Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

a-sc3a1rga-folyc3b3-c3a9s-az-c3b6ntc3b6zc591-rendszerek.jpgTibet. A Világ teteje. Itt erednek Dél és Kelet-Ázsia legnagyobb folyói. Többek között az Indus, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Brahmaputra. Tibet kézben tartásával Kína ellenőrzi e folyók forrásvidékét, ami annál is inkább fontossá vált számára, mert ezeknek a folyóknak a vízhozama vészesen csökkenő tendenciát mutat. A Világ tetején eredő mintegy 14 ezer gleccser, a globális felmelegedésnek köszönhetően erőteljesen olvad. Mindennek hosszabb távon súlyos következményei lehetnek (vannak), az alacsonyabban fekvő kínai tartományok számára.

Érdemes tüzetesen és akár többször is elolvasni az alábbi cikket, mert figyelemre méltó megoldásokat ismertet a Világ egyre súlyosabbá váló vízhiányának a kezelésére.

– A vízzel kapcsolatos eseményekből Magyarország sem marad ki. Akár úgysem, hogy saját vízkészletünk túszai leszünk, ami leginkább azt jelentheti, hogy célponttá válunk (váltunk), az olyan idegen hatalmak számára, melyek nem bővelkednek vízben. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy folyóink nagy része úgy, ahogy a kínai folyók nagy része is Tibetben, nálunk szintén az országot koszorúként övező hegyekben ered.

A következőkben összeállítást olvashatnak a Ningxia-Hui Autonóm Terület vízforrásainak felhasználásáról. Egy kínai közmondás szerint az Égből lefolyó Sárga-folyó tette gazdaggá Ningxiát. Az északnyugat-kínai Ningxia a Sárga-folyó felső folyásánál helyezkedik el. Az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően Ningxia kiváló termőterületté vált. Ám egyre komolyabb gondot jelent, hogy csökken a Sárga-folyó vízhozama, miközben a gazdaságfejlődés miatt egyre nagyobb az igény a víz iránt. A vízhiány Ningxia fejlődését veszélyezteti. Ningxia kormányzata új intézkedésekkel, technológiával próbálja hatékonyabbá tenni a vízfogyasztást, így most már folyamatosan javul a helyzet. Összeállításunkban Ningxia hatékonyabb vízfelhasználásáról lesz szó.

Ningxia a vízforrások hatékonyabb felhasználása érdekében az ország legszigorúbb vízgazdálkodási szabályait léptette életbe, az autonóm területen víztakarékosságra és a vizek környezetének javítására ösztönző intézkedéseket vezettek be. Chen Ming, a vízforrásokért felelős kínai minisztérium munkatársa elmondta, hogy Ningxia átfogóan, és a teljes folyamat minden részletére kiterjedően emeli a vízforrások hatékonyabb felhasználását.

A teljes folyamatot átfogó felügyeleti rendszer azt jelenti, hogy Ningxia a vízgyűjtést, a vízellátást, a vízfelhasználást és a szennyvízkibocsátást is ellenőrzi. Még Ningxia átfogóan emeli a vízfelhasználás hatékonyságát, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, mind a városi vízellátásban megvalósuljon a takarékosság és a kitűzött célok. Az utóbbi években Ningxia minden évben azonos mennyiségben emelt ki vizet a Sárga-folyóból, ám mindeközben fenntartotta a gazdaságfejlődés ütemét. Úgy vélem, hogy Ningxiának sikerült megtalálnia az összhangot a vízfelhasználás és a gazdaságfejlődés között.”

Az ősi Ningxia már az öntözéses növénytermesztéssel is nagy hírnevet szerzett magának. Régen Ningxia mezőgazdasága esetében a vízfogyasztás az autonóm terület teljes fogyasztásának 90 százalékára rúgott, ám a vízfelhasználás hatékonysága elmaradt az országos átlagtól. Ningxia a kérdés megoldása érdekében javított a mezőgazdasági öntözés technológiáján, több mintagazdaságot hozott létre a víztakarékos öntözés népszerűsítésére.

A Ningxia székhelyéhez Yinchuanhoz közeli Helan járásban található az egyik mintagazdaság. A központi kormány támogatásával vezették be a csepegtetős öntözést. Ma Haibin, a járás egyik gazdálkodója elmondta, hogy az új módszer segítségével az öntözés során elhasznált víz mennyisége a korábbi egytizedére csökkent, a terméshozam pedig a korábbi kétszerese. Ennek köszönhetően az éves jövedelmük is megduplázódott.

Li Yonghong, Helan járás vízforrással foglalkozó hivatalának helyettes vezetője elmondta, hogy Languang falu 2011-ben kezdte el alkalmazni a csepegtetős öntözést, amely szinte azonnal pozitív javulást hozott.

„2010-ben Languang összbevétele 650 ezer jüan volt, az egy főre jutó jövedelem pedig 6 ezer 980 jüan. 2011-ben az össztermelés 2,1 millió jüan volt, az egy főre jutó jövedelem pedig meghaladta a tízezer jüant.”

