Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel


A tudatos ember

Ahhoz, hogy az ember káros tevékenységeinek (közlekedés, nehézipar, erdőirtás, tavak lecsapolása, stb.) hatására a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége csökkenjen, alapjaiban kell fogyasztói világunkat újragondolnunk. Az ember, ugyan intelligenciája révén kiemelkedett a többi földlakó közül, azonban önzősége és hatalomvágya lassacskán a vesztébe sodorja. Hiába a tudósok, kutatók, ismeretterjesztő filmek minden igyekezete, vészjósló üzenete, az ember vakká és süketté válik, amint tükröt tartanak elé és szembesítik cselekedetei súlyával. Ha csak a gazdasági érdekek irányítanának minket, még – talán – lehetne magyarázatokat gyártani, azonban mára erkölcsi értelemben is lezüllöttünk. Nem indítanak meg minket az afrikai országokat sújtó éhínségről szóló hírek[141], lepereg rólunk, hogy a Gangesz vízhozamának csökkenésével 500 millió fajtársunk kerülhet közvetlen életveszélybe.[142] Szörnyű, hogy míg a világ egyik – népesség szempontjából nagyobbik – felén gyerekek ezrei halnak bele gyógyítható betegségekbe a gyógyszerek hiánya, vagy az alultápláltság miatt, addig az Egyesült Államokban reális probléma a kisgyermekek túlsúly gondja. [143]

Hosszan lehetne sorolni a világ groteszk egyensúlyzavarát bizonyító példákat, de talán itt az ideje, hogy megpróbáljunk – saját lehetőségeinkhez mérten – tenni ellenük.

Az emberek többsége már itt visszahőköl, mondván, mit tehetnék én a szenvedő milliókért? Hiszen én sem vagyok gazdag, örülök, hogy tető van a fejem felett és a napi betevőt meg tudom szerezni a családomnak. És itt a lényeg!

Forrás: kklub.elte.hu

Fogyasztói társadalomban élünk, ahol a pénzünk szavazatot jelent! Sőt, hatalmat is. A médiára szokás mondani, hogy pillanatok alatt képes “felemelni”(világhírűvé tenni) az embert, majd ugyanolyan gyorsan képes “letaszítani” is.[144] Azt kell megértenünk, hogy a médiához hasonlóan, mi is ezt tesszük nap mint nap a pénzünk segítségével. Vásárláskor, legyen szó tojásról, kenyérről vagy épp egy darab almáról, azt a gazdaságot, forgalmazó céget támogatjuk (“emeljük fel”) a pénzünkkel, akinek a termékét választjuk. Hozzásegítjük ahhoz, hogy tevékenységét folytathassa, és még többet termelhessen. Akire sokan “szavaznak”, idővel lenyomja, ellehetetleníti a többieket, s egyeduralkodóvá válhat az adott élelmiszerág képviseletében (pl. transznacionális vállalatok). Ha pedig ez bekövetkezik, gyakorlatilag bármit megengedhet magának. Kihasználhatja Afrika és Ázsia nyomorban élő millióit, kizsigerelheti földjeiket, munkájukért csupán a haszon 1/10-ét fizetve. Ráadásul mindezzel az ott élők életben maradásának (egyébként is csekély) esélyét tovább csökkenti, hiszen például az erdőirtás okozta talajerózió, vagy a földcsuszamlások súlyosan károsítják a talaj szerkezetét és ezzel a termőréteg minőségét. A minimális eső és a termőföld csökkenése pedig végül élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezethet.

A haszon érdekében pedig – ne legyünk naivak! – egyes transznacionális válallatok bármit megtennének.

A jó hír, hogy a döntés, a változtatás esélye a mi kezünkben van!

A kulcsszó a tudatosság! Ehhez nyilvánvalóan elengedhetetlen egyfajta szemléletváltás is, hiszen a környezet- vagy egészségtudatosság teljes életmódváltást jelent és ennek első lépéseit sokszor nem könnyű megtenni. Nem könnyű, már csak azért sem, mert családunk, barátaink eleinte nem fogják érteni mi történt velünk és az is igaz, hogy bizonyos dolgokról, szokásainkról (elsősorban a kényelmünket szolgálókról) nehéz szívvel mondunk le.

Forrás: wikipedia.org

Ilyen lehet például, ha az autózás helyett áttérünk a kerékpározásra. Természetesen az első időkben a negatívumok fognak előtérbe kerülni, mint pl. elfáradok, mire a célomhoz érek, az időjárás viszontagságaitól nem véd meg úgy, mint az autó kasztnija, a bicikliút-hálózat esetlegessége, hiányosságai miatt veszélyes, az autósok nem figyelnek a biciklisekre, stb. Ugyanakkor a kutatások szerint ezek a kifogások néhány hét elteltével átfordulnak, és a pozitívumok veszik át a helyüket, pl. elkerülhetem a dugókat, nem kell többé parkolóhelyet keresgélni (és fizetni), egészségesebb, fittebb tőle az ember, közelebb kerül általa a természethez, stb. Ezen az egyszerű példán keresztül is könnyen belátható, hogy minden csak szokás kérdése!

A teljes életmódváltás azt jelenti, hogy életünk minden területén, azaz otthon, a munka helyünkön, de még (és főként) a gyermekeink nevelése terén is a környezettudatosság vezérel bennünket. Természetesen ez nem jelent tiltást!

Épp ebben rejlik az ereje, ugyanis az ember személyes döntésén alapszik a tudatos életvitel választása és épp emiatt engedményeket is tehetünk magunknak. Teszem azt, ha imádom a kólát, nem feltétlenül kell lemondanom róla (persze érdemes), csak áttérek a light változatra. Azaz, ha semmiképpen sem vagyok képes nélküle élni, legalább a kisebbik rosszat választom. Hiszen nem várható el minden egyes embertől, hogy miután meghozta döntését, a város forgatagát maga mögött hagyva egy ökofaluba költözzön. Vannak, akik ezt megtették és azóta sem bánták meg, de nyilvánvalóan erre nem mindenki alkalmas. Ugyanúgy, ahogy arra sem – leginkább anyagi okokból –, hogy passzívházat építsen, vagy elektromos autót vásároljon. Azonban kisebb, kevésbé költséges beruházásokat mindannyian tehetünk. Például, ha elromlott a mosógépünk és újat kell vásárolnunk, válasszuk az A++ besorolásút, amely a legkedvezőbb energiafogyasztású terméket jelöli. Vagy ha víztakarékos zuhanyfejet szerelünk fel a zuhanyzónkba, máris csökkenthetjük vele vízhasználatunkat. De vannak olyan módszerek is, amelyek nem járnak plusz költséggel, csak egy kis odafigyelést igényelnek. Ezekkel rengeteget tehetünk energiakibocsátásunk és egyúttal a Föld felmelegedésének mérséklése érdekében. Ilyen kis dolog, hogy lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a szobából. Vagy elzárjuk a vizet, amíg fogat mosunk. Netán főzésnél a fedőt rátesszük a lábos tetejére, ezzel csökkentve a főzési időt és a hozzá szükséges áram- vagy gázhasználatot.

