A SINTEF trondheimi laboratóriumában fa alapú biomassza és szemét égését vizsgálják. Norvégiában a felhasznált energia 96-98%-a vízenergiából származik. A fennmaradó rész egyik szegmense a biomassza, melynek felét a pellet, illetve a fa elégetése teszi ki. A fapellet felaprított fából összepréselt kisméretű, gyógyszerre hasonlító kapszula. Varga Katalin, a magyarországi Energiaklub szakértőjének tájékoztatása szerint a biomassza pelletálásának célja, hogy kisebb térfogatú, könnyen szállítható, valamint homogén tüzelőanyagot kapjunk.
Ez javítja mind a felhasználhatóságot, mind az égési tulajdonságokat. A mai pelletkályhák és -kazánok teljesen automatizálhatóak, szabályozhatóak, kényelmes megoldást nyújtanak elsősorban családi házak fűtéséhez, melegvíz-ellátásához. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pelletek előállítása meglehetősen energiaigényes folyamat, így életciklusra vetítve lényegesen rosszabb a pelletfűtés környezeti hatása, mint a sima fatüzelésnek.
A biomassza felhasználásának technológiáit kutatják Skandinávia legnagyobb független kutatóintézetének, a SINTEF-nek egyik laboratóriumában. A labor, melyet tavaly októberben volt lehetőségem meglátogatni, helyileg a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetemen (NTNU) található. A helyszínen Dr. Michaël Becidan és Dr. Liang Wang kutatók számoltak be munkájukról, és megmutatták a laboratóriumi berendezéseket is.
Michaël Becidan elmondása szerint korábban részt vettek egy az Európai Unió által finanszírozott kutatásban, amely célja új generációs biomassza- és szemétégető létesítmények kifejlesztése volt. A kutató a hamu kémiájával foglalkozott ezen projekt keretein belül. Egy következő kutatás során a tűzifa minőségét vizsgálták. Míg a szemétégetés nyomán visszamaradó hamura szigorú szabályozás vonatkozik, a fa hamuját sokkal kevésbé szabályozzák. A fahamu egyik felhasználási területe a talajjavítóként való hasznosítás.
Norvégiában a célkitűzések szerint 2020-ig meg kell duplázni a biomasszából származó energiatermelés 2008-as szintjét. Ebben szeretnének segíteni a SINTEF munkatársai most futó, 16 partnerszervezettel közösen futó, évi 4,5 millió Euró költségű kutatásuk során. Ennek keretében egy CenBio nevű biomassza innovációs központot hoznak létre.
A laboratóriumot Liang Wang mutatta meg. Fapellett, faapríték, brikett és szemét égetését vizsgálják. Mérik a gázkibocsátást, és egy nagyméretű égető vizsgálatával is foglalkoznak. Szeretnék javítani a tüzelőanyag minőségét - az ipari hasznosítók ugyanis nem szeretik, ha túl sok nedvesség van benne. A kályhák fejlesztésére jellemző, hogy azok egyre hatékonyabbak lesznek.
A biomassza megújuló energiaforrás. Európában – és ezen belül Norvégiában is - növekszik az erdők kiterjedése; amikor kitermelnek egy erdőt, utána újra kell erdősíteni a területet. Jelenleg az erdőterületek éves növekedésének csupán a felét termelik ki. Ugyanakkor verseny folyik az alapanyagok iránt: az energiaszektor egyik versenytársa a bútorgyártás. Az energiacégek a bútorgyártókkal szemben nem tudnak magas árat fizetni nyersanyagért - így arra törekszenek, hogy ne a legjobb minőségű fát használják energetikai célra. A biomassza jövője az alacsony minőségű alapanyag – például mezőgazdasági hulladék - felhasználásában rejlik. Bár ezen anyagok olcsóbbak, de nehezebb őket használni – ennek javítása irányába mutatnak a kutatások mostanában. Az építkezés terén új szabványok lépnek életbe, jobban szigetelik a házakat, így kisebb a fűtési igény.
Szerző: Bajomi Bálint
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/09/a-kalyhak-hatasfokanak-javitasan-dolgoznak-norvegiaban
TOP 5
