Több ezer milliárd dollárra tehetne szert az Egyesült Államok szövetségi költségvetése, ha tonnánként mintegy 4500 forintnak megfelelő összeggel megadóztatnák a szén-dioxid-kibocsátást. A szokatlan megoldással el lehetne kerülni az egyébként automatikusan életbe lépő megszorításokat, és zöldebbé lehetne tenni az országot.
Az ésszerű cselekvés jellemző az Egyesült Államokra, de csak miután az összes többi lehetőséget kimerítették. Ennek a Winston Churchillnek tulajdonított idézettel illusztrálja szerkesztőségi vezércikkében a Nature, hogy miért kellene adót kivetni szén-dioxid-kibocsátásra az USA-ban.
A frissen újraválasztott Barack Obamának és stábjának alig másfél hónapja van arra, hogy visszarántsa az országot az úgynevezett költségvetési szakadékból. A "fiscal cliff" kifejezésnek nincs pontos magyar fordítása. Lényegében olyan, január 2-án automatikusan életbe lépő intézkedéssorozatról van szó, amely csökkenti a szövetségi költségvetés kiadásait és növeli a bevételeit. A megoldásra azért van szükség, mert 2011 ősze óta a demokraták és a republikánusok meddő vitát folytatnak arról, milyen módszerekkel csökkentsék az államadósságot - de nem kizárt, hogy Obama újraválasztása után sikerül megegyeznie a republikánus többségű kongresszusnak és a demokrata többségű szenátusnak.
Milliárddollárnyi szénpénz
Ha már adót kell kivetni, akkor előre! - röviden ezt javasolja több neves egyetem kutatásaira alapozva a Nature. A szén-dioxid-kibocsátási adó (röviden szénadó) egyszerre mérsékelné globális felmelegedés hatásait, csökkentené az USA energiafüggőségét, és pluszbevételt biztosítana a szövetségi költségvetésnek.
A többlet arra is forrást biztosítana, hogy enyhítsenek a személyi jövedelemadón és a vállatokat érintő adókon (a kisebb adóteher állandó eleme volt az elnökválasztási kampánynak republikánus-konzervatív oldalon). Emellett közgazdasági alaptétel, hogy azt a tevékenységet érdemes inkább adóztatni, amelyet nem támogatunk (mint például a dohányzást), és nem azt, amit serkenteni akarunk (mint a munkavállalást). Környezetvédelmi szakértők szerint a szénadó azért jó, mert a kibocsátás csökkentése mellett forrást teremt a tiszta energiaforrások kutatás-fejlesztéséhez.
Mennyi pénz származna a szénadóból? A Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdász kutatói szerint óriási összegekről van szó. Azzal számoltak, mi történne, ha 2013-tól 20 dollár - körülbelül 4500 forint - különadót kellene fizetni a szén, a kőolaj és a szén égetésével a légkörbe engedett szén-dioxid tonnájáért, és az adó évente 4 százalékkal emelkedne.
Az eredmény: egy évtized alatt 1,5 billió (1,5 ezer milliárd) dollár adóbevétel. Évi átlagban 150 milliárd dollárról van szó, ami óriási összeg, ha az évek óta görgetett költségvetési hiánnyal vetjük össze, amely miatt egyáltalán kiéleződött a vita az állam szükséges nagyságáról és szerepéről az Államokban. (A "költségvetési szakadék" részeként a szövetségi költségvetés kiadásait 136 milliárd dollárral vágnák vissza. Az idei költségvetési hiány 1101 milliárd dollárra rúg, a becslések szerint 7-8%-kal haladja meg a nemzeti összterméket, a GDP-t.)
Összehasonlításként: a szövetségi állam jelenleg mindössze 3,8 milliárd dollárt költ évente energiaügyi kutatásokra. Ezt évi 30 milliárdra kellene növelni, hogy le lehessen nyomni a megújuló energia árát - közölte a washingtoni Brookings Institute független agytröszt (az intézet nincs elkötelezve sem republikánus, sem demokrata irányba).
Mindenkit takarékosságra ösztönözne
Az MIT elemzése szerint az adó bevezetése mindenképpen ösztönzőleg hatna, míg "a költségvetési szakadék" miatt valószínűleg ismét recesszió következne. A jótékony hatás független attól, hogy a pluszpénzt szociális intézkedésekre fordítják, vagy alacsonyabb adók, a szegényebbek energiaszámlájának támogatása révén a lakosságnak csatornázzák vissza. A Nature javaslatában figyelembe veszi, hogy a republikánus oldalon finoman szólva nem népszerű egy új adó gondolata, de mivel a szénadót nem a bevétel után vetnék ki, nehéz fogást találni rajta.
