A biomassza volt gyakorlatilag az emberiség egyetlen energiaforrása az évezredek alatt, eltekintve természetesen a napenergiától és a néhol fel-fel bukkanó széntől és kőolajtól. Mióta az ember felfedezte a tüzet, azóta használja a fát tüzelőanyagként fűtésre, majd később ipari megmunkálásokra is.
A biomassza jelentése napjainkban kicsit kiszélesedett. Biomassza alatt minden élő és elhalt szervesanyag tömeget értünk. Ez alapján az állatok, növények, és minden általunk ismert élőlény, vagy azoknak származékai biomasszának tekinthetőek. A biomasszát három kategóriába sorolhatjuk:
- Elsődleges biomassza (ebbe tartoznak a hagyományos értelemben vett biomasszák, a természetes vegetáció termékei, fatermékek, nád, szalma, stb.)
- Másodlagos biomassza (az állatvilág és állattenyésztés melléktermékei, mint pl. a trágya, remek biogáz alapanyag)
- Harmadlagos biomassza (a feldolgozóipar fő és melléktermékei, amelyek még hasznosíthatóak, pl. csontliszt, részben takarmány részben energetikailag hasznosítható)
Ebből a felsorolásból látható, hogy lakossági felhasználás terén főleg az elsődleges biomassza lesz a fontos.
Biomassza története
Ahogy már említettük, a biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian az ipari forradalom és ezáltal váltottak a nagyobb energiasűrűségű energiahordozóra, kőszénre. Vagy pedig a technológia fejlődése vonta magával a váltást.
A fa és egyéb biomassza hasznosítása fokozatosan háttérbe szorult és egyre több kőszenet, később pedig kőolajat kezdtek bányászni az energiaellátáshoz. A biomasszák nem kerültek előtérbe egészen az évszázad második felében bekövetkezett olajár robbanásig, amikor a hordónkénti kőolaj ár 4-5 év alatt a hatszorosára emelkedett. Az ezt szemléltető ábra alább látható.
Ekkor a biomasszákat ismét előtérbe helyezték, és több fronton megindult a kutatás ezek hasznosítására. Több előnyük is jelentkezett a fosszilis társaikkal szemben, de persze akadtak hátrányok is.
Előnyök
- csökken a kén-dioxid kibocsátás,
- kisebb importfüggőség és javuló ellátás biztonság,
- folyamatos energiatermelés és energiatárolás,
- szén-dioxid semleges,
- segíti az ásványkincsek megőrzését,
- nagyobb termőföld hasznosítás, vidékfejlesztés,
- megújuló.
Hátrányok
- tárolási igény,
- drága szállítás,
- munkaigényes technológiák,
- egyelőre kevés támogatás,
- ismerethiány (sok területe jelenleg is kutatás tárgya).
Magyarországon kiemelkedő szerepben van a biomassza, hiszen az országnak más megújuló energia potenciálja gyenge vagy esetenként drága. A magyar kormány cselekvési tervéből látszik, hogy 2020-ig jelentősen megemelné a biomassza irányú energiatermelést, ezt pedig támogatásokkal és munkahelyteremtéssel övezné.
Az energiatárolás létrejötte
A biomasszák termelődését is tulajdonképpen a napenergia hajtja a földön, bár természetesen szükségük van tápanyagokra és vízre, ahogy minden élő szervezetnek. A zöld növényzet a fotoszintézis során alakítja át a légkörben található szén-dioxidot, más szerves vegyületekké, pl. cukorrá, közben pedig a keletkező felesleges oxigént kilélegzik a légkörbe. A növények ebből a szempontból a bolygónk tüdejét képezik, hiszen ők állítják elő a számunkra nélkülözhetetlen oxigént.
A légkörből így kivont szenet a növények magukban tárolják, ez később visszakerül a légkörbe, vagy elraktározódik a talajban, az úgynevezett szén-ciklus során, közben számunka energetikailag hasznosítható. Jelenleg kitermelt szenek is egykoron sűrű növényzet részét képezték, csak a szénülés folyamata során átalakultak a föld mélyén. (tőzeg – lignit – barnakőszén – feketekőszén – antracit, bővebben: szénülés folyamata)
A biomasszának aztán rengeteg felhasználási módja van, amelyeket majd külön tárgyalunk. Az alábbi videóban a Pécsi biomassza erőműről láthatunk egy rövid kis videót.
Forrás: http://energia.ma/megujulo/biomassza/20120813-a-biomassza-alapok/
TOP 5
