Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel


A Viselkedésminta és a Szemléletformálás a fenntartható fejlődésben

Gondolkodásunk megfelelő kialakítása új viselkedésminták elsajátításával is elérhető, vagy tarkítható. Szemléletes és egyben talán furcsának tűnő példa erre az egyik japán irodaházban kísérleti jelleggel bevezetett azon rendelkezések sora, melyek az áramfelhasználás optimalizálásra vonatkoznak. Eszerint a cégek alkalmazottai bármely emeleten csak a folyosó egy részén haladhatnak, ezzel ugyanis a padlózatba épített generátorokkal felfogható és árammá alakítható a mozgásukból származó rezgési energia.[18] De megbeszéléseiket és meetingjeiket is „kénytelenek” adott időtartamon belül befejezni, hisz az időtartam leteltével a tárgyalóban minden áramellátás megszűnik.

Minden bizonnyal bármely európai ember számára viccesnek tűnik a szokatlan viselkedésminták elsajátíttatása, de ha belegondolunk abba, hogy Japán híján van egyes alapvető erőforrásoknak, mindjárt más fogalmakat alkothatunk a takarékoskodás mibenlétéről. Főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy a japán emberek napi mozgása mekkora és hol fogható fel optimálisan. Például a naponta használt metró be és kijárata optimális lehet, így a padlóba beépített generátor már képes lehet arra, hogy egyes eszközöket, például a beléptető kapukat folyamatosan árammal lássa el.

Az irodaház sajátságos áramtermelése ezzel ellentétben „pénzügyi szempontból” nem értékelhető, de mégis célt érhet a mögötte álló szándék, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen újabb és újabb viselkedésmódozatok kialakítására ösztönözhet.

Az ilyen módozatok bevezetésére abszolút alkalmas eszköz az oktatás részét képező szemléletformálás, ami történhet bármely iskolában, de kampányokkal és egyéb eszközökkel is.