Több száz ilyen trükköt ismerhet meg Tippek menüpontunkra kattintva!

Tudatos választásainkkal nemcsak saját ökológiai lábnyomunkat, hanem – ha elég sokan vagyunk – országunkét is képesek lehetünk csökkenteni.

Földünk szempontjából létfontosságú, hogy energiafüggőségünket mérsékeljük, ezért rövid időn belül meg kell találnunk azokat a módszereket, új technológiákat, melyekkel kifogyóban lévő szénhidrogén készleteinket pótolhatjuk. Erre a feladatra a legalkalmasabbnak azok az élettelen ökológiai tényezők tűnnek, melyek közül néhány korlátlan mértékben áll rendelkezésünkre. Ilyen a nap, a szél és a geotermikus energia. Sajnos a vízkészletek csökkenése miatt a vízenergia kisebb jelentőséggel bír.

Forrás: napidoktor.hu

Ha ezeket az emberi faj kezdete óta adott “zöld” energiákat végre elkezdenénk a magunk javára fordítani, fellélegezhetnénk. Azonban egyelőre a világ vezető nagyhatalmai, az olajalapú gazdaságok, illetve azok, akiknek (még) kiaknázatlan kőolaj van a területükön, nem motiváltak az áttérésre. Nyilván egy napkollektorgyár vagy egy szélerőmű megépítése komoly anyagi beruházást jelent, de a megtérülése több százszoros lehet, az emberiség szempontjából pedig felbecsülhetetlen. Ráadásul ez is csak egy üzlet, így azok, akik időben felismerik, hogy a Föld sorsa azon múlik, hogy alkalmazzuk-e a megújuló energiaforrásokat, ebből is szép bevételre tehetnek szert. Ráadásul ezek a gyárak munkahelyeket is teremtenének, így az ún. "zöldgalléros munkahelyek” növekvő száma megoldást jelenthetne a 2008-ban kezdődő, de máig kitartó gazdasági világválság miatt fennálló munkanélküliség problémájára.

Végül – és talán mind közül ez a legfontosabb – a tudatos felnőtt jó példával jár elöl a gyermekek számára is. Mindazok a veszélyek (szárazság, viharok, sarki jégtakaró olvadása, stb.), melyekkel csak most, az utolsó órában szembesülünk, olyan új életvitelt “kényszerítenek” ránk, melyhez csak nehezen tudunk alkalmazkodni. Felnőtt fejjel lassabban és gyötrelmesebben megy az átállás. Épp ezért jövőnk záloga gyermekeink kezében van. Ők mindazt, amit nekünk most kell megtanulnunk, már természetesnek fogják venni. Számukra nem fog nehézséget okozni, hogy a hulladékot milyen szabályok szerint kell szétválogatni, mint ahogy az sem, hogy az ivóvíz helyett esővízzel locsoljanak virágot.

Ehhez viszont arra van szükség, hogy a velük kapcsolatban álló felnőttek, azaz az óvodapedagógusok, a tanárok és a család összefogjon sikeres környezeti nevelésük érdekében. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a globális katasztrófa, amely felé sodródunk nem minket, hanem őket fogja igazán érinteni – ezt pedig nyilvánvalóan senki sem kívánja a gyermekének… Bár az afrikai éhezők, a kínai gyermekmunkások vagy a dél-amerikai, életterüket vesztett indiánok jövője addig érdekel minket, amíg a híradóban lepereg a néhány róluk szóló filmkocka, azonban utódaink “kedvéért” már sokkal inkább hajlunk a változásra.

Sajnos azonban az óvodák és iskolák kevéssé tudják kezelni az előttük álló – egyébként hatalmas felelősséggel járó – feladatot. A legnagyobb gondot a gyakorlati oktatás hiánya jelenti, valamint az, hogy a fenntartható fejlődés csak 1-1 tantárgy vonatkozásában jelenik meg. Amíg nincs integrálva az oktatás egészébe, amíg maguk a pedagógusok sem látják át az összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat, addig csekély esély van a hatékonyságra. Épp ezért, e weboldal azt a célt tűzte ki, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be a Földünket, közvetlen környezetünket és saját létünket fenyegető problémahalmazt és a lehetséges megoldásokat.

Tudatos vásárlás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), becslései szerint a Föld lakosságának fele helytelenül táplálkozik. Míg egyik felén a szegénységből fakadóan éheznek, vagy egyoldalúan táplálkoznak, addig a másik felén túl sokat esznek. A jóléti társadalmakban (Európában, Észak-Amerikában) elsősorban a zsír- és cukorfogyasztás nőtt meg. Az USA lakói friss zöldséget és gyümölcsöt alig fogyasztanak, helyettük sült krumplival, chips-szel és a gyorséttermek kínálta műételekkel tömik magukat. Kíválóan mutatta be a Super Size me c. amerikai dokumentumfilm azt, hogy mi történne velünk, ha egy hónapig nem ennénk mást, csak a McDonalds kínálatát. A kiváló egészségügyi állapotban lévő főhős az egy hónap leteltével 10 kilót hízott, a koleszterinszintje az egekbe szökött és ami a legmeglepőbb, tönkrement a mája! Orvosai, akik folyamatosan ellenőrizték az állapotát, 2 hét után arra kérték, hogy hagyja abba a “diétát”. A szervezetének több mint 1 évre volt szüksége a regenerálódásra. Tanulságos film a fogyasztó társadalom uniformizált emberéről.[145]

Forrás: deol.hu

A jelenlegi fogyasztás (a népesség növekedésének eredményeképp) jóval meghaladja a termelés sebességét. Ebben komoly felelőssége van a reklámiparnak. A reklámok ugyanis sokszor a szükségtelen dolgok megvásárlására ösztönzik a fogyasztókat, s ez túl- és tévfogyasztást eredményez. Ennek két fajtáját különböztetjük meg:

  • Mennyiségi túlfogyasztás: a legtöbb ember többet fogyaszt, mint amennyire szüksége lenne. Ennek súlyos következménye az elhízás, illetve az egészségromlás (pl. USA).
  • Minőségi túlfogyasztás: több termék közül nem a legpraktikusabbat, nem az ugyanolyan minőségű, de olcsóbb terméket választjuk, hanem a márkát, és ezáltal a reklámokból való ismertséget helyezzük előtérbe. A minőségi túlfogyasztás másik típusa az, ha nem a tartós terméket vesszük meg, hanem a rossz minőségű olcsóbbat. Ezzel hosszú távon nem spórolunk, sőt még környezetünket is tovább terheljük, mivel egyre több hulladékot termelünk.


