A külföldiek két év múlva lejáró földvásárlási moratóriuma utáni helyzetről, az uniós joggal összhangban álló szabályozás mozgásteréről, az unióhoz illeszkedés és a nemzeti érdekek védelmének dilemmájáról tartottak szakmai tanácskozást szerdán a Kúrián, írja az MTI.
A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének konferenciáján Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: az egész országot érdeklő, főként agrárszakmai kérdés, miként alakul a magyar termőföld tulajdona, használata, de a vitás ügyeknek bírósági vonatkozásai is lehetnek. A Magyarország uniós csatlakozását követő 7+3 éves földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén jár le.
Darák Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szabályozásnál mindig problémás a korlátozás, a kivétel, a jogalanyok közötti különbségtétel, például annak alapján, hogy magyarok-e vagy külföldiek. A leendő magyar szabályozásnak illeszkednie kell az uniós jogrendbe. Örömteli, hogy az előkészítés időben megkezdődött, a kormány nyilvánosságra hozta a földtörvénnyel kapcsolatos vitaanyagát - mondta a Kúria elnöke.
Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró szerint a földmoratórium lejárta az uniós joghoz viszonyulás első igazi próbája a magyar jogalkotóknak, jogalkalmazóknak. Az uniós jogot az Európai Parlament és az Európai Tanács közösen alkotja, ebben a tagállamok is részt vesznek, tehát "ez a mi közös jogunk, az unióé és a tagállamoké" - mondta a szakember. Rámutatott arra is: erre az uniós jogra jellemző, hogy közvetlenül alkalmazható, és elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben. "De ez nem arról szól, hogy nyomni kell Krahácsot! Hanem arról, hogy fel kell nőni Európához! Vagy ki kell lépni!" - mondta a professzor.
Kifejtette: az uniós jog és a tagállamok jogának viszonyára egyre kevésbé a szembenállás vagy megfelelés jellemző, sokkal inkább az, hogy kiegészítik egymást. Megfigyelhető, hogy az unió elkezdi egy terület szabályozását, majd azt egy bizonyos ponton átadja az egyes tagállamok hatáskörébe. Ma már nem konkurálnak, hanem egymásba nőnek ezek a jogrendek, és egymás nélkül nem is értelmezhetők.
Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója kijelentette: jelenleg a földbirtok-politika a magyar mezőgazdaság kulcskérdése, itt politikai döntésre van szükség, a legnagyobb hiba pedig a döntés halogatása lehet, mert az csak a "zavarosban halászóknak kedvez". Kifejtette: a magyar birtokméret az európai átlagtól eltérően nem homogén, hanem erősen polarizált, ennél szélsőségesebb birtokszerkezet csak Szlovákiában van. A statisztikák szerint Magyarországon több mint félmillió egyéni gazdaság létezik. Komoly feladat ennek a szerkezetnek a megváltoztatása, a középréteg megerősítése.
A főigazgató szerint a középméretű egyéni, családi gazdaságoknak kell elsőbbséget adni. Az utóbbi évek tendenciája kedvező, nő az életképes kisgazdaságok birtokmérete. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életképesség nem azonos a versenyképességgel. Míg az előbbi azt jelenti, hogy hosszú távon meg tud élni az adott gazdálkodó egység, addig az utóbbi felhalmozásra és növekedésre való képességet jelent. Magyarországon egy négytagú család a számítások szerint 100 hektár szántó vagy 10 hektár zöldség, gyümölcs megművelése esetén lehet életképes.
A külföldiek földszerzésével kapcsolatban Kapronczai István elmondta: ennek legális formája jelenleg elenyésző, zsebszerződések pedig főként a nyugati országrészben lehetnek, bár a sajtóban ezzel kapcsolatban felröppent egymillió hektáros adat túlzó. Arról, hogy kell-e félni a külföldiek földtulajdonszerzésétől, a főigazgató úgy vélekedett: ha magánszemélyek nem tömegesen vásárolnak földet, az veszélytelen, a külföldi gazdasági társaságoktól azonban lehet félni, hiszen "nincs identitásuk", az aktuális környezet nem érdekli őket, csak a befektetés megtérülése, jövedelmezősége.
Kurucz Mihály egyetemi docens a francia szabályozással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy hatósági engedélyezési rendszer működik, amely nem elsősorban a földre, hanem a gazdasági egységre vonatkozik, üzemszabályozást jelent, és egyértelműen a francia földbirtok-politika része. Magyarországon azonban a földtulajdonosok jobbára nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, inkább tőkebefektetők. Akik viszont a mezőgazdasági üzemeket működtetik, nem tudnak földet szerezni. Kurucz szerint a szektorban minden ügyletet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt, hogy a magántitok "meghajoljon" a közérdek előtt, és nyilvánossá váljon.
A konferencia több előadója is utalt arra, hogy a tagállamok többsége, bár keveset beszél róla, de "patrióta gazdaságpolitikát" folytat. Téglási András alkotmánybírósági tanácsadó előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen változtak az értékrendek. Sok esetben már nem a piacgazdaság a fontosabb, hanem a környezet, a jövő generációk életfeltételeinek védelme, amit az új alaptörvény is rögzít. Míg korábban volt vezető politikus, aki azt hangoztatta, hogy amikor autópályát építenek, nem kérdezik meg a békákat, ma már a békákra is tekintettel kell lennie annak, aki keresztezi útjukat.
A konferencia végén programon kívül felszólalt Font Sándor fideszes politikus, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Elmondta: Európában már nincs szabad föld, Magyarországéhoz hasonló, jó minőségű termőföldek csak Észak-Olaszországban és Franciaországban találhatók, ezért a moratórium lejárta után erőszakos földvásárlási hullám várható. Ezzel számolni kell az új földtörvény megalkotásakor, az előzetes engedélyezési eljárások kialakításakor, a bírák pedig perekre számíthatnak azoktól, akiknek mindez nem tetszik majd.
Forrás: http://www.portfolio.hu/ingatlan/termofold/eroszakos_foldvasarlasi_hullam_varhato_ha_lejar_a_moratorium.169685.html
Fotó forrása: http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/vedenunk_kell_a_foldet.html
TOP 5
