Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Szélturbina MosonszolnokonBorsodban árválkodik Északkelet-Magyarország egyetlen szélerőműve. Bár a villamosenergia-rendszer a jelenlegi országos kapacitások három-négyszeresét is tudná kezelni, 2006 után egyszerűen leálltak a hatósági engedélyek kiadásával, a meglévőket pedig gyakran bírságolják. A felsőzsolcai magányos szélturbina jól szemlélteti a hazai szélenergia-ipar állapotát.

Ha Bécs felé autózik az ember, a tömegesen felbukkanó szélturbinák (látszólag) a haladást és a fejlődést szimbolizálják. Északkelet-Magyarországon ebből egyetlen szélturbinára futotta. És bár lehetne akár kettő is Felsőzsolca határában, a lényegen aligha változtatna sokat.

Kettőből egy

Az első megépítésére Nagy Zoltán cége (N-Zoll Trans Kft.) 2006-ban kapta meg a hatósági engedélyt, de másodikról már szó sem lehetett. Ezzel Nagy nem volt egyedül: 2006-ban az Energiahivatal 330 MW kapacitás rendszerbe állításához adott ki engedélyt, igény ennek több mint háromszorosára lett volna, sok igénylőnek ezért egyszerűen elfelezték a kért mennyiségét. 2006 óta nem osztottak újabb kapacitásokat, 2010-ig az elnyert kvótákat építették ki – sokszor már nem is azok a cégek, akik anno pályáztak – azóta azonban teljes a „szélcsend”. Jelenleg 176 ilyen típusú energiatermelő állít elő szélből áramot, pedig a villamosenergia-hálózat minden komolyabb változtatás nélkül – még a szkeptikusok szerint is – a jelenlegi mennyiség dupláját is gond nélkül kezelni volna képes.

A felsőzsolcai szélerőmű teljesítménye 1,8 MW, a „lapát” (rotor) átmérője 90 méter, maga a generátor több mint 100 méter magasan van – már az adatokból is látszik, impozáns látványt nyújt a Vestas típusú szélerőmű, amely teljesen magánpénzből épült fel. Nagy Zoltán számításai szerint egy ilyen erőművel évi 4-6 ezer tonna szén-dioxid levegőbe jutását lehet megakadályozni. 

Engedélyt csak visszavonnak

Egy két megawattos erőmű megépítése és üzembe állítása ma nagyjából 950 millió – 1 milliárd forintba kerül. Az erőművek döntő többsége a Nyugat-Dunántúlon épült, mert itt a legjobb a szélhelyzet (például egy Felsőzsolcán felépült szélerőmű mintegy negyedével tud kevesebbet termelni, mint egy ugyanolyan szerkezet a Kisalföldön). A rendszer egésze szempontjából azonban az kifejezetten jó lenne, ha az országot lefedve sok helyütt épülnének szélerőművek, hiszen akkor nem egyszerre kezdenének áramot termelni, és nem egy időpontban állnának le, hanem – ahogy az adott helyen a szél fúj – „véletlenszerűen”, amit könnyebb kiszabályozni.

A villamosenergia-törvény (VET) értelmében szélerőművet csak akkor lehet építeni, ha pályázatot írnak ki rá. Utoljára 2009-ben volt erre konkrét próbálkozás (430 MW kapacitást osztottak volna szét), de a 2010-ben érkező új kormány visszavonta a már eredményhirdetésig jutott pályázatot. Azóta nem érkezett a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) ilyen jellegű kormányzati megrendelés.

Augusztus elsejével a MEKH kilenc szélerőmű-társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét vonta vissza amiatt, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházásaikat meg sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. (E társaságokat a 430 MW pluszkapacitásra számítva létesítették.

Hogyan ösztönzik jelenleg a megújulókat?

A villamosenergia-termelés területén működő ösztönzési rendszer lényege, hogy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiát a rendszerirányító (Magyar Villamosenegia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – MAVIR) köteles átvenni hatósági áron. Az átvételi ár magasabb, mint a jelenlegi piaci értékesítési ár (míg a jelenlegi piaci ár 15-20 Ft/kWh, addig a kötelező átvételi ár átlagosan 32,18 Ft/kWh). Jelenleg a kötelező átvételi ár egyforma minden megújuló energiaforrás esetén, csak a napszakok, illetve az ahhoz kapcsolódó fogyasztási szintek szerint változik (völgy, mélyvölgy, csúcs időszak). A piacinál magasabb átvételi árakat, a 2013 január 1-jétől érvényes 10 százalékos rezsicsökkentés farvizén átírt szabályoknak megfelelően, jelenleg csak a piaci fogyasztók fizetik, az benne van a villamos energia árában.