A környezettudatos ember egyik legfőbb ismérve az, hogy alaposan megfontolja, pénzét mire (vagy inkább kire) költi. Talán nem véletlen, hogy a magukat tudatos vásárlónak valló emberek ritkán vásárolnak hipermarketekben. Nagy részük (bio) vagy őstermelői piacokon szerzi be a heti élelmiszeradagját, mivel úgy érzik – nem alaptalanul – hogy ezeken a helyeken nagyobb eséllyel tudnak friss, minőségi, GMO-mentes zöldségeket és gyümölcsöket vásárolni. Előnyben részesítik a magyar termékeket, egyrészt mert például ezen áruk szállításából eredő környezeti terhelés elhanyagolható, valamint azért, mert így a magyar gazdálkodókat, tágabb értelemben a hazai mezőgazdaságot kívánják támogatni, megerősíteni a pénzükkel. Míg valaha a mezőgazdaság volt a fő húzóágazatunk, mára gyakorlatilag minden zöldségünkből importra szorulunk. A boltok polcain külföldről érkező paradicsom, paprika, fokhagyma közül válogathatunk, de még a híres, hungarikumnak számító fűszerpaprikából is behozatalra szorulunk.[146]

Ennek egyik fő oka az elmúlt kb. 20 év elhibázott gazdaságpolitikája, másik pedig az utóbbi évek szeszélyes időjárása. Míg az ezredforulót követő években aszály pusztított, az utóbbi években az árvízzel és a belvízzel kellett megküzdenünk.

Mindezek eredménye, hogy 10 év alatt az importált termékek mennyisége megduplázódott.

Látnunk kell, fogyasztóként nem szabad, hogy régi szokások (“gyerekorom óta ezt a márkát veszem”), szimpátia (“olyan jókat mesélt róla a szomszéd”) vagy kücsín (“tetszik a csomagolása”) vezérelje döntéseinket. Meg kell próbálnunk a “színfalak mögé” nézni és utánajárni egy-egy termék eredetének, összetevőinek, vagy akár a cég hátterének (fenntarthatósági alapelvek, etikus kereskedelem, CSR). Ez nem kevés időt, energiát igényel, így szükségessé vált olyan hiteles és működőképes megoldások kifejlesztése, mellyel a “nyomozások” megspórólhatók.

Egy ilyen jó kezdeményezés a GS1 egyik új fejlesztése. A GS1 nemzetközi szervezet olyan termékeket, szolgáltatásokat és megoldásokat kínál, amelyeknek alapvető szerepük van az ellátási lánc hatékonyságának fejlődésében. Legismertebb szolgáltatásuk a vonalkódos azonosítás, melynek egy továbbfejlesztett változata az élelmiszer nyomonkövetéshez kialakított szabvány. Ez a gyakorlatban úgy festene, hogy a különböző márkák csomagolásán feltüntetett egyedi kód számos információt tartalmazna, többek között a származási helyre, az összetételre, az esteleges allergén összetevőkre és a szavatosságra vonatkozólag. Így összehasonlíthatóvá válnának az azonos termékeket gyártó cégek. És hogy az átlagember hogyan fogja tudni értelmezni a kódot? Nagyon egyszerűen: a mobiltelefonja segítségével! [147]

Forrás: wikipedia.org

A tudatos vásárlók körében az egyik elismert márkajelzés a Fair Trade, amely garanciát jelent arra nézve, hogy az adott termék olyan méltányos kereskedelemből származik, melyben az áru termelője a haszont elosztva igazságosan részesült. Ugyanakkor a Fair Trade logóval ellátott kávék, teak, kakaók arra is garanciát jelentenek, hogy minőségi termékkel állunk szemben, hiszen szigorú előírásokat kell teljesítenie ahhoz, hogy valaki ezt a megkülönböztető jelzést “kiérdemelje”. Bár a Fair trade termékek az átlagárnál drágábbak, mégis sokan vásárolják őket azért, hogy Afrika, Ázsia vagy Dél-Amerika mélyszegénységben élő lakóit támogassák.

A tudatos fogyasztók közül sokan térnek át a vegetáriánus életmódra, melynek oka az – a vallási, vagy egészségügyi okokon kívül –, hogy ezzel is csökkenteni kívánják a világszerte zajló rablógazdálkodás mértékét. Ugyanis egyértelmű, hogy fogyasztásra (tejük vagy húsuk miatt ) tartott állataink ökológiai lábnyoma számottevő. Ezen kívül sok millió hektár erdő és mezőgadasági terület esik áldozatául az állattenyésztésnek (is). Talán a legelrettentőbb példával Kína szolgál, ahol a rohamléptekben fejlődő gazdaság fokozatos életszínvonal emelkedést von maga után. Ezzel nem is lenne baj, ha Kína több mint 1.5 milliárdos népessége nem kapott volna rá az utóbbi években a húsfogyasztásra. Hatalmas területen tartanak már szarvasmarhát, etetésüket pedig egyre kevésbé tudják a rendelkezésükre álló gabonafélékből megoldani, ezért importra szorulnak. Brazíliában – ahonnan a szóját vásárolják – erdőirtással nyerik az ültetésre alkalmas területeket. Azonban a kivágott fák helyén megindul a talajerózió, az újra éledő természet pedig már nem képes regenerálódni, sokkal rosszabb minőségű fák nőnek a helyükre. Persze ne higgyük, hogy csak Kína tehet az esőerdők irtásáról! A sztéket fogyasztó angolszász államok mellett az európai szarvasmarha-, sertés- és baromfigyárak fenntartása szintén lehetetlen lenne a dél-amerikai szója nélkül.[148]

Magyarországon a tudatos fogyasztásra szakosodott non-profit szervezet a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlás népszerűsítésért dolgoznak. Céljuk, hogy hozzájáruljanak a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz.[149]

A tudatos vásárlók 12 pontja

1. A pénzeddel szavazol!

A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.

