megfigyelések és működésmód ismeretében, így a megtérülés és a haszon előre ismert. 

7. A panelek jellemzően 20-25 év gyártói garanciával rendelkeznek, ami - bár a hatásfokuk csökken, - azt jelenti, akkor még legalább 80%-os szinten termelnek; élettartamuk minimum 30 év. 

8. A gazdasági válság és a termelés jelentős részének Távol-Keletre történő telepítése következtében a panelárak rohamosan esnek, így egyre rövidebb idő alatt megtérül beruházásunk, ami a termék teljes életciklusa töredék része. 

9. Egy saját erőmű erősíti bennünk az energiatudatos gondolkodást, ami jó hatással van fogyasztói szokásainkra. 

10. A napenergia-hasznosítás ma már sokak számára elérhető, kiforrott csúcstechnológia, amely csökkenti villamos-energia költségeket és függetlenít az áramszolgáltató felé.

Mindezt azzal kell kiegészíteni, hogy egyelőre az MTA kutatásai is becslésekre építenek, pontosabban annak egy részében. Ténybeli adatokra épülő konkrét tervek nincsenek és nem is lehetnek, hisz a kormány nemrég az atomenergia mellett döntött. Ezért pl. az egyik legfontosabb kérdésre nem tudhatjuk a választ, mennyibe is kerülne az átállás.

Akit bővebben is érdekel a megújuló energiákra való átállás, annak érdemes elolvasni Dr. Munkácsy Béla pár éve írt könyvét, mely itt érhető el.

Béer