Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Az ipari, a tudományos-technikai, az infokommunikációs, valamint a zöld forradalom

Spinning Jenny Forrás: wikipedia.org

Találóan úgy is lehetne fogalmazni, hogy minden az emberi és állati erő megtöbbszörözésére képes szénre épülő gőzgépekkel indult, mint amilyen a Spinning Jenny is volt. Természetesen a kérdés megítélése nem ilyen egyszerű. Hogy mi is kellett a tőkés társadalom kialakulásához?

Anglia fejlődése kapcsán elég csak néhány kulcsfogalomra utalni:

  • az eredeti tőkefelhalmozás a XVI-XVII. században lezajlott, kialakult a szabad munkaerő és felhalmozódott a tőke,
  • az óriási gyarmatbirodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot és jó piaci lehetőség volt,
  • fejlett hitelszervezet alakult ki: bankok, takarékpénztárak jöttek létre (pl. Angol Bank 1694-től),
  • fejlett kereskedelmi hálózat épült ki,
  • a manufaktúraiparban kialakult a munkamegosztás - a részfolyamatokat könnyen lehetett gépesíteni,
  • gazdag vas- és szénlelőhelyekkel rendelkezett,
  • szigetország – lehetővé vált az olcsó part menti hajózás,
  • a polgári forradalom korai győzelme (1640) elhárított minden akadályt a polgári (tőkés) fejlődés elől,
  • a mezőgazdaság tőkés fejlődése már a forradalom előtt megkezdődött, így a csökkenő mezőgazdasági népesség is el tudott látni növekvő városi népességet; a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság,
  • kialakult a tőkés gondolkodásmód, amely mindent a haszon, a profitszerzés szempontjából ítélt meg (tudati feltétel).[24]

Mai szemmel nézve nemcsak a szénhidrogénekre, mint új energiaforrásokra való átállás okozta a legfőbb problémát, hanem a profitszerzésre épülő új gondolkodásmód elterjedése is. A haszonra való gátlástalan törekvés a természet javainak bármi áron történő megszerzését jelentette, mely folyamatban a természet vagy a környezet másodlagos szereplővé degradálódott. A folyamat – átlépve az ipari forradalom második hullámán, a tudományos-technikai, valamint az infokommunikációs forradalmon – ma is tart, hisz a gondolkodásmód alig változott valamit akár csak az elmúlt néhány évtizedben is, nemhogy az elmúlt 300 évben. Ma azonban a klímaválság már olyan szükségként (is) értelmezhető, mely kétségtelenné teszi az ember előtt, hogy gondolkodásán teljes mértékben változtatni kell. Ez a változás magával hozza természetesen azt is, hogy a másodlagossá degradált természet vagy környezet elsődlegessé lépjen elő. Tehát a sorban legvégül szükségszerűen következő zöld forradalomnak, vagy zöldgazdaságnak végleg meg kell oldania a felsorolt problémákat.