2. A szemét a legdrágább!

A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.

3. Cetli

Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'.

4. Helyben

A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket.

5. Mennyi műanyagot viszel haza?

Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.

6. Keresd az eredetit!

Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.

7. Olvasd el a címkéket!

Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz.

8. Erőszakmentes szépség

Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat.

9. Tartós használat!

Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.

10. Frisset

Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.

11. Helyi termékeket vegyél

Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.

12. Nem mindegy!

Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.[150]

Ha már elsajátítottad a 12 pont alapján az összes tudatos vásárlással kapcsolatos alapelvet, és elvégezel annak megfelelően egy 2-3 hetes kísérletet, meglepő következtetésre juthatsz. Jóval olcsóbban kezdtél el élni...

Fair Trade

fairtrade1.png

A méltányos kereskedelem „alapgondolatából” kinőve a fair trade mozgalmak ma már nemcsak az éhbérért dolgoztatott milliók kizsákmányolása, hanem a gyermekmunka és a nők alárendeltsége ellen is sikerrel emelik fel a szavukat.

Az elnevezés olyan irányított kereskedelmet takar, amelynek célja, hogy a fejlődő országok termelői megkapják az őket megillető pénzt a termékeikért. Tehát a kereskedelem olyan formája ez, amelyben a haszon méltányosan kerül elosztásra.

Miért van erre szükség?

Számos transznacionális vállalat rendelkezik Afrika, Ázsia és Dél-Amerika országaiban leányvállalatokkal, mely helyszíneket épp az olcsó munkaerő tette vonzóvá számukra. Sajnos azonban a szépen megírt fenntarthatósági jelentések mögött sokszor – a valóságban, bár a média szeme elől rejtve – a fejlődő országok lakóinak kizsákmányolása, éhbérérét való dolgoztatása zajlik. Mivel ezekben a régiókban nemcsak a gazdasági elmaradottság, hanem sok esetben éhínség és törzsi háborúk is sújtják a lakosságot, már az is nagy előrelépést, kiugrási lehetőséget jelent, ha valaki egyáltalán munkát talál. Az emberek bármilyen megaláztatást, a legembertelenebb körülményeket is elviselik kiszolgáltatott helyzetükből adódóan.

Részben a fair trade mozgalmak hatására a világ egy ideje jobban odafigyel a perifériára szorult országokban zajló eseményekre. Így kerülhetett „bajba” számos transznacionális vállalat, miután fény derült „munkamódszereikre”.

Jó példa erre a svéd Ikea esete, amit az 1980-as években vádoltak meg azzal, hogy Indiában, ahol a textiltermékeiket gyártják, gyermekeket dolgoztatnak. Erről épp egy svéd rendező, Ulf Sandlun készített dokumentumfilmet, melyből óriási botrány kerekedett.[151]

Az Ikea azóta kínosan ügyel arra, hogy soha, még csak véletlenül se keveredjen gyanúba. Természetesen, attól kezdve, hogy a munkát kiadja helyi cégeknek, ellenőrizhetetlenné válik a folyamat (made in China, made in Romania gyakori felirat ikeás termékeken), de a lényeg, hogy az ő kezük „tiszta” marad.[152]

Forrás: vedegylet.hu

A méltányos kereskedelem „alapgondolatából” kinőve a fair trade mozgalmak ma már nemcsak az éhbérért dolgoztatott milliók kizsákmányolása, hanem a gyermekmunka és a nők alárendeltsége ellen is sikerrel emelik fel a szavukat.

Az ilyen becsületesen előállított termékek nagy részét a kávé, a tea és a kakaó teszi ki. Sikerüket nagyrészt annak köszönhetik, hogy az emberek úgy érzik, valami jócselekedetet hajtanak végre a megvásárlásukkal. „A kávé, az ültetvénytől a bolti polcig tartó útja során kb. 150-szer (!) cserél gazdát. Ha megiszunk egy capuccino-t egy kávézóban 300 forintért, abból jó esetben is csak 9 forintot látott a termelő.”[153]

Vagy vegyük az afrikai rózsaültetvények példáját. Nem, nem elírás az afrikai!

“Jelenleg Kenyában 4500 hektáron termelik a virágot (The Rift Valley területén) kb. 80.000 ember közvetlen, és összességében 500.000 ember közvetett részvételével, akik ha gyakorlott szakmunkások, 45 eurónak megfelelő fizetést is kaphatnak havonta, ami lássuk be, nem sok. A rózsa ára behajózás előtt 0,32 euro/szál, ami 0,4 eurora emelkedik mire Hollandiába ér. Ez azonban még mindig nem sok. A globalizációs varázslat viszont itt kezdődik. A vásárló a virágot ennek hatszorosáért veszi meg, miközben Európában több cég és több állam is leveszi belőle a hasznát.”[154] Mindemelett a virágtermesztés számos egyéb probléma forrásává vált. A növénytermesztés ugyanis teljesen tönkreteszi a Great Rift Valley (Nagy-Hasadékvölgy) területén lévő tavakat. A vízminőség a vegyszerek miatt romlik, már nem lehet halászni és a vízszint is 3 métert apadt. Ezért a környezettudatos európai értékesítők nyomás alá helyezték Kenyát, így például a Marks & Spencer csak az etikus virágkereskedelem érdekében alapított Kenyai Virágtanács emblémájával ellátott terméket veszi át, ami garanciát jelent többek között a csepegtetéses technológia alkalmazására is.[155]

Ugyanakkor abba sem árt belegondolnunk, hogy bár szép gesztus drága virágcsokorral megajándékozni szeretteinket, de ha e-mail mellékletben elküldünk egy virtuális csokrot, azzal is elérhetjük a kívánt hatást.