Ningxia a mezőgazdasági terület mellett a városokban is víztakarékos intézkedéseket léptetett hatályba. Yinchuanban közel 2 millióan laknak. Az ivóvíz forrása leginkább a Sárga-folyó és a talaj. Ám a túlzott fogyasztás miatt a talajvíz szintje jelentősen lecsökkent. Liu Xuejun, a ningxiai népi gyűlés környezetvédelmi és energiatakarékossági bizottságának vezetője elmondta, hogy Yinchuan emeli a vízgazdálkodás hatékonyságát, miközben az ipari és a lakossági fogyasztás igényeit is kielégítik, egyúttal javítják a talajvíz szintjét.

Megépítettük a Xixia vízcsatornát, és egy vízüzemet is létrehoztunk a Sárga-folyó partján, amely főleg az ipar igényeit elégíti ki, de a lakosság ellátásába is besegít. A takarékosságot előirányzó intézkedéssel csökkenthető a talajvíz kiszivattyúzása, és ezzel javulhat a talaj vízháztartása. Úgy tűnik, hogy sikerül megfelelően ellátni vízzel a település kétmillió lakosát.”

2004 januárjának elején Yinchuan elsőként vezette be a többszintű árszabást, ami azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség fölött többet kell fizetni a víz köbméteréért. Zhang Ninghui, a yinchuani Zhongtie vízüzem munkatársa a következőket mondta. „A víz árának 2004-es szintezése óta adataink szerint a társaságunk vízkibocsátásának növekedési üteme lassult. A változást megelőző időszak évi 8 százalékos növekedése mostanra 5 százalékra csökkent.”

Ningxia bevezette az ipar és a mezőgazdaság között a vízkvóta átvételének lehetőségét. Ningxiában minden iparág esetében meg van határozva, hogy mennyi vizet fogyaszthatnak, és ezt országos szinten ellenőrzik is. A vízfogyasztás kvótájának átvétele azt jelenti, hogy a mezőgazdaság által megtakarított vízmennyiséget megvásárolhatják az ipari cégek. Jelenleg Ningxiaban öt ilyen program működik, amelynek keretében összesen 63,52 millió köbméternek megfelelő kvóta cserélt gazdát. Wang Jingshan, Ningxia vízforrással foglalkozó hivatalának munkatársa elmondta, hogy a tartományban a mezőgazdaság esetében egy egység víz felhasználására 0,97 jüan nyereség jut, míg ez az ipar esetében 57,9 jüan. Tehát az ipar hatékonyabb a vízfelhasználásban.

Guo Hao, Ningxia vízforrással foglalkozó hivatalának helyettes vezetője erről így beszélt: „Tervek szerint 2015-re a kvóta átruházása révén 494 millió köbméter víz kerül át a mezőgazdaságból a Ningdong szénfeldolgozó bázis új projektjéhez.” Ez azt jelenti, hogy a Ningdong szénfeldolgozó bázis 494 millió köbméter víznek megfelelő kvótáért fog majd fizetni a vízforrással foglalkozó ningxiai hatóságnak, ami aztán ebből a pénzből mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek építését fogja finanszírozni.

Wang Jingshan, Ningxia vízforrással foglalkozó hivatalának osztályvezető-helyettese elmondta, hogy a kvóta átruházásának programja óriási társadalmi, gazdasági és ökológiai hasznot hoz a Ningxia-Hui Autonóm Területnek.

„Az ipar megvásárolhatja a fejlődéséhez szükséges eszközt, a vizet, és az ebből származó pénzt pedig a vízgazdálkodási létesítmények finanszírozására lehet fordítani. De ne feledkezzünk meg az ökológiai haszonról sem. Ningxia gazdaságának fejlődése ellenére sem használt fel a megengedettnél több vizet a Sárga-folyóból.”

A 2005. évi fogyasztáshoz képest 2010-ben Ningxia vízfogyasztása 570 millió köbméterrel csökkent. A takarékosság érdekében végzett munka nagyon jó eredményt hozott. Guo Hao, Ningxia vízforrással foglalkozó hivatalának helyettes vezetője büszke az elért eredményre.

„92 víztakarékossági programot hajtottunk végre az iparban. Korábban 10 ezer jüan kitermeléséhez 173 egység vízre volt szükség, ma ugyanehhez 91 egység víz is elég. Minden járásunkban van már szennyvíztisztító telep, amelyeknek köszönhetően 30 százalékról 74 százalékra emelkedett a kezelt szennyvíz aránya. A városi vízellátó rendszer veszteségének aránya a korábbi 18 százalékról 12 százalékra csökkent. A víztakarékos készülékek aránya a korábbi 40 százalékról 65 százalékra nőtt.”

Ningxia emellett még fontosnak tartja a természetes vízgyűjtő területek – a tavak és a vizenyős területek – védelmét is. Az Aiyi folyó megóvása példamutató projekt, amely összefogja a Huayan tavat, a Xi tavat, a Yuehai tavat, a Sha tavat és egy vízenyős területet.

Írta/fordította: Zhao Zhengyu – China Broadcast

Szabad Riport Tudósító Iroda

Kapcsolódó anyag:

Ezzel szemben, Európában a helyzet a következő: Kell a vízmonopólium a Háttérhatalomnak!

Forrás: http://szabadriport.wordpress.com/2012/07/18/vizkvotat-vezettek-be-kina-egy-tartomanyaban/

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...