A magyar kukoricafeleslegből jó pénzt lehetett volna csinálni, ha bioüzemanyagot állítunk elő belőle. Az EU azonban most módosítaná a 2020-ig szóló energiastratégiáját, mert nem akarja, hogy tovább drágítsa az élelmiszereket a kukoricabenzin. Van olyan magyar cég, amely már tízmilliárdokat ruházott be egy új gyár építésébe, de a megváltozott helyzet miatt elbukhatja az üzletet.
Magyarország rosszul jöhet ki az uniós biobenzinüzletből, és távolabb kerülhet attól, hogy etanol-nagyhatalommá váljon. Hiába építettünk ugyanis a 2020-ig tartó uniós energiastratégiára, most egy olyan ponton írná át azt az Európai Bizottság, amellyel a kelet-európai tagállamoknak, köztük magyarországi beruházóknak és magyar gazdáknak is keresztbe tehet.
Az EU fő célja az üvegházhatású gázok csökkentése volt, de menet közben felmerült, hogy ha kukoricából, cukorcirokból és más növényekből állítanak elő üzemanyagot, akkor az élelmiszerek árát hajthatják fel, és nem mellesleg erdőket irthatnak ki távoli országokban a megnövekedő igények miatt. Az Európai Bizottság két tagja, a klímapolitikáért felelős Connie Hedegaard és az energiaügyi biztos Günther Oettinger szerint az élelmiszernövényekből készített első generációs bioüzemanyagok helyett az olyan második generációs eljárásokat kell támogatni, mint a nem élelmi növényeket, algát vagy akár a szemetet hasznosító technológiák. Ezek azonban még gyerekcipőben járnak (lásd keretes írásunkat).
"Olyan bioüzemanyagokba kell befektetnünk, amelyekkel elérjük az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését, de amelyek nem versenyeznek az élelmiszerekkel. Természetesen nem állíttatjuk le a meglévő első generációs üzemanyaggyártást, de világos üzenetet küldünk, hogy a jövőbeli beruházásoknak a fejlettebb üzemanyagokat kell célozniuk" - nyilatkozta Connie Hedegaard.
Nekünk jó volt a régi rendszer
Magyarország - pechjére - az első generációs technológiák mellett tette le a voksát (igaz, például a Mol együttműködik kutatókkal a modernebb technológiák keresésében). A kézenfekvő számunka mégis a kukorica alternatív felhasználása lenne, mert az ország jobb években többet termel, mint amennyit felhasznál, szemben több nyugat-európai országgal. A bioetanol-szövetség eddig azzal érvelt, hogy ha a kukoricafölösleget nem eladja az ország, hanem bioüzemanyagot gyárt belőle, akkor az nagyobb hasznot hoz, vagyis jobban nő a magyar GDP, ráadásul kis részben a külföldi olajimportot is ki lehet váltani.
A 2020-ig tartó uniós energiastratégia eredetileg támogatta is a kukoricabenzint. Nyolc év múlvára 10 százalékra kellett volna növelni a bioüzemanyagok részesedését a közúti forgalom energiafelhasználásában. Ugyan a 10 százalékos cél megmaradt, de most előírnák, hogy az első generációs bioüzemanyagokat csak 5 százalékig támogatják, a másik 5 százalékot a modernebb technológiáknak kell alkotniuk. 2010-ben 4,7 százaléknál tartott az EU, vagyis az 5 százalékos sapka azt jelenti, hogy újabb etanolgyárakat már nem éri meg építeni.