Forrás: divany.hu

Ennek alapján belátható, hogy a globalizációs motor hajtói mi, fejlett országokbeli fogyasztók vagyunk. Miközben reggel megisszuk a szokásos kávénkat (a made in Malaysia feliratú bögrénkből), és elolvassuk az aznapi újság Afrikáról szóló cikkeit (és persze szörnyülködünk az ott élőket érő igazságtalanságokon), érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére tekintenünk. A XXI. század tudatos emberének egyik ismérve kell, hogy legyen az átgondolt, tudatos fogyasztás. Bár a fair trade termékek sokat utaznak és sokba is kerülnek, mégis egyfajta garanciát jelentenek a vásárlóik számára, hogy ellenőrzött, minőségi, méltányos körülmények között előállított árut vesznek.

Szerencsére akadnak pozitív példák is. Közéjük tartozik a világ egyik legnagyobb kávézólánca, a Starbucks, amely kiemelt figyelmet fordít az etikus üzleti magatartás mellett káros anyag kibocsátásának csökkentésére is.[156]

Habár valóban tekinthető a fair trade egyfajta karitatív, jótékonyságra ösztönző mozgalomnak, mégis ennél sokkal összetettebb, mivel nem csupán rész megoldásokat keresn, hanem a probléma gyökerét szeretné megszűntetni – azaz az elmaradott régiók hosszú távú gazdasági fellendítése a cél. „A mozgalom szervezői az érintett kistermelők piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerződéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint az előre fizetés gyakorlata révén bevételeik kalkulálhatóvá válnak, ezzel támogatva a tervezést és a beruházást. A termelők így nagyobb hatással lehetnek az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntésekre.

paragrafus_jel.JPGA méltányos kereskedelem bátorítja, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése. Fontos kiemelni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak a munkavállaló egyéneknek, hanem családjuk, településük, sőt az egész régió javára szolgál.”[157]

Sajnos Magyarországon a mozgalom még mindig csak gyerekcipőben jár, köszönhetően a lakosság árérzékenységének, melyet a 2008-ban beköszöntő gazdasági válság csak még inkább fokozott.

2005-ben jött létre a hazai Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség civil szervezetek összefogásával. Tagjai: Planet Alapítvány, Rügyecskék Alapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Védegylet, Útilapu Hálózat, Zöld Fiatalok Egyesület. Ők közösen dolgoznak az önkéntesek képzésén, közvetítésén a fejlődő országok termelőszövetkezeteihez, illetve hazai fesztiválokon, iskolákban bemutatókat, tájékoztatókat tartanak, ezzel népszerűsítve a méltányos kereskedelem elveit. A mozgalom terjesztői csak olyan termékeket forgalmaznak, amelyek egyébként itthon nem állíthatók elő. Bár 2006-ban nyílt egy fair trade bolt (Fair Trade Center) Budapest belvárosában, sajnos igen hamar bezárt. Jelenleg online (bio)boltokon keresztül vagy bio kávézókban/teázókban szerezhetők be a fair trade termékek, de elengedhetetlen lenne a mozgalom széles körű ismertségének növelése érdekében új – kizárólag méltányos kereskedelemből származó termékekre szakosodott – üzletek nyitása is.

Emberi jogok

A méltányos kereskedelem tárgyalásánál elkerülhetetlen, hogy röviden kitérjünk az alapvető emberi jogok áttekintésére. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.[158]

Alapvető polgári és politikai jogaink:

Kollektív szabadságjogok

  • Egyesülési jog
  • Gyülekezési jog
  • Szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog
  • Gondolatszabadsághoz való jog
  • Lelkiismeret-szabadsághoz való jog
  • Vallásszabadsághoz való jog
  • Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai


Személyi szabadságjogok

  • Személyes szabadsághoz való jog
  • Személyes biztonsághoz való jog
  • Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
  • Jó hírnévhez való jog
  • Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
  • Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
  • Tulajdonhoz és örökléshez való jog


Gazdasági, szociális és kulturális jogok

  • Munkához való jog
  • Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog
  • Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
  • Szociális biztonsághoz való jog
  • A művelődéshez való jog
  • A tudományos és a művészi élet szabadságának joga
  • Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog


A polgári részvétel jogai

  • Népszavazás és népi kezdeményezés joga
  • Panaszjog
  • Választójog[159]


A Zöld vállalat

Forrás: energiaparkett.hu

Nemcsak az ember formálja a környezetét, hanem az is őt. Elsődlegesen ezt az alapgondolatot felhasználva kezdték el külföldön a vállalatok alkalmazottaik környezettudatosságra való nevelését, hisz egy munkavállaló életének kb. egyharmadát tölti munkahelyén, mely idő felhasználható az egyébként megfelelő tudás hiányában dolgozó alkalmazott képzésére is. Ezáltal új tudat, viselkedésminta alakítható ki, így a szemléletformálás hatásos eszköz lehet bármely gazdasági társaság életében.

Az alapgondolathoz társult egy másik is. A vállalatoknak rá kellett ébredniük arra, hogy globalizálódó világunkban nemcsak az állam köteles részt venni a környezetvédelemben, hanem nekik is szükséges (és hasznos) kidolgozni olyan belső etikai normákat, melyek alapján programot dolgozhatnak ki saját maguknak arra vonatkozólag, hogy ők hogyan segíthetik az államot. A folyamat ettől kezdve kooperációra épült, az állam ugyanis felismerte, hogy az önkéntességet jobb segíteni, mint kötelezésre és tiltásra épülő szabályozórendszerével konkrétan beleavatkozni a cégek mindennapi életébe.

Ha például egy nagyvállalat olyan technológiát kezd alkalmazni, amely már nem, vagy legalábbis kevésbé szennyezi a környezetet, az állam erre kedvezményes adópolitikával, támogatások nyújtásával válaszolhat. Mindez ösztönző erőt, motivációt jelent a vállalatok számára, ami csak előnyökkel szolgálhat mindkét félnek, főleg, ha az állam erre konkrét gazdaságpolitikát épít.

A kooperáció azonban nemcsak előnyöket jelent e körben, a nagyvállalatokat természetesen kötelezettségek is terhelik. Nem elég csak szavak szintjén nyilatkozni arról, mennyit tesznek a környezetvédelemért, hanem olyan programokat kell kidolgozniuk, melyek jól átláthatók és megfelelő szervek közbeiktatásával objektíve ellenőrizhetők. Vagyis a cégek beszámolók készítésére kötelezendők, így üzleti jelentéseik kiterjednek etikai (vállalatok társadalmi felelősségvállalása, azaz CSR), környezeti, társadalmi kérdésekre is. Mik is lehetnek ezek a kérdések?

