120326a1_migracio_klm.jpg(Szerkesztő megjegyzése: Arról nem szól a hír, hogy a menedéket kérők között milyen arányt képvisel a klímamenekültek száma. Egyes becslések szerint 2100-ra akár százmillió ember is migrálhat Európa felé. Vagyis ha ez a százmillió ember pl. Magyarországon települne le, minden 11. állampolgár lenne csak hazánkban „bennszülött”.)

Közel 17%-kal nőtt tavaly, az arab tavasz évében a nemzetközi menedéket kérők száma az Európai Unióban.

Ez derül ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken Brüsszelben kiadott összesítéséből. A menekültstátusért folyamodók száma a tavalyelőtti 259 ezerről 2011-ben 301 ezerre emelkedett.

A statisztika szerint mindazonáltal nem az arab tavasz országaiból kértek legtöbben menekültstátust uniós tagállamokban, hanem Afganisztánból (28 ezren), Oroszországból (18 200), Pakisztánból (15 700), Irakból (15 200) és Szerbiából (13 900).

Az uniós tagországok közül a legtöbb kérelmet (56 300) Franciaországban jegyezték fel, majd Németország (53 300), Olaszország (34 100), Belgium (31 900) és Svédország (29 700) következett.

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1203_120326a2_migracio_klm.JPG

Legkevesebb - mindössze 65 - beadvány Észtországban született.

A statisztika szerint Magyarországon 1700 menedékkérelmet nyújtottak be. Ebből 655 afgán, 210 koszovói, 120 pedig pakisztáni állampolgártól érkezett.

Magyarország az afgánok 38 százalékos részesedésével hatodik azon a listán, amely azt összesíti, hogy melyik EU-tagállamba érkezett a legnagyobb arányú beadvány egyazon "eredő" ország menekültjeitől.

Az unióban egy főre jutóan a tengeri kapunak számító Máltán éltek legnagyobb arányban menekültstátus iránti kérelemmel: a szigetországban egymillió lakosra számítva 4500 volt a jelentkezők száma.

A statisztika arra is kitér, hogy milyen arányban pozitív a menekültkérelmek elbírálása. Eszerint tavaly 237 400 elsőfokú döntés született a tagállamokban ilyen témában, és ennek kerek 75 százaléka elutasító volt. Csak 12 százalék esetében adták meg e menekültstátust, míg 9 százalék esetében fokozott védelemről döntöttek, 4 százaléknál pedig humanitárius megfontolásból engedélyezték az országban maradást.

Magyarországon tavaly 895 határozatból 155 volt pozitív az uniós statisztika szerint.

Forrás: MTI / hirado.hu