Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Az atomenergia

Már a jelen nemzedéke is atomerőműveket örökölt szüleitől, nagyszüleitől, így azzal kell együtt élnünk, hogy ezen energiaforrások fenntartása, esetleg fejlesztése továbbra is stratégiai tényező lesz, vagy lehet az energia előállításában a Földön.

A kialakult alaphelyzet régóta szakmai és politikai viták kereszttüzében állt és áll a mai napig is, hisz számos kritikus ellenzi az ilyen létesítmények fenntartását, újak építését. Az ellenzők tábora jelentősen megnőtt a csernobili katasztrófa és a Three Mile Island-i, valamint a nemrég bekövetkezett Fukusimai baleset után, ugyanakkor az erőművek további működtetése mellett érvelők azt hangoztatják, hogy eredményesebb így energiát előállítani, mint bármely más energiahordozó által.

A támogatók véleménye ezzel ellentétben arra az álláspontra helyezkedik, hogy az atomerőmű szinte egyáltalán nem termel káros-anyagot, szemben a hagyományos széntüzelésű erőművekkel, így az új technológiák elterjedéséig érdemes az atommaghasadásból származó energiát hasznosítani.

A fukusimai katasztrófa után mindenhol a világon felerősödtek azon vélemények, miszerint az atomenergia termelés nem lehet biztonságos, így Németország 2022-ig bezárni tervezi összes erőművét.[67] Hasonlóan járt el Svájc is.[68]

Az EU és az egyes nemzetek jelenlegi kormányzati stratégiája

Az EU-ban a kelet európai országok csatlakozási feltétele volt, hogy egyes országoknak az elavult erőműveiket be kell zárniuk, így pl. Bulgáriában, Szlovákiában és Litvániában, mára azonban jelentősen átértékelődött a tagállamok ezzel kapcsolatos magatartása.

20070306atomeromu3.jpg

Atomerőművek Európában (2007) Forrás: origo.hu

Mivel a világ energiaéhsége folyamatosan nő, számolni kell azzal a ténnyel, hogy újabb erőművek fognak épülni szerte a világban, így az EU-ban is annak ellenére, hogy a német kormány pl. bezárja az atomerőműveit. Ez a megváltozott felfogás jellemző Közép-Kelet-Európa országaira is, hisz közvetlen szomszédságunkban, ha az ehhez szükséges tőkét pl. a román kormány befektetők által elő tudja teremteni, a válság ellenére fejleszteni fogja a jelentős múlttal rendelkező cernavodai erőművét. A 2009-es orosz-ukrán földgázvita miatt a szlovák kormány is a mellett érvelt, hogy régi erőműveiket újra beindítják, még ha időlegesen is. Emellett új blokkok megépítését is tervezik (Mochovce 3-4.), mint ahogy Bulgária is a Belene 1-2 projekt, Csehország pedig a temelíni erőmű 2 új blokkjának fejlesztése mellett érvelt.

Hazánkban is ugyanez a cél motiválja a kormányt a paksi erőmű fenntartása és bővítése tárgyában,[69] míg a balti országok Lengyelországgal együttműködve helyeznék üzembe egy Visaginas névre keresztelt új erőművüket Litvániában.[70]

Más európai országok, pl. szomszédunk, Ausztria nem épített sohasem erőművet, és nincs is (Placeholder1) szándékában. Ugyanez mondható el Dániáról, de például Németországban vagy Angliában már igen sokkal találkozhatunk, míg Franciaországban az összáram-termelés 85%-át adják a nukleáris erőművek.

Franciaország mellett a világon vezető szerepet tölt be az atomenergia hasznosításában még az USA és Japán is, 57%-át adják a világ nukleáris energiájának.

Az 1980-es évek óta lassult az erőművek építése a világon, de a 21. század első harmadáig még biztosan emelkedik a számuk, egyes elemzések szerint legalább 30%-kal.

A pro- és kontra érvek ellenére feltehetőleg az atomenergia még sokáig jelen lesz életünkben. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy igen alacsonyak az erőművek működtetési költségei, bár felépítésük igen költséges, és néha igen hosszú folyamat.

A költséghatékonyság pedig komoly érv lehet a politikusok kezében, hisz ezen energiaforrás továbbra is igen olcsó lehet, míg a fosszilis tüzelőanyagok ára évről évre csak emelkedik.

z.jpg

 

A táblázatban jól látható az atomenergia támogatóinak és ellenzőinek megoszlása a világon.[71]

Forrás: MTI

Az ITER

A tokamak vázlatos rajza, melyben az összeolvadás végbemegy

Nem véletlen, hogy francia helyszín megválasztásával indult el az a nemzetközi együttműködés egy új típusú erőmű építése céljából, melyben Franciaország, Japán és az Amerika viszi a vezető szerepet. A kísérlet az ITER nevet kapta, hisz jelentése szerint az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) egy Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor. A projekt tulajdonképpen a Napban végbemenő folyamatokat másolja, hisz az egyik tudós, Gary Johnson szerint „Isten is így működteti az Univerzumot”, ezért a projektben résztvevők szerint egy mini napot érdemes építeni, és nem a napfény energiáját kell (elsődlegesen) hasznosítani. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a projekt 17 milliárd dollárból gazdálkodik, megérthetjük, hogy a kísérletet és a hozzá fűzött sikert nagyon komolyan gondolják az alkotók.

Jelenleg a tudósok az égő plazma fizikáját tanulmányozzák. Az atommaghasadással szemben az erőműben az atommagok ugyanis összeolvadnak, és így termelnek fúziós energiát.

2050-ig az EU nagy áttörést vár a projekttől, mivel egyszer és mindenkorra megoldódhatna ezzel az új technológiával Európa zilált energiaellátása. Ez az időtartam önmagában is akadályt jelent azonban, hisz 2050-ig az előrejelzések szerint a Föld már komoly problémákkal kell, hogy szembenézzen. Ennek ellenére, ha sikerül a projekt, nagy előrelépést jelentene, mivel az erőmű nem termelne sugárzó hulladékot, költséghatékonysága és tengervíz felhasználása miatt korlátlan lenne hozzá az „üzemanyag”.[72]

Az atomhulladék

Az olkiluoto-i hármas reaktor

Az atomenergia hasznosításának ellenzői a fentebb hivatkozott balesetek mellett a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése miatt protestálnak. Szerintük is végleges megoldást nyújtó atomhulladék temető nem létezik, így a kezelésből eredő problémával a jövő és az azután következő nemzedékeknek is foglalkozniuk kell.

A 2008-ban bekövetkezett világválság és az állandó energiaéhség azonban képes megváltoztatni az emberek véleményét, így Finnország, bármilyen kis ország is, a közvéleményben többségbe kerülők álláspontja szerint elkezdheti építeni hatodik erőművét 2009-ben.[73]