Többek között az alábbiak:

  • Pénzügyi eszközök felhasználása a környezetvédelem terén, támogatások igénybevétele
  • Környezetvédelmi fejlesztések bemutatása, tervek, célok a teljesítmény optimalizálása érdekében
  • Belső vállalatpolitika, belső intézkedések a munkavállalók irányába, alkalmazottak bevonása a cég környezetvédelmi programjába, oktatásuk kiemelése
  • Belső ellenőrzés, információszolgáltatás, külső kapcsolatok, kommunikáció
  • A vállalat felelőssége


A jelentések elkészítésével az állam válláról nagy terhet vesz le a vállalat. A céget ugyanis nem kell külön ellenőrizni, csak akkor, ha erre valamilyen okból mégis kénytelen. A cégnek egyfajta értéket teremt a zöld vállalatként történő aposztrofálás, ennek ellenére több nyugat-európai országban eleve kötelező a jelentéskészítés. Ezen országok abból indulnak ki, hogy mindig lesznek olyan cégek, melyek nem vetik magukat alá az önkéntességnek, így soha nem is fognak jelentést megfogalmazni. Szigorú jogi szabályozás mellett azonban erre nincs lehetőségük.

Zöld Béka Díj a legjobb vállalati fenntarthatósági jelentésért

A legtöbb gazdasági társaság azonban azért dönt az önkéntesség mellett, mert azokban az országokban, ahol a tudatos vásárlás eszméje már régóta meghonosodott, bojkott helyett ”buycott” mellett is dönthet a fogyasztó, ami jelentős és állandó profitszerzést jelenthet a cégnek. A vállalatnak tehát alapvető érdeke a környezettudatosságáról szóló jelentés készítése, annak beépítése a cég PR kommunikációjába, imidzsébe. Egy-egy fogyasztói bojkott komoly eredményt is hozhat.

Magyarországon ismert példa a Danone győri gyárának bezárása.[160] A felháborodás végülis rövid időn belül arra késztette az egyébként nagy múltú vállalatot, hogy döntését felülvizsgálja.

Sok cég azonban az önkéntesség választása mellett is csak kidobott pénznek nevezi a zöld technológiákra történő váltást. Ezért a szakirodalomban megjelent az “ablakon bedobott pénz” fogalma is, mely jól példázza, hogy a váltás bármely cégnek csak jövedelmet termelhet, még ha nem is azonnal. A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért, amely 1995-ös alakulás óta számos gyakorlati programot szervezett a felelős vállalatirányítás területén, sokat tett azért, hogy a cégek figyelmét a fenntartható működésre irányítsa.[161] Évről-évre mind többen indulnak el versenyeiken, melyeknek presztízsértéke egyre nő. Legismertebb programjuk, a Zöld Iroda Verseny, melyet nemcsak az induló cégek, önkormányzatok és civil szervezetek, hanem a sajtó is figyelemmel kísér. A cél, hogy az adott vállalat minél több praktikus, zöld ötletet építsen be, honosítson meg az irodai mindennapokban. Ezeknek az ötleteknek a megvalósítása általában nem kíván magas költségráfordítást. A cél az energiahatékonyság növelése és a dolgozók bevonása, motiválása a kitűzött zöld célok elérése érdekében. Nem mellesleg pedig – szinte észrevétlenül – szemléletformálás is történik.

Természetesen vannak, akik a “kisebb” változtatások sikerén felbuzdulva nagyobb, akár több éves energiahatékonysági korszerűsítésbe kezdenek.

A MOl Zrt.-nek is megtérült az, hogy 2006 óta a fenntartható fejlődést kiemelten kezeli a vállalat, mivel 2010 után 2011-ben is sikerült a rangos Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe kerülnie. A vizsgált 118 olajipari cégnek csak a legjobb 10%-a jogosult a listán való megjelenítésre – a MOL köztük van, nemcsak Magyarországot, hanem az egész régiót egyedüliként képviselve. Ez a befektetők felé azt is sugallja, hogy a MOL hosszú távon elkötelezettséget vállalt a fenntarthatóságért.[162]

A cég 2010. évi Fenntarthatósági Jelentése a honlapjukról letölthető.[163]

A környezetvédelemről szóló törvény külön is nevesíti az EU EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) – Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer rendszerét.[164] Tömören és lényegretörően fogalmaz, amikor deklarálja, hogy bármely szervezet részt vehet a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében abban a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben, mely saját környezetvédelmi teljesítményét értékelheti, illetve folyamatosan javíthatja. E célból az egységesen környezethasználóként megnevezett kérelmező, adott esetben egy cég felülvizsgálja (szakemberrel felülvizsgáltatja), a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, majd környezeti nyilatkozatot készít (szakemberrel készíttet), és azt hitelesítteti az erre hivatott szervvel, azaz egy független szakértővel. A hitelesített nyilatkozatot ezután be kell nyújtani egy külön szervezetnek, hogy az mindenki számára hozzáférhetővé tegye. Sikeres felülvizsgálat után a cég használhatja az EMAS logóját például levélpapíron vagy termékhirdetéseken. A cég a kialakított programot évente ellenőrizteti, és évente elküldi azt az illetékes hatóságnak. EMAS rendszere van például a KÖVET-nek és a Kaposvári Vízműveknek.

Az ISO 14000 szabvány sorozat nemzetközileg elfogadott környezetirányítási szabványokat takar. A versenyképesség kialakítását segíti elő bármely cég számára. Kisebb gazdasági társaság, pl. egy korlátolt felelősségű társaság éppúgy alkalmazhatja, mint egy multinacionális vállalat. Az ISO 14001 környezetirányítási standard adott esetben lehet egy ”közös nyelv”, hiszen egymáshoz szinte semmiben sem hasonlító szervezetek is irányíthatók e szabvány alapján. A standardok éppúgy értékelhetik a teljesítményt, mint pl. az életciklus elemzést. Az ISO alkalmazásával, mint ahogy az EMAS-nál láttuk, környezetvédelmi szempontból a cég átvilágítása, auditálása végezhető el. Az átvilágítás hasonló elvekre épül, mint az EMAS. Audittal zárul, mely, ha megfelel az elvárásoknak, ezt egy független szervezet tanúsítja (pl. BASF, Fővárosi Vízművek)

Az öko-címke kialakulását azok a fogyasztók hívták életre, akik zöldebb, környezetbarátabb terméket vagy szolgáltatást kívántak igénybe venni. Minden információt azonban nem lehet felírni a terméken lévő csomagolásra, ezért kellett egy olyan címke, ami hivatott igazolni, hogy a termék vagy a szolgáltatás környezetbarát. A fogyasztók és egyes cégek által elindított folyamat odáig vezetett, hogy az EU is szükségesnek látta – a nemzetállamok saját logói és szabályozása mellett - a saját öko-címke szabályozási rendszerét kialakítani. Az a cég, amely megfelel az elvárásoknak, az az unió Európai Virág logóját használhatja.Hazánkban a Környezetbarát Termék védjegy tölti be ugyanezt a funkciót, de nyilván csak a nemzeti kereteken belül.

