A környezettudatosságot jelző minősítések egy része még csak marketingeszköz, s a minősített épületet használók jellemzően nem is tudják, mit várhatnak el a bizonyítványokért cserébe. Ráadásul a környezettudatos minősítést szerzett épület üzemeltetése nem feltétlenül olcsóbb, mint egy hagyományos társáé − derült ki egy szakmai konferencián.
A háromféle nemzetközi zöld minőségtanúsítási rendszerben összesen 26 magyarországi épületet minősítettek idáig, ezek 95 százaléka irodaház − mondta Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) alelnöke a DVM Group és az iroda.hu "Gondolkodj zöldben" című minapi szakmai konferenciáján. Az angol BREEAM tanúsítást 17, az amerikai LEED-et 7, a német rendszerű DGNB előminősítést két épület kapta meg. Az előminősítés kapcsán a szakemberek elmondták, az csupán egy ígéret a környezettudatosságra, de a kész épületben a feltételek teljesülését már nem ellenőrzi senki, így leginkább marketing jellegű eszköznek számít.
A minősítési rendszer egyik legnagyobb problémája az ellenőrzés hiánya − mutatott rá Barta Zsombor. Az előminősítettek mellett hiányzik az újonnan elkészült épületek minősítésének későbbi kontrollja is. Egyedül az "in use", kategóriát elnyerteket − vagyis a már meglévő épületekre szerzett tanúsítványokat − viszont a BREEAM-nél kétévente, a LEED esetében hétévente meg kell újítani.
Hiányzik a visszacsatolás
A bérlők jellemzően egyébként sincsenek tisztában azzal, hogy adott minősítésért, annak különböző fokozataiért mit várhatnak el cserébe, s leginkább csak a bérleti díjat és az üzemeltetési költséget nézik a választásnál, de az biztos, hogy ma már senki nem engedheti meg magának, hogy ne minősített épületet építsen − hangsúlyozta Gyöngyösi Zsolt, a projektmenedzsmenttel foglalkozó DVM Group környezetvédelmi osztályvezetője. Kiemelte, hiányzik a visszacsatolás a rendszerből, a használóknak nincs információjuk arról, hogy az energiafogyasztásukban megjelennek-e a tanúsítás által kínált előnyök. Ehhez a megfelelő tájékoztatás mellett egyedi mérési, ellenőrzési lehetőségekre is szükség lenne. Gyöngyösi célszerűnek tartaná, ha az épületeket a használatbavételt követő egy év elteltével minősítenék, amikor a valóságban is kiderül, hogy "hozzák-e" az elvárt mutatókat.
A paraméterek is folyamatosan változnak
A használók jelenleg rendszerint azzal sincsenek tisztában, hogy a fenntarthatósági követelmények szigorodásával a minőségtanúsítási rendszerek 2-3 évente aktualizálják a megszerzés kritériumait, így egészen más paramétereket produkál egy tíz éve minősített épület, mint a legutóbbi verzió szerint tanúsított, ezért a később született, alacsonyabb fokozatú minősítés többet érhet, mint a korábbi magasabb fokozat − fejtette ki Schmidt András, a Skanska minősítési menedzsere.
Arról is beszélt, hogy a minősítés néhány éve még szignifikánsan drágította a fejlesztést, mindenesetre a plusz ráfordítás a kiindulási szinttől függ. A Skanskánál a teljes költségre vetítve 3-4 százalékos többletköltséget jelentenek az energiahatékony megoldások. Kovács Attila, a DVM Group ügyvezetője megjegyezte, a beruházás minél korábbi fázisában kezdődik a minősítés, annál inkább kordában tarthatók a költségek.
Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/atveres_a_zold_ingatlan.542738.html
Kép forrása: http://www.rpp-energyconsultants.co.uk/sustainability/breeam/
TOP 5
