A kommunikáció művészete

A kommunikáció alapvető része az emberi együttműködésnek, melynek segítségével információkat és érzéseket közvetítünk egymás felé. 

Ez a folyamat változékony és fejlődőképes, képes alkalmazkodni a körülményekhez, és ami a legfontosabb, fejleszthető. A kommunikációban megjelenő jellegzetességek és metakommunikáció - azaz a szavakon túli jelzések - kulcsfontosságúak az érzelmek közvetítésében.

Tapasztalhatjuk, hogy hiába próbálunk sok információt közölni, a másik fél nem úgy fogja fel, ahogy szeretnénk? Ez azért van, mert az érzelmek közvetítésekor jelentős információveszteség lép fel. A szavak önmagukban nem elegendőek az igaz érzéseink kifejezésére.

Például, ha azt mondjuk, "Találtam a sarokban egy pókot, és annyira viszolyogtam tőle, hogy majdnem rosszul lettem", ez még nem adja át azt az élményt, amit a pókkal való találkozás valójában okozott bennünk. A kommunikáció során nem érezzük át azt a rettegést, az iszonyt, a kalapáló szívverést és a pánikot, amit a helyzet valójában kiváltott.

A pókkal való találkozás mindenkinél más érzelmeket és reakciókat vált ki. Amikor azt mondjuk, hogy félünk vagy viszolygunk valamitől, ezek a szavak önmagukban nem adják át teljes mértékben az érzelmeket. A metakommunikáció, azaz a testbeszéd, a hangszín és az arckifejezés azonban segíthet megérteni és dekódolni a szavak mögötti mélyebb érzelmeket és viszonyulásokat. Ha empatikusak és érzékenyek vagyunk, akkor vissza tudjuk tükrözni a másik félnek, hogy valóban megértettük, mit szeretett volna közölni.

Az is fontos hogyan mondjuk

A kommunikáció tehát nem csak arról szól, hogy mit mondunk, hanem arról is, hogy hogyan mondjuk azt. Az érzelmek hatékony közvetítése a kommunikációban növeli az emberi kapcsolatok mélységét és minőségét, lehetővé téve, hogy valóban megértsük egymást.

A kommunikáció mélyebb rétegei

A kommunikáció sokkal több, mint pusztán szavak átvitele egyik emberről a másikra. Érdekes tény, hogy az átadott információk nagy része gyakran nem tudatosul teljes mértékben még a beszélő számára sem, a befogadó fél pedig csak ezeknek egy kis részét képes dekódolni. Az értelmezés és megértés legtöbbször ösztönös folyamat, amely a "női megérzések" vagy a "7. érzék" mögé rejtőzik. Valójában azonban ezek a képességek az emberek jelekben való gyors és pontos olvasási képességére utalnak.

A kommunikációs ügyesség nagymértékben az érzékenységtől függ. Az apró, rövid ideig tartó jelek észleléséhez és értelmezéséhez bizonyos érzékenységre van szükség. Amikor beszélgetünk valakivel, a helyzethez való gyors alkalmazkodás, a visszajelzések értékelése és a rá adott válaszreakcióink mind az érzékenységünkön múlnak.
Szerencsére az érzékenység fejleszthető és növelhető, például kommunikációs tréning keretei között ami jó hír a fejlesztésére törekvők számára. Aki képes szembenézni önmagával, megvizsgálni viselkedésének mozgatórugóit, beleértve a kommunikációját is, az képes változásokat elindítani önmagában és környezetében.

Az emberi interakciókban az izomcsoportok mozgásai generálják a jeleket, amelyek a kommunikáció csatornáiként funkcionálnak. Ezeket a jeleket mindenkinek meg kell tanulnia értelmezni és használni.

Érzelmi és metakommunikáció

Ez részben biológiai, örökletes adottságokra épül, de főként a szocializációnk során sajátítjuk el a fortélyait. A biológiai, örökletes kommunikációs elemeink nem annyira a szóbeli kifejezésben, hanem inkább az érzelmi megnyilvánulásokban, mint például a mimikában és a metakommunikációban nyilvánulnak meg. Ezek az ösztönös, társadalmi előírásokkal nehezebben befolyásolható megnyilvánulások hűen tükrözik személyiségünket.

Szocializációnk során a társas kölcsönhatások alakítják viselkedésünket. A szociális tanulás részeként utánzást, modellkövetést és azonosulást alkalmazunk, és a legmagasabb szinten belsővé tesszük a tanult viselkedésformákat. Családtagjainktól, tanárainktól, kortársainktól és munkatársainktól származó visszajelzések formálják személyiségünket és hatnak kommunikációs képességünkre.

Kommunikáció és önismeret

A kommunikáció elengedhetetlen része az emberi társas kapcsolatoknak. Nem csak a szavakon keresztül, hanem a testbeszéd, az arckifejezés és még a hallgatás által is kommunikálunk. A társas kapcsolatokban az információ átadásának és befogadásának körforgása döntő jelentőségű. A hatékonysága és minősége alapvetően befolyásolja az önismeretet, az önbecsülést és a kapcsolatainkat.

Kommunikációs kódok és verbális kommunikáció

A kódok megtanulása és használata közös szocializációs folyamat része. A verbális érintkezés, amely a nyelvet és a beszédet használja, a legbonyolultabb kódrendszert alkalmazza.

A nem verbális kommunikáció fontossága

Még ha nem is szólalunk meg, akkor is kommunikálunk a testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, vagy akár a reakcióinkkal, mint például az arcpír vagy izzadás. Ezek a jelek gyakran több információt hordoznak, mint a szavak.

Kulcsfontosságú a körforgás, vagyis, hogy mennyire vagyunk képesek információkat átadni és befogadni. Az empátia, az önérvényesítő képesség, a személyiségjegyek és a kommunikációs stílus mind hozzájárulnak a kommunikáció minőségéhez.

Kommunikációs stílusok hatása

Minden kommunikációs stílus más-más hatással bír a társas kapcsolatokra. Az egyoldalú, figyelmetlen kommunikáció, a túlzott helyeslés vagy a domináns viselkedés mind hatással vannak a kapcsolatokra és a kommunikáció hatékonyságára.

Személyiségteszt és fejlesztés

Ha felismerjük a kommunikációs stílusunkat és érdekel, hogyan hat a viselkedésünk másokra, érdemes elvégezni egy önismereti tesztet. Ezzel nem csak a viselkedésünk rejtett automatizmusait ismerheted meg, hanem konkrét cselekvési terveket is kaphatsz a fejlődéshez. Szakember segítségével a változást akár még hatékonyabban is elindíthatjuk.

Az emberi kommunikáció megértése és fejlesztése nem csak önismereti, hanem társas kapcsolati szinten is nélkülözhetetlen. A finomhangolása hozzájárulhat jobb kapcsolatok kialakításához, és segíthet abban, hogy hatékonyabban érjük el céljainkat.

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Rachel Scott képe a Pixabay -en.

Sajtóközlemény