Norvégia előretör az európai gázexportban, jórészt annak köszönhetően, hogy olcsóbban kínálja a portékáját, mint Európa legnagyobb gázellátója, Oroszország. A Gazprom védi a pozícióit, új piacokra is tart, de az árképletét nem módosítaná. Norvégia rövidesen átveheti Oroszországtól a legnagyobb európai gázszállító címet.
Ebben egyrészt az oroszénál versenyképesebb – az orosz Kommerszant című lap szerint 7 százalékkal alacsonyabb – árai segítik, másrészt az, hogy Európa, de főleg térségünk évek óta igyekszik minél kevésbé támaszkodni az orosz gázra alternatív források felkutatásával, illetve saját termelése növelésével.
Mindettől persze nem rendült meg az orosz gázexport monopoljogával rendelkező Gazprom helyzete. Hiába olcsóbb például a versenypiacon a norvég gáz, amikor a lakosságnak is beszerző nagykereskedők főként hosszú távú, s jórészt a Gazprommal kötött megállapodásokon keresztül szerzik be a gázt. E megállapodásokban olyan átvételi kötelezettséget vállaltak, amelyek a szerződések lejártáig bebetonozzák a Gazprom eladói pozícióit. Nagy figyelmet keltett az elmúlt napokban, hogy egy ilyen szerződés be nem tartása újból felszította az orosz-ukrán gázvitát. Az orosz eladó hétmilliárd dollárt követel ukrán vevőjén amiatt, mert utóbbi az eredetileg vállaltnál kevesebb gázt vett tőle át. Felmerülhet, hogy a viszály elmérgesedése újból az Ukrajnán keresztüli gázszállítás elakadásához vezethet, amire eddig kétszer volt példa. „Ehhez már késő van, mindjárt február, mellesleg egyik félnek sem érdeke egy újabb szállítási zavar. A behozatal esetleges elakadására a magyarországi gázrendszer egyébként is fel van készülve” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója, akit az érintettek még informálisan sem értesítették arról, hogy a mostani árvita miatt zavar támadhatna a gázszállításban.
A Gazpromnak egyelőre amiatt sem kell aggódnia, hogy egyes európai országok fordítanának a sok éve csökkenő gáztermelési trendjükön a nem hagyományos szerkezetben lévő gáz felhozatalával. Magyarországon már például több éve bejelentették az import kiváltását is lehetővé tévő elképzeléseket, de e tervek azóta alaposan megszelídültek. Most épp jelenleg Lengyelországon folyik ígéretesebb kutatás, bő egy éve Ukrajna is sorra köti jórészt amerikai cégekkel az együttműködési megállapodásokat, és a napokban Victor Ponta román miniszterelnök is jelezte, hogy támogatja országa ez irányú kutatásait. E fáradozások eredményei azonban csak évek múltán érhetnek be, ha beérnek. Egyelőre attól sem kell a Gazpromnak tartania, hogy térségünk számottevő tételben, orosztól eltérő gázforráshoz férhetne hozzá. Ha mégis előrelépés történik e téren, az csak részben remélhető az újabb lendületet kapott Nabucco gázvezeték projekttől, nagyobb részben inkább annak, hogy egyre épülnek a térségünk gázvezeték hálózatait összekötő interkonnektorok.
A Gazprom több fronton is felvette a kesztyűt. Például rátenné a kezét a Nabucco által megcélzott gázforrásokra, új, európai gázvezetékeivel a vele együttműködő országoknak kedvezne (illetve már kedvez), ráerősít a gázcseppfolyósító beruházásokra. Árképlete mellett azonban – még – kiáll.
Még a német piacon is
Norvégia 2012-ben 16 százalékkal 107,6 milliárd köbméterre növelte európai gázexportját az Eurostat szerint, alig maradva el Oroszországtól. Utóbbi 8 százalékos (európai és törökországi) csökkenéssel 10 éves negatív rekordot produkált. Norvégia Ráadásul Oroszország fő gázpiacán, Németországban is előretört. Az évi 80 milliárd köbméteres gázigényű Németországba a Gazprom 2011-ben 30 milliárd köbmétert adott el, Norvégia pedig 28 milliárdot, majd tavaly a norvég állami Statoil 10 éves szállítási szerződést írt alá a német Wintershallal.
Szerző: B. Horváth Lilla
Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/hodit-a-norveg-gaz-lehagyhatjak-oroszorszagot-396701
TOP 5
