Az Ötlet a fenntartható fejlődésben
Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés elérhető legyen, újabb és újabb technológiákra van szükség, ez evidens. Az is evidens, hogy sohasem volt akkora szükség a jó ötletekre, mint manapság. Az ember kényszerűen is keresi a megoldásokat az egyre növekvő és egyre mélyebb problémákra, így az ötletelés a XXI. század elejére egyfajta specifikus feladatkörré, hétköznapi munkavégzéssé vált. Például a városi közlekedés, csökkentendő a CO2 kibocsátást, megkívánja az elektromos autó tömeges elterjesztését, így a XX. század elejétől ismert technológia a XXI. század fordulójára ismét fejlesztésnek indult. Hogy miért kellett erre több mint 50 évet várni? Nem volt rá szükség, hangzik a válasz.
Még a divat világát is elérte az ötletelés, így ma már ökodivatról és ökodesign-ról is beszélhetünk.[7]
Az ilyen és hasonló feladatok megvalósítása érdekében, jól gondolkodó, kreatívan ötletelő embereket kell hadrendbe állítani, mégpedig tömegével, mely folyamatot már az általános iskolákban el kell kezdeni. Úgy, hogy a gyermekek már kiskorukban is megértsék, a XXI. században teljesen mások a problémák, mint 50 évvel ezelőtt voltak, és így teljesen más gondolkodásmód kialakítására van/lesz szükség. Olyan tudásra, mely a középiskolákon át a felnőttképzésig tökéletesítésre, állandó csiszolásra szorul.
Vagyis a gyermekeket más kiskoruktól kezdve a kreatív gondolkodásra kell ösztönözni, de ma még ezt különböző objektív okok miatt nem tesszük oktatási intézményeinkben.
Objektív ok lehet a megoldandó probléma, vagy éppenséggel a motiváció hiánya. Előbbire példa: Ha bárki elé – akár instrukció nélkül is - leteszünk egy bűvös kockát, megpróbálja kirakni. Kocka hiányában azonban ez nehezen valósulhat meg. Utóbbira példa. Minden feltaláló motivált, azaz mindig keresi az újabb és újabb problémát, hogy megoldja. Ha nem tanítjuk meg azonban a jó képességű, egyébként „érdektelen” embereket a probléma állandó keresésére és megoldására már kiskorukban, el sem kezdhetnek azon ötletelni, hogy oldhatják meg azt, majd hogyan keressenek maguknak új feladatokat.
Pedig akár egy jó ötlet a meggazdagodásuk felé vezető út első lépcsője is lehet. Milton Berle szerint: „Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót”. És ha már adott a probléma, de még nincs megoldás, akkor jöhet az újabb ötlet. Azaz „Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison)
Hannibál egyszerűen fogalmazta meg a probléma találó megoldását. „Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet.”
Ismertek természetesen olyan fiatalok is, akik már felnőtté válásuk előtt kitaláltak olyan új ötleteket, melyek egyedülállóságuk révén nemcsak a társadalom számára, hanem saját maguk számára is hasznosak. Ahogy Catherine Cook fogalmazott nemrég a jelenleg 20 millió dollárt érő honlapjának a születéséről a Daily Mailnek: „Minden olyan gyorsan történt. Egyik nap még csak ötleteltünk, másnap meg már kaptunk egy 250 ezer dolláros ajánlatot”.[8]
Néha az ötlet magától pattan ki az ember fejéből.
„Az általános tény, miszerint a szükség hozza a legjobb ötleteket, Cara Sayer brit háziasszony esetében igaznak bizonyult. Ő ugyanis nem nyugodott bele, hogy a tűző nap miatt a kismamák sokszor kénytelenek mindenféle pótmegoldáshoz folyamodni, hogy a kisbabájuk aludni tudjon. Babakocsijára tervezett egy árnyékolót, és ezzel egy pénztermelő folyamatot indított be.”[9]
A szükség nagy úr, ez kétségtelen, az ötletek tekintélyes része azonban, még ha hasonló elvekre is épít, mint a kismama babakocsiján lévő árnyékoló, mégis csak tanult, kreatív gondolkodókká képzett emberektől származik. Így az árnyékolóhoz hasonló eszköz a katari egyetem tudósai által kifejlesztett olyan „műfelhő” is, mely a 2022-ben Katarban rendezendő futball világbajnokságon védi majd a stadionok nézőit a tűző naptól. Ez a megoldás már igazi csapatmunka, pontosan és precízen tervezett folyamat eredménye.[10]
Se szeri, se száma viszont még azoknak a zöld ötleteknek, melyek a jövőben kitalálásra várnak, így bemutatunk egy-egy olyan példát, mely elindíthatja a kedves olvasót a zöldtudatos gondolkodás felé vezető úton, és esetleg még arra is képes, hogy később hasznot is hajtson az ötlet kitalálójának. Érdekes és szemléletes példa a hulladék elkerülése céljából kifejlesztett tornacipő. „Az amszterdami OAT Shoes cipői teljes mértékben lebomló anyagokból készülnek. Használat után el is ültethetjük a lábbeliket, mert a nyelvrészbe rejtett magok a bomlás után életet fakaszthatnak”.[11]
Peesapati Narayana indiai mérnök, később vállalkozó pedig a cirokfűből készült, étkezés után megehető kanál gyártásában és piacra dobásában látta meg a lehetőséget, mikor a repülőgépen utazva műanyag evőeszközével bajlódott, és azon gondolkodott, hogy ebből a nehezen használható tárgyból mennyi hulladék képződik naponta.[12]
Tehát ha adott egy gondolat, miszerint háttérbe kell szorítani a műanyagból készült eszközöket, már könnyen jön a felderíthető olyan ingóságok tárgyi köre, melyek helyettesíthetők természetes anyagokkal.
Így készül például az igen karcsú Bamboo notebook is, vagyis az ötlet csak látszólag eredeti, olyan gondolkodásmód áll mögötte, melyet biztos, hogy más példa ihletett.[13]
Egy-egy egyszerű, de ötletes termék felmérhetetlen segítség lehet a fejlődő országokban élőknek. Afrikai nők ezreit mentette meg a rokkantságtól Hans Hendrikse dél-afrikai építész-formatervező vízhordója. Afrikában, ahol milliók élnek az ivóvíztől távol, az asszonyok kilométereken át a fejükön egyensúlyoznak akár 25 kilós tartályokat is, és ettől sokaknak tönkremennek a csigolyái. A tervező egy olyan hordót alkotott, amelyet nem cipelni, hanem gurítani kell. A közepe lyukas, akár egy spulnié, kötél fűzhető át rajta, így 50 liter vizet akár egy gyerek is szinte játszva elhúzhat hazáig.[14]
Vestergaard Frandsen gyárának exportslágere a PermaNet, a moszkitóirtó vegyszerrel átitatott, mégis többször mosható, akár négy évig használható szúnyogháló. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ilyen egyszerű védőeszközök is szerepet játszottak abban, hogy csökken a gyermekhalálozás Fekete-Afrikában.[15] (Mozaik Földrajz 10., 57.o.)
Ez a fajta gondolkodásmód nyilvánvalóan tanítható.
TOP 5
