Fenntartható energia mellébeszélés nélkül - David JC Mackay (részlet)

Célom, hogy a lehetőségek mindegyikéről becsületes, számszerűsített adatokat mutassak be. Mindezeket előrebocsátva, most szeretnék kiemelni néhány „szent tehenet”, amelyek számszerűsítve nem túl meggyőzőek, és néhány olyat, amelyik kifejezetten jó megoldás.

Rossz:  A hidrogénhajtású járművek katasztrofálisak: a legtöbb ilyen jármű prototípusa több energiát használ, mint az a fosszilis tüzelőanyaggal hajtott jármű, amelyiknek a helyettesítésére kifejlesztették. A BMW Hidrogén 7 például 100 kilométerenként 254 kWh energiát fogyaszt (miközben Nagy-Britanniában egy átlagos, fosszilis tüzelőanyaggal hajtott autó ugyanilyen távolságon megelégszik 80 kWh energiával).

Jó:  Ezzel szemben az elektromos járművek prototípusai tízszer kevesebb energiát fogyasztanak, 100 km-enként 20 kWh-t, sőt, van olyan, amelyik csupán 6 kWh-t.  Az elektromos járművek sokkal jobbak, mint a hibrid hajtású autók. Napjaink hibrid gépkocsijait – amelyek általában, a legjobb esetben körülbelül 30 százalékkal hatékonyabbak a fosszilis tüzelőanyagot használó kocsiknál  –az elektromos autók kifejlesztése irányába vezető,  átmenetileg segítséget jelentő lépcsőfoknak érdemes csak tekintenünk.

Rossz:  A decentralizált, kombinált hő- és villamosenergia-termelés egy másik csalóka tévedés. Ennél a megoldásnál minden egyes épületbe egy önálló kis erőművet telepítünk, amelyik megtermeli a helyben használt áramot és az épület melegen tartásához szükséges hőt – ez a hagyományos módszereknél (vagyis a központi erőművek és a helyi kondenzációs vízmelegítők rendszerénél) valóban valamivel hatékonyabban gazdálkodhat a fosszilis tüzelőanyagokkal, azonban csupán körülbelül 7 százalékkal hatékonyabb és fosszilis tüzelőanyagot használ.  De hát nem az a cél, hogy kiiktassuk a fosszilis tüzelőanyagokat? A helyzet az, hogy létezik a helyi hőtermelésnek egy sokkal jobb módja: a hőszivattyúk.

Jó:  A hőszivattyú lényegében egy kifordított hűtőszekrény. Elektromos árammal működik, és az épületen kívülről  – akár a levegőből, akár a talajból – továbbítja a hőt az épületen belülre. A jelenleg legjobb hatásfokú, Japánban kifejlesztett hőszivattyúk teljesítménytényezője (Coefficient of Performance, COP) 4,9; ez azt jelenti, hogy 1 kWh villamos energia felhasználásával a hőszivattyú 4,9 kWh hőenergiát szolgáltat meleg levegő vagy melegvíz formájában. Ez sokkal hatékonyabb módja annak, hogy minőségi energia felhasználásával hőt termeljünk, mintha a kiváló minőségű kémiai anyagokat elégetnénk, miután az utóbbi folyamat teljesítménytényezője csupán 0,9.

Rossz:  A tetőre szerelt mikroszélturbinák az erőforrások tökéletes elfecsérelését jelentik. Soha nem térül meg az áruk.

Jó:  Ezzel szemben a tetőre szerelt, napfénnyel működő vízmelegítő megvalósításához még szakértelem sem kell. Ezek még Nagy-Britanniában is valóban működőképesek, ahol a napsütéses órák száma csak 30 százalékot tesz ki. Még itt is egy szerény méretű, 3 m2-es elem egy átlagos családi ház melegvízszükségletének felét képes előállítani.

Rossz:  A telefontöltő kihúzása gyenge gesztus, olyan, mintha kávéskanállal akarnánk kimerni a vizet a Titanicból. Kedvezőtlen, hogy a telefontöltő kihúzása felkerült a „10 dolog, amit a környezetért tehetsz” jellegű listákra, mert ezáltal eltereli az emberek figyelmét a sokkal hatékonyabb lépésekről, amelyeket ugyancsak megtehetnének.

Jó: A termosztát alacsonyabb hőmérsékletre állítása az egyetlen valódi, hatékony energiatakarékossági lépés, amelyet az átlagember megtehet.  A hőmérséklet minden egyes fokkal történő csökkentése 10 százalékkal csökkenti a fűtésszámlát, és minden valószínűség szerint a legtöbb brit épületben a fűtés használja a legtöbb energiát. 

Forrás: David JC Mackay - Fenntartható energia - mellébeszélés nélkül (angolul ingyenesen elérhető: http://www.withouthotair.com/)

Kép forrása: http://www.pannonmuhely.hu/energiatakarekos/?energiatakarekos=121