Ingyen felújítják a társasházakat Budapesten

A társasházak épületenergetikai felújítása többnyire jókora terhet ró a lakóközösségekre. Éppen ezért - néhány üdítő kivételtől eltekintve - nem is nagyon újulnak meg a hazai többlakásos lakóépületek. Erre az alapvetésre válaszul indította el a FŐGÁZ fűtéskorszerűsítési programját, melynek első beruházását már át is adták Budapest II. kerületében. Bár a közműcég vállalása mindenképp üdítő a magyar piacon, hasonló konstrukciók azonban korábban is elérhetőek voltak Magyarországon.

Elkészült a FŐGÁZ épületenergetikai üzletágának első fűtéskorszerűsítési fejlesztése egy II. kerületi társasházban, melyet számos további projekt követhet a fővárosban. "Budapest számos kerületében több társasházzal kötöttünk a Bimbó úti társasházhoz hasonló szerződést, ahol a beruházások várhatóan október környékén valósulnak meg. A jövőben, a lehetséges helyeken ún. mikro kogenerációs berendezések telepítését is tervezzük, amelyek villamos energiát és hőt is termelnek egyidejűleg" - nyilatkozta Koncz László a FŐGÁZ vezérigazgatója.

A projekt különlegessége, hogy a társasházak cserére szoruló, elavult hőtermelő berendezéseinek kiváltását a közműcég saját költségén végzi el, így a lakók akár több tízmillió forintot is megtakaríthatnak a beruházással. Az alkalmazott kondenzációs technológiának köszönhetően a hőtermelés hatásfoka elérheti a 105 százalékot, a korábbi 75-80 százalékos hatásfokhoz képest, amely jelentős tüzelőanyag megtakarítást, ezáltal költségcsökkentést eredményez. A konstrukció lényege, hogy a FŐGÁZ éves szolgáltatási díj ellenében - mely kevesebb, mint az elért megtakarítás - üzemelteti a beépített berendezést és vállalja annak karbantartását is garanciával.

A beépített kazánok és berendezések, eszközök a társaság tulajdonában maradnak a szerződési időszak végéig, amikor a társasház dönthet arról, hogy jelképes összegért megvásárolja ezeket. Amennyiben nem élnek ezzel az opcióval, a közműcég lehetőséget kínál egy új beruházás keretein belül folytatni az együttműködést. A szolgáltatás jelenleg kizárólag a lakossági szegmensben érhető el, de a társaság az önkormányzati szektorra is tervezi azt kiterjeszteni.

Mint két tojás...

Bár alapvetően más konstrukció, de a fővárosi közműcég fejlesztése nagyon hasonlít a hazánkban is működő (elvétve! - a szerk.) ESCO beruházásokra. A klasszikus ESCO (Energy Service Company) projektek lényege, hogy a fejlesztő cég vállalja az épületenergetikai fejlesztések előkészítését, finanszírozását; a létrejött beruházás egyes eredményeit (pl. hőközpont) adott ideig birtokolja, és maga is szolgáltatja a hőt és energiát. Az ESCO cég az elért energiamegtakarításból fedezi a beruházási és az üzembentartási költségeket (vagy azok egy részét) a szerződés lejártáig, ezáltal a megrendelőnek nem, vagy sokkal kisebb önerőbe kerül a felújítás.

Alapvetően kétféle módon árazható be egy ESCO konstrukció:

• Rövidebb távú szerződésben az ESCO cég elvégzi a beruházási és működtetési feladatait, s mindezért a megtakarítás őt illeti, majd adott idő után az épület(ek) közösségére száll át a beruházás, és a teljes megtakarítás az épületeké lesz.

• Hosszabb idejű konstrukciók esetében már az első pillanattól megoszlik a haszon és a kockázat, és a megtakarításból származó bevétel megadott arányban az ESCO céget és az épület(ek) közösségét illeti.

Ma Magyarországon a klasszikus ESCO modell nem működik, hanem csak egyes variációi kerülnek alkalmazásra:

• Harmadik feles finanszírozás: A harmadik feles finanszírozási szerződésnél az ESCO vagy más cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Ilyen esetben a cég felméri az épületet energiamegtakarítás szempontjából, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást. A lakóközösség pedig a szerződésben meghatározott időtartamban az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást.

• Az épület közössége veszi fel a hitelt. Figyelembe véve, hogy ESCO cégnek nem, csak társasházi/lakásszövetkezeti közösségeknek jár állami támogatás, ezért lényegesen olcsóbb hitelhez juthatnak a házak, mint az ESCO cégek. A finanszírozás tehát az épület közösségét terheli, de a beruházás tervezése, kivitelezése és a szolgáltatás elvégzése a szerződés szerinti időtartamban az ESCO cég feladata. A szolgáltatási idő és a kockázatmegosztás tekintetében jelentős különbségek lehetnek az egyes szerződések között.

Az ESCO cég szolgáltatási tevékenysége a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházás keretében egy új, hatékonyabb kazánt, távfűtés esetében hőközpontot szerelnek be, vagy például az ESCO cég egy hőszivattyús rendszert épít ki, s a cég a lakóközösség számára energiaszolgáltató formájában hőt szolgáltat és ebből fedezi a beruházás költségeit. Ilyenkor az ESCO cég számlázza ki és szedi be a fűtési energia számla összegét. Valamint viseli a hátralékosok rejtette kockázatot (ez fő veszélyforrás a konstrukció létjogosultságát illetően - a szerk.).

A beruházás sikeressége alapvetően függ a kidolgozott műszaki megoldástól (különös figyelmet kell fordítani pl. a közös helyiségek, lépcsőházak, pincerészek szigetelésére, a megfelelő szellőztetés biztosítására), és a működtetés szakszerűségétől (állandó felügyeletet igényel a hőközpontok, kazánok optimumának biztosítása). A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is nagyon jelentős megtakarítást eredményez, mert akkor a Főtávtól döntően hőt vesznek (gigajoule alapján való számlázás), és kisebb az alapdíj, tehát a hőmegtakarítás sokkal jobban érvényesíthető.

A konstrukció előnye ebben a viszonylatban, hogy míg az egyszerűbb energetikai projektekben a kivitelező által előzetesen becsült megtakarításra semmiféle garancia nincs, addig az ESCO cég a beruházás tervezése és működtetése során érdekelt a minél jobb műszaki megoldásokban, és az ígért energiahatékonyság elérésében. Ugyanakkor hátránya az ESCO megoldásnak, hogy relatíve drága, mert az ESCO cégnek meg kell becsülnie a következő 10-15 év energia- és hőárait, és mivel ezek változásában nagy a kockázat, ezért automatikusan kockázati felárat kell a rendszerbe építeni.

Ma Magyarországon igazán perspektíva az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházásában van. Egyes lakóépületek egyedi felújítása lényegesen kisebb piaci perspektívát kínál a beruházási kiadásokra vetített magas tranzakciós költségek miatt. Az ESCO beruházás annál hatékonyabb, minél rosszabb energiahatékonyságú a kiinduló épület - részleges felújításon átment épületek tehát eleve nem jelentenek megfelelő perspektívát - és minél nagyobb a közösség kockázatvállaló képessége a beruházás volumene miatt - konzervatív pénzügypolitikát folytató közösségek tehát nem jó alanyai az ilyen típusú komplex felújításoknak.

Forrás: http://penzcentrum.hu/lakas/ingyen_felujitjak_a_tarsashazakat_budapesten.1034015.html