A címkézés fontos részét képezi a „bölcsőtől a sírig” elemzés, ami igen fontos ökológiai kritérium a termék életében, ezért életciklus-elemzésnek is nevezik. Azon a természetes elven alapul, amiről már többször is írtunk. Vagyis „minden tart valahová”, így a terméknek is úgy kell funkcionálnia, mint bármely természetes tárgynak, azaz vissza kell épülnie abba a természetbe, amiből származik. Manapság a bölcsőtől a sírig kifejezést a „bölcsőtől a bölcsőig” jelmondattal illetik, ezzel is érzékeltetve a körforgás igazi kezdetét és végét.

Életciklus-elemzés

Az életciklus-elemzés egy viszonylag új összehasonlító vizsgálat elnevezése, melyet a környezetkímélő, csekély károsanyag-kibocsátással járó termékek, szolgáltatások iránti növekvő igény hívott életre. A transznacionális vállalatok körében mára alapvető értékké vált a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség, a felelősségvállalás dolgozóik, közvetlen és tágabb környezetük – és termékeik életútja iránt.

Mit értünk pontosan életút alatt?

Forrás: dokianya.hu

Vegyünk egy egyszerű példát. Hazánkban az elektronikai eszközök termékdíj kötelesek, ami annyit tesz, hogy a gyártó, vagy forgalmazó cég az adott eszköz szabályos, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő visszagyűjtéséért, feldolgozásáért és újrahasznosításáért garanciát vállal. Eddig “elegendő” volt, ha a termék életútjának végével, azaz hulladékká válása utáni visszaforgatásával, másodnyersanyaggá válásával foglalkoztunk. Persze nem lebecsülendő ez sem, hiszen rendkívül komoly gondot okoz világszerte a hulladékelhelyezés megoldatlansága, illetve a hulladékkezelés (vagy nem kezelés) környezeti károkozása. Az életciklus-elemzéssel “bölcsőtől a bölcsőig” nyomon követhetjük egy termék életútját, azaz már a felhasznált nyersanyagoktól kezdve, a gyártáson és a szállításon át, egészen az újrahasznosításáig. Ez új megoldásokat, a technika fejlesztését is megkívánja, kihívást jelentve kutatók, termékfejlesztő mérnökök tízezreinek.

Hivatalos definíciója szerint: az életciklus-elemzése az egyes anyagok, késztermékek, vagy feldolgozási folyamatok felhasználási és alkalmazási területének összehasonlító vizsgálatát jelenti ökológiai, társadalmi és közgazdasági összefüggésben. A környezeti hatások értékelésének egyik eszköze az életciklus-elemzés.

Az alapelveket és a módszertant az ISO 14040 és 14044 nemzetközi szabványsorozat rögzíti. Az életciklus-elemzés minden be- és kimenetet (pl. nyersanyag- és energiafelhasználás, emissziók, hulladékok) számszerűsít, majd a vizsgált funkcionális egységre, például 1 kg építőanyagra, vagy 1 m2 falszerkezetre vonatkoztatja.”[165]

Az életciklus fázisai:

  • a gyártási sorrendben a be- és kimenetek
  • az elosztás, szállítás
  • az energiafelhasználás, termelés (pl. üzemanyag, villamos-, hőenergia)
  • a termékek felhasználása, állagmegőrzése
  • a folyamatok hulladékai, a termékek megsemmisítése
  • a használt termékek feldogozása (újrahasznosítása)
  • segédanyagok előállítása
  • termelő berendezések gyártása, karbantartása, leszerelése[166]

A valós értékekhez szükséges a teljes életút alatti adatgyűjtés.

Lássunk egy konkrét példát, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban!

Németországban elvégezték az italos kartondobozok életciklus-elemzését. Áttekintették az italoskartonok minden környezetvédelmi vonatkozását, megvizsgálták a gyártási folyamatot, az összes összetevőt és az összes szállítást, például a nyerskarton hajón történő szállítását Skandináviából a német italoskarton-gyártókhoz. Fény derült arra, hogy különösen a töltőüzemekből a kiskereskedőkhöz történő szállításnak van jelentős kihatása a tanulmány eredményeire, ugyanis ha ezt a szakaszt tekintjük, az italoskarton sokkal előnyösebb az üvegnél, mivel sokkal kisebb a súlya és sokkal kisebb helyet foglal el a teherautókban, valamint nem igényel hűtést. Bebizonyították, hogy egy teherautó kétszer annyi italoskartonba csomagolt tejet és gyümölcslevet képes elszállítani, mint üvegbe töltöttet.[167]

Az életciklus-elemzés megismertetése céljából jött létre 2008-ban az LCA Center, a Magyar Életciklus Elemzők Szakmai Egyesülete.[168]


Az ökológiai lábnyom számítás

Ha rákeresünk az interneten az „ökológiai lábnyom számítása” kifejezésre, 6080 találatot kapunk. A vízlábnyom számításra csak 290-et, míg a karbonlábnyomra már csak 185-öt.

Ha megpróbáljuk kiszámolni, hogy mennyi is az ökológiai lábnyomunk, egy sor kellemetlen kérdéssel kell szembesülnünk. Ilyen például, hogy „Hány km-t teszek meg egy hét alatt autóval?” vagy épp „Hány zacskó szemetet termelek 1 hét alatt?”

Mire az ember egy ilyen teszt végére ér – persze csak akkor, ha őszinte válaszokat adott – , már jócskán bűntudat mardossa. Az eredmény után pedig értetlenül kérdezi: „Ez hogyan jöhetett ki, hiszen én annyira odafigyelek!” A valóság az, hogy bármennyire is próbálunk környezettudatosan élni, ha városlakók vagyunk, úgy gondolhatjuk, esélyünk sincs arra, hogy ökológiai lábnyomunkkal a Föld eltartóképességének határán belül maradjunk.