 A villamosenergia-törvény szerint megújuló energiaforrásonként más-más árat lehetne adni az átvevőnek, azonban ez nem teljesül. Ennek az a következménye, hogy míg a szélerőműveknek, depóniagáz-erőműveknek, és a kis vízerőműveknek az átvétel ára megfelelő, addig a napelemes erőművek, a biomassza-erőművek átvételi ára – ha az erőmű élettartamát is figyelembe vesszük – a soha meg nem térülő kategóriába tartoznak. Ezért már 2009-ben felvetődött, hogy az ösztönzési rendszert módosítani kellene, ha teljesíteni akarjuk a tőlünk elvártakat. 

 

Inkább vegzálnak

A már megépült szélerőművek üzemeltetői sem maradnak vegzálás nélkül: a szélerőművekre pontos szél-menetrendet kell adni, és ha attól jelentősen eltérnek, akkor komoly büntetést fizetnek a MAVIR-nak. [Egy szélerőmű létesítéséhez természetesen előzetes mérések szükségesek a széljárás, -erősség, -ingadozás stb. tekintetében is, de az elmélet és a gyakorlat közti különbséget jól szemlélteti a Magyar Energetika c. szakfolyóiratban megjelent tanulmány, amely leginkább azt igazolja, hogy a MAVIR által eredetileg előírt szigor indokolatlan volt. – a szerk.]  

Eleinte a jósolt és a tényleges szélerő eltérése miatt nem volt ritka az 500 ezer forintos büntetés sem havonta, egy szélerőműre vetítve. Egy birtokunkba került bizonylaton pedig az olvasható, hogy a menetrendeltérés miatt közel 180 ezer forint bírságot szabott ki a MAVIR egy szélerőműre egyetlen hónapban.

Menetrendet a várhatóan megtermelt energiamennyiségről egyébként már az építési dokumentációban be kellett adni, de a MAVIR rendszerirányítási nehézségekre hivatkozva nagyon részletes bontásban vár adatokat arról, hogy egységnyi időközönként mennyi áramot fog az adott szélerőmű termelni. Aki próbált is pontos adatokat kérni az Országos Meteorológiai Szolgálattól, azt a választ kapta, hogy a szélerőváltozás és -ingadozás ilyen részletekbe menő becslését nem vállalják.

A kérdés mögött az a vita és kezelést igénylő probléma áll, hogy a szélerőművek nehezebben kiszabályozhatók, mint más, klasszikus tüzelőanyaggal működő erőművek. Ez azt jelenti, hogy mindig annyi villamos energiát kell termelni, mint amennyit a fogyasztók elfogyasztanak, mert egyébként megváltoznak a villamos energia paraméterei, ami végső soron akár a villamos energiát fogyasztó berendezések tönkremenetelét okozhatja. A szélerőművek változó termelésének kiszabályozásához olyan erőművek szükségesek, amelyek gyorsan indíthatók, illetve leállíthatók (pl. gázturbinás erőművek).

Cselekvési terv konkrétumok nélkül

A jelenleg is tartó szélerőmű-építési stoppal kapcsolatban megkérdeztük a magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt is, amely elmondta, hogy „a pályázatok kiírásáról, a beépíthető mennyiségről a kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dönt”. Arra a kérdésre, hogy az energiamixben mekkora szeletet kellene kihasítania a szélenergiának a Magyarország által kitűzött 14,65 százalékos megújuló energia részarányból – ahogy azt az Energiahivatal is a levelében írta –, elvben a 2030-ig szóló Nemzeti Energia Stratégiának és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének  kellene részletes választ adnia.

Csakhogy ezekben a dokumentumokban a vonatkozó oldalakon semmi konkrétum nem található. Leírják, hogy a villamos energiahálózat kb. 740 MW szélenergia-teljesítményt tud kiszabályozni, de mivel nagyon változó hazánk széljárása, ezért ugyanakkora kapacitású nem szélfüggő erőműveket kell készenlétbe állítani szélcsend esetére, illetve javítani kell a szabályozhatóságon. De hogy ezen túlmenően mikor írnának ki új pályázatot, arról szó sem esik.

Elmaradásaink

A vonatkozó dokumentumok elhallgatják, és érthető módon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem dicsekszik vele, hogy a 14,65 százalékos részarány teljesítéséhez szükséges magyarországi szélenergia-termelés mennyire elmarad a haladási tervben kitűzött céloktól. A 2010-ben működő 329 MW-hoz (692 GWh) képest már 2012-ben 445 MW (929 GWh-t) kapacitást kellett volna kiépíteni, amit  2015-re 577 MW-ra (1377 GWh), 2020-ra pedig 750 MW-ra (1545 GWh) kellene feltornáznia a magyarországi szélparkoknak.  Miután ezeknek a terveknek az időarányos teljesítéséből eddig semmi nem lett, hazánk február óta hivatalosan is kimaradt az EU „Keleti szél” nevet viselő beruházási boomjából.


Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130805_Tul_eros_a_szel_Fizess

Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1vek_Mosonszolnok_mellett_%281.%29.jpg