|
Már gyártják a modernebb bioetanolt Magyarországon még nem, de Európában már elkezdték használni a benzinbe keverhető második generációs bioüzemanyagot, a biometanolt, amelyet már ipari mennyiségben gyártanak Hollandiában. A termék alapanyaga a biodízelgyártás melléktermékeként létrejövő nyers glicerin. A biometanol kémiailag megegyezik a metanollal, mivel azonban nem földgázból állítják elő, mint a hagyományos metanolt, a nettó üvegházhatású gázkibocsátása 73 százalékkal alacsonyabb a hagyományoshoz képest. A második generációs bioüzemanyagok többsége még nem alkalmas ipari gyártásra, többnyire laboratóriumi körülmények között tudták csak előállítani, így kérdéses, hogy 2020-ra el lehet-e érni a második 5 százalékot velük. |
Magyarországon az elmúlt években több nagy beruházás is megvalósult a bioetanol-gyártás felfuttatása érdekében. Szabadegyházán az angol-amerikai-osztrák tulajdonú Hungrana állít elő bioetanolt 2008 óta, Dunaföldváron áprilisban kezdett termelni a Pannonia Ethanol gyára. A nagy hazai szereplők közé tartozik a Mol is, amely egy szlovákiai és egy komáromi etanolgyárban vásárolt tulajdonrészt, ott 2007, illetve 2008 óta gyártanak biodízelt.
Egy magyar beruházás belebukhat
A Pannonia Ethanol Zrt. májusban egy új gyár építésébe is belevágott Mohácson, több tízmilliárd forint értékben. A cég eddig összesen 85 milliárd forintot ruházott be a biobenzinüzletbe, az Európai Bizottság javaslata ezt egy mozdulattal boríthatja. A módosító indítvány bejelentésére a cég finanszírozási nehézségekbe ütközött, mert a bankokban felmerült, hogy a korábban tárgyalt üzleti tervek a továbbiakban is biztosíthatók-e. A társaság egy független hatástanulmányra hivatkozva írta, hogy a két üzem 1 milliárd euróval (megközelítőleg 283 milliárd forint) járult volna hozzá a magyar gazdasághoz, és 8000 munkahelyet teremtett volna. A változtatás után kétséges, hogy ez megvalósul-e.
A Hungrana ügyvezetője, Lengyel Attila viszont azt állította, már korábban is lehetett tudni, hogy az etanol kockázatos üzlet, amelynek csak akkor van létjogosultsága, ha nem veszélyezteti az élelmiszer-termelést. Cége inkább kiegészítő profilként használja az etanolgyártást, elsősorban élelmiszer-feldolgozást és gyártást végeznek (cukrokat, alkoholokat állítanak elő) - vagyis ha van kukoricafölösleg, akkor tudnak bioetanolt gyártani, ha nincs, akkor nem. Ezt a céget így nem érinti súlyosan a bizottsági javaslat, ám az ügyvezető ezzel együtt nem tartja átgondoltnak az EU lépését, mert szerinte sokat veszíthetnek azok, akik az energiastratégiára alapozva ruháztak be az etanolüzletbe.
Németek, hollandok, spanyolok - ők még időben léptek
A kukoricatermesztő gazdáknak a bioetanol-gyártók állandó és fizetőképes felvásárlókat jelentenek, a mezőgazdaságra ezért jó hatással lehetett volna, ha növekszik a növényi alapú bioetanol-gyártás mértéke. A biobenzin éppen azokban az országokban van jótékony hatással az agráriumra, ahol a mezőgazdasági beruházások elmaradtak, ezért a terméshozamok növekedése tudja táplálni az etanolgyárakat - érvelt a Pannonia Ethanol. Ilyen Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia is.
A változásokkal viszont azok a tagállamok járhatnak jól, ahol már régen megépítették az etanolgyárakat, mivel ezek nagyrészt fedezni tudják az 5 százalékos első generációs üzemanyag igényét. A spanyol Abengoa, a német Sauter és a szintén német Südzucker számít a legnagyobb játékosoknak az etanolpiacon, az országok közül pedig Franciaország volt a legnagyobb termelő 2009-ben egy svájci kimutatás szerint. A franciák 1250 millió litert gyártottak évente, Magyarország nagyjából erre a szintre tudna növekedni a Pannonia Etanol szerint, vagyis a legnagyobb termelők közé léphetett volna.
TOP 5
