Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Emberi jog és állampolgári jog

A környezetvédelem kortárs szabályozása, a környezethez való jog kezelésének elvi hátterét tekintve a szabályozás filozófiájának alapvetően három nagyobb rendszerét különböztethetjük meg. Ezek közül az egyik a hagyományosnak tekinthető antropocentrikus felfogás, mely a ma élő generációk szempontjait állítja a környezetvédelmi szabályozás középpontjába. Ehhez képest tágabb látókörű gondolkodást tükröz az a megközelítés, mely magába foglalja a jövő generációk védelmének szükségességét is, és amely szerint a jövő generációinak életfeltételeinek és jó esélyeinek alapjait a ma élő generációknak kell megteremteniük.

Az utóbbi időben pedig egyre szélesebb körben merül fel a környezet önmagáért való megóvásának szükségessége, melybe természetesen beleértendő az ember védelme is, minthogy az ember is az élővilág része.

Akármelyik megközelítést vesszük is alapul, a jogi szabályozás rendszerében alapvető fontosságú elem a környezethez való jog, mely ma már jelen van alapvető emberi jogként, illetve a nyugati típusú demokratikus társadalmakban általában állampolgári jogként is.

Az emberi jogoknak elsősorban nemzetközi színtéren van jelentősége, míg az állampolgári jogok egy adott államhoz kötöttek, a kettő azonban sokszor ok-okozati összefüggésben áll egymással, miszerint egyes, a nemzetek közössége által elismert emberi jogok utóbb állampolgári jogként jelennek meg az államok jogrendszerében.

Forrás: kis-kunsag.hu

A környezethez való jog tekintetében mindenképpen alapvető jelentőséggel bír az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadott 1. sz. alapelv, mely szerint: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.”

Ez a szemlélet azóta egyéni jogként is jelen van számos állam jogrendszerében, mely érvényesülését elsősorban a nemzetek alkotmányában való megjelenítés hivatott biztosítani.

Külön említést érdemel az Európai Unió, mint regionális nemzetközi közösség, környezetvédelmi tevékenysége is. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány már külön címet tartalmaz a környezetvédelmi szabályozást illetően, melyet a jelenleg hatályban lévő Lisszaboni Szerződés is megtartott.

Az Európai Bíróságnak ezen felül jogában áll kivizsgálni bármilyen esetet, amelynél feltételezhető, hogy megszegték az Európai Unió törvényeit. Sok EU-tagállam állampolgára támadta már meg a Bíróság előtt akár saját kormányának intézkedéseit, közülük többen meg is nyerték az indított pert.