Fekete áfonya: az erdőjárók fiatalító csodabogyója

2012. július 23

Az áfonya mind a mai napig ínyencségnek számít, pedig nem kell hozzá erdőjáróvá és hegymászóvá válnunk, hiszen kerti változata is van. Mégis keveset fogyasztunk áfonyából.A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó félcserje. Előfordulási helyétől függően említik még kukojsza, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya néven, emlegetik havasi meggyként. Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos. Havasi, alpesi tájak és középhegységek savanyú talajú tölgyerdőinek, bükköseinek, fenyveseinek legfinomabb vadgyümölcse, egészen 2500 m tengerszint feletti magasságig megél. A Kárpátok és az Alpok, nálunk a Soproni hegység, az Alpokalja, a Nyírség és Nógrád megye vidéke ad neki otthon.

Alacsony, 30-60 cm-esre növő lombhullató félcserje. Gazdagon elágazó, legyökeresedő ágai vannak, érdekessége, hogy akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. Zöld hajtásai télen a vadaknak adnak táplálékot. Levelei tojásdadok, kihegyesedők. A levélhónaljakban 5 mm-es nyélen ülő virágai apró haranghoz hasonlóak, szirmaik halvány zöldes-vöröses fehérek, áprilistól júniusig nyílnak.

Július-augusztusra érlelik hamvas, feketés kék, kellemesen savanykás bogyóikat, melyeknek még a leve is sötétkék. Nemesített változatai kertek díszeként is ültethetők, s nagyobb bogyókat teremnek. Az először érő bogyók általában termetesebbek a később jövőknél.

Meg kell említeni, hogy a nemzetségnek további fajai is jelentősek. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) örökzöld, hegyvidéki, piros gyümölcsű faj. A Kárpátokban, a Zemplénben és a Nyugat-Dunántúlon tenyészik. Ritka, szigorúan védett növény. Észak-Amerika keleti partvidékén él a kék bogyós fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum).

Miért jó?

Az áfonya bogyóit bátran lehet fogyasztani, csupán magjai jelenthetnek problémát az érzékeny gyomrúaknak. 100 g áfonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energiát tartalmaz. A vad áfonya tápértéke nagyobb a termesztettekénél.

Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést.

Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. E hatását a világháborúban angol pilóták fedezték fel. Észrevették, hogy amikor áfonya-lekváros kenyeret kaptak, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk a légelhárítás fényszóróitól, azok nem vakítottak annyira. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet, valamint a cukorbetegek retináját is védi. E hatáshoz nagy dózisban van szükség e hatóanyagokra, ezért gyógyszertárban koncentráltan, kapszulákban is kapható.

Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó pektint, gyümölcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitaminok, pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. Összehúzó hatású cseranyagai miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést - különösen jótékony hatással bírnak a kisgyermekek hasmenésekor -, fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. Frissen viszont a bogyók inkább hashajtó hatásúak.

A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. Teája epe- és hólyagbetegségek esetén jótékony, vesetisztító.