Környezetvédelmi szempontból azért éri kritika a tervet, mert technikailag nem korlátozná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az MIT modellszámításai szerint viszont a kiszámítható módon emelkedő adó arra serkenti az összes gazdasági szereplőt, hogy fogja vissza energiafogyasztását. Így az USA szén-dioxid-kibocsátása 16 százalékkal csökkenne 2020-ra a 2006-os szinthez képest.
Korábbi ötletek
Az amerikai Közép-Nyugatot, az úgynevezett kukoricaövezetet súlyos szárazság sújtotta az idén, de a Sandy poszttrópusi hurrikán pusztítása is segít belátni annak valószínűségét, hogy a klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódásához vezet.
A korábbi Obama-adminisztráció már tett lépéseket az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése érdekében, noha a Kongresszus ellenállása miatt az USA mind a mai napig nem ratifikálta a világméretű csökkentéseket előíró kiotói egyezményt, amely 2012 végén már le is jár. Az USA Legfelső Bírósága 2007-ben döntött úgy : a szén-dioxid szennyezi a környezetet. Ennek nyomán a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA) már volt jogalapja a légszennyezési törvény (Clean Air Act) előírásai alá vonni a kibocsátását. Az USA területén 1990 és 2010 között 12 százalékkal nőtt a kibocsátás.
Az EPA vezetője, Lisa Jackson 2012 márciusában dolgozott ki olyan rendelkezést, amely gyakorlatilag betiltaná új szénerőművek építését, hacsak az üzemet nem szerelik fel olyan berendezéssel, amely kiszűri és tárolja a kibocsátott CO2 felét. Az ügynökség előbb a többi erőmű, majd az olajfinomítók kibocsátását szabályozná, de még nem tudni, pontosan hogyan. A rendelkezések végrehajtása egyébként a szövetségi államok feladata.
Szintén új fejlemény, hogy Kalifornia állam olyan szén-dioxid-kereskedelmi rendszert vezet be, mint amilyen az Európai Unióban működik. Elsőként az olajfinomítóknak kell megvásárolniuk a jogot (kvótát) bizonyos mennyiségű szén-dioxid kibocsátására - ez a tizenhárom cég az intézkedés legnagyobb ellenzője. Az ellenállás valószínűleg erősödni fog 2015-től, amikor az üzemanyagokra és a háztartási fűtőolajra is kiterjesztik a rendszert (Kalifornia a világ összkibocsátásának 3 százalékáért felel). Az elérhető kvóták folyamatosan csökkennek, így szorítva rá a cégeket a kibocsátás visszafogására.
"Nagyon vonzó lesz"
A szénadó viszont az egész Egyesült Államokat érintené, ezért az Obama-adminisztrációnak tojástáncot kell járnia, ha netán be akarja vezetni. "Úgy hisszük, amint a törvényhozók sorra kimerítik a többi bevételnövelő lehetőséget, nagyon vonzó lesz az ötlet" - mondta a Nature-nek Mark Muro, a Brookings agytröszt vezető munkatársa. Vannak biztató jelek: november 13-án a korábban a klímatudomány megalapozottságát kritizáló agytröszt, az American Enterprise Institute szervezett konferenciát a szénadóról mint az üvegházgáz-visszafogás konzervatív eszközéről.
Vezető tudományos folyóiratként a Nature azért is áll ki a "költségvetési szakadék" elkerülése mellett, mert az automatikus kiadáscsökkentés a kutatásra fordított összegeket is jelentősen megnyirbálná. Független kutatásra már csak azért is szükség van, mert éppen a szénadóról szóló cikkükbe csúszott be pontatlanság.
Az a bizonyos idézet az összes többi lehetőség kimerítéséről ugyanis nem Churchilltől származik. Az idézetek pontos forrását vizsgáló Garson O'Toole kutatása szerint ugyanis először 1967-ben mondott valami hasonlót Abba Eban izraeli politikus, diplomata, de általában az emberek és népek, nem kifejezetten Amerika viselkedésére vonatkoztatva. (Sir Winston Churchill 1965-ben halt meg.)
TOP 5
