Elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tervezetét a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szerdán Budapesten.

A dokumentum számba veszi a humán, társadalmi, gazdasági és természeti erőforrások állapotát, és alternatívákat javasol azok megőrzése, fenntartása, fejlesztése érdekében.

Kövér László házelnök, az NFTT elnöke elmondta: a tanács tavaly márciusban döntött az ütemtervről, amelynek alapján megkezdődött a keretstratégia Országgyűlés elé terjeszthető tervezetének elkészítése.
A véglegesített tervezetet, illetve az országgyűlési határozati javaslat tervezetét fogadta el szerdán az NFFT, amely így az Országgyűlés elé kerül.

Saját földek és munkagépek, vágóhíd, konda, ménes, ingyenszántás, kedvezményes tűzifa- és disznóvásárlási lehetőség, közbiztonság, kilencven ember foglalkoztatása – csak néhány elem azok közül, amelyre bármely magyar falu lakossága csettintene, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 800 lelkes Rozsályon azonban a felsoroltakat mind élvezhetik a helyiek.

Már a BBC is forgatott náluk, és egymásnak adják a polgármester kilincsét a hazai médiumok is. Mi a titok, hogy csinálják? A képlet alapvetően egyszerű, de a kivitelezés sok munkával jár. Szóval három dolog alkotja az egyenletet: tudatosan kimaradtak a privatizációnak nevezett buliból, "szándékos" közösségépítésbe kezdtek, és igyekeznek falun belül megtermelni, amit csak lehet (elsősorban élelmiszert). A rozsályi minta lényege, hogy egy település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő úgy, hogy közben a külvilágot kizárja és csak helyi vállalkozókat foglalkoztat.

Elkeserítő munkanélküliség, reménytelen forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez a vidéki magyar településeken. Ám ilyen nehéz helyzetben is találhatunk pozitív példát kis helyi közösség összefogására, fantasztikus teljesítményt a bajok orvoslására.

A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében található. Mátraderecske sikeres példát mutatott arra, hogy egy fillér hitel nélkül, belülről szerveződve, a helyi emberek önerejét mozgósítva is lehet jó eredményeket elérni.

1950 óta minden évben megrendezik az ISEF-et, azaz a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyt, a világ legrangosabb tehetségkutatóját. Az idei expón robotikus művégtagok, sebészetszimulátorok, alternatív energiaforrások, nanotechnológia és Mars-járó éppúgy feltűntek, mint a magyar versenyzők kódfejtő algoritmusa, vagy a napelemként használható festék. Ennyi fiatal zseni még sosem zsúfolódott össze egy fedél alatt, és bár a többségük még alkoholt sem vásárolhat, a találmányaik egyetemi professzorokat is fejvakarásra késztethetnek.

A látogatók olyan elszórtan szállingóznak a pittsburgh-i David L. Lawrence Convention Centerben, hogy spontán baseballmeccset is lehetne rendezni köztük úgy, hogy sem a labda, sem az ütő nem vágna fejbe senkit. A bejáratnál sajátos kis bazár fogad: az ISEF-logóval hímzett válltáskák és Intel-logós ingecskébe bújtatott játékmacik mellett periódusos rendszerrel, I Love Nerds felirattal és egyéb geek-motívumokkal díszített pólók és kapucnis pulóverek kelletik magukat. Mintha Sheldon Cooper ruhatárát árusítanák ki.

(Szerkesztő megjegyzése: ha kíváncsi saját ökológiai lábnyomára:http://utajovobe.Eu/oktatasi-segedlet/okologiai-labnyom)

Ha mindenki a magyar életszínvonalon élne, két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. Az ökolábnyomuk a katariaknak a legnagyobb. A WWF szerint a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ "elképesztő életszínvonalának".

Úgy él jelenleg az emberiség, mintha lenne tartalékban egy másik bolygója a Természetvédelmi Világalap (WWF) évente elkészülő, Jelentés az élő bolygóról című vizsgálata szerint. A WWF felkérte szakértők szerint az emberiség 50 százalékkal több természeti erőforrást használ ahhoz a mennyiséghez képest, mint amennyi fenntartható módon képes lenne visszapótlódni, vagyis megújulni. "Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek" - áll a dokumentumban, amelyet André Kuipers, a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajós mutatott be.

Magyarország alapvetően egyetért az Európai Bizottság javaslatával az agrárgazdálkodás környezetvédelmi szempontú átalakítására, “zöldítésére”, de szeretné, ha végső formájában a rendszer egyszerűbb és rugalmasabb

Nem tudják beosztani a kosztpénzt, belebonyolódnak a hivatalos levelekbe, de ha a szomszéd írásban kéri meg őket, hogy etessék a macskát, akkor sem értik, mit kell tenniük. Magyarországon minden negyedik-ötödik ember funkcionális analfabéta: alig tud olvasni, nehezen ért meg egy összefüggő szöveget, és gondot okoz neki az összeadás. A problémáikat megpróbálják rejtegetni, de hiába is kérnének segítséget, nincs kihez forduljanak.

A Puma hosszútávú célkitűzése között szerepel, hogy kollekcióit a fenntarthatóság és fairtrade anyagok használata jellemeze. A Puma Wilderness Kollekciójával egy újabb lépést tett meg, hogy a legstílusosabb és legfenntarthatóbb sportlifestyle márka lehessen. A kollekció darabjai a Fair trade Egyesület által igazolt pamut anyagból készültek és minden egyes részletében Afrika képi világát idézi.