Ez azonban egyáltalán nincs így! Mi magunk is sokat tehetünk bolygónkért, ezáltal magunkért is. Mindehhez szemléletmód váltás, megfelelő viselkedésminták elsajátítása, hétköznapi tippek alkalmazása szükséges.

A helytelen és korszerűtlen energiafelhasználásról, valamint a nem megfelelő hulladékképzésről elsősorban városaink, otthonaink tehetnek, illetve az azokkal kapcsolatos ésszerűtlen tervezés és kialakítás. Példának okáért kevesen lakunk megfelelően hőszigetelt lakásban, csak elvétve rendelkezünk víztakarékos csapfejekkel és WC tartállyal, nem beszélve olyan alapvető problémákról, mint a komposztálás, ami szinte kivitelezhetetlen a négy fal között. Bár már kaphatóak konyhai komposztálók, ezek igen kis mennyiséget képesek feldolgozni és lássuk be, a zöld hulladék lebontásában segédkező mikrorganizmusok sem szívesen látott „vendégek” otthonainkban. Bár a komposzt – ha jól készítik – szagtalan, időről-időre azért nem árt átforgatni, ami szintén megvalósíthatatlan feladat a nappali közepén.[169]

Forrás: hulladekesperes.hu

A Malagrow Kft. által forgalmazott háztartási, óvodai, iskolai forgó hőgeneráló és szigetelt komposztálók könnyen, kényelmesen használhatók. Formájuk miatt egyszerűen forgathatók és levegőztethetők. A szigetelésnek köszönhetően a belső hőmérséklet elérheti a 75 oC-ot is, mely elengedhetetlen a jótékony hatású mikroorganizmusok működéséhez. Az egész folyamat gyorsan, 6 - 8 hét alatt végbemegy. A komposztáló tartálya két részre van osztva, ezzel lehetővé téve a már elkészült komposztanyag ürítését az egyik tartályból, míg a másikban zavartalanul folytatódhat tovább az érlelődés.[170]

De miért is vált mostanában annyira „divatossá” az ökológiai lábnyom számítás?

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, régiókra, országokra, vállalkozásokra, de még az állatokra is. „A fogalmat egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd az 1990-es évek első felében Mathis Wackernagel-lel (Global Footprint Network elnöke) közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy globális hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. Az emberi szükségleteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből (szántók, legelők, erdők, halászterületek, szénnyelő területek, beépített földfelszín) hány globális hektárra van szükség a kielégítéséhez.”[171] A kereskedelemnek köszönhetően a lábnyomunk nem veszi figyelembe az országhatárokat. Ha imádjuk a kávét (amit ugye importálunk), a kávébab előállításához szükséges (pl. brazíliai) területet is a számlánkra írják.


Ökológiai lábnyom országonként  Forrás: wikipedia.org

Magyarország ökológiai lábnyoma 2010-ben az 55. volt a világranglistán, míg 2008-ban még a 40. helyen szerepeltünk. Ez a csökkenés azonban nem a mi érdemünk, hanem a többi ország gyors fejlődésével, és fogyasztásának növekedésével magyarázható. A Föld lakosságának ellátásához ma már közel másfél Földgolyóra lenne szükségünk, míg 1986-ban még bolygónk eltartóképességének határán belül voltunk (innetől beszélhetünk az ún. „túllövésről”). Jelenleg a negatív „csúcstartó” az Egyesült Arab Emírségek (11.9 globális hektár/fő), míg a legkisebb lábnyommal Afganisztán (0.1 globális hektár/fő) rendelkezik.

Forrás: mixonline.hu



 

A lábnyom növekedésének egyik fontos eleme az egyes országok vagy emberek üvegházhatású gáz kibocsátását mérő szén- vagy karbonlábnyom drasztikus emelkedése, amely 30%-kal nőtt 1998 óta.

Sajnos a nemzetenként felhasznált édesvíz mennyiségét megmutató vízlábnyom terén sem állunk jobban. 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit, az élővizek kétharmada pedig komoly emberi hatásoknak van kitéve. A legsúlyosabb kárt a naponta 2 millió tonnányi szennyvíz jelenti, amit a világ tengereibe engednek. E mellett súlyos ökológiai kárt okoznak az olajfúró tornyok, vagy a tanker hajók balesetei. Nem is olyan régen, a Mexikói-öbölben történt az egyik legsúlyosabb olaj katasztrófa. 2010. április 28-án a Deepwater Horizon nevű fúrótornyon történt robbanás következtében egy eltörő vezetékből naponta 5000 hordónyi olaj szivárgott a tengerbe. A probléma kezelését nehezítette, hogy a tengerfenék 1500 méter mélyen volt, így sokáig nem tudták az olaj felszínre törésének erejét tompítani. Az olajfolt gyorsan terjedt, néhány nap alatt elérte az USA déli partvidékét, így New Orleanst is, amit nem sokkal korábban a Katrina hurrikán döntött romba. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a szivárgást csak hetek alatt sikerült megszüntetni, így reálissá vált annak a veszélye, hogy a Golf áramlatba kerülve Európát is eléri a szennyezés. Bár ez szerencsére nem következett be, de hatalmas (talán visszafordíthatatlan) kár érte Közép-Amerika partvidékének élővilágát.[172]

A vízlábnyom növekedése nemcsak az ökológiai rendszerek állapotát rontja jelentősen, hanem az élelemtermelési lehetőségeket is. Nyilvánvaló, hogy idővel tarthatatlan lesz az értékes édesvíz öntözésre való felhasználása, ugyanakkor a vízhiány a termőföldek kiszáradásához, éhínséghez vezethet. Az ördögi körből szinte lehetetlen lesz kiszállnunk. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már 2 Földre lesz szükségünk ahhoz, hogy életszínvonalunkat fenntartsuk.

Forrás: kulturkuria.hu

Nemzetközi szinten az ökolábnyom-számításokat a 2003-ban alakult, amerikai központú Global Footprint Network végzi (magyar tagjai: Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, Budapesti Corvinus Egyetem, Dandelion Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.[173]).

152 ország adatait dolgozták föl, 1961-től mostanáig. Hat kontinensen több mint 80 partnerszervezettel dolgoznak együtt.

A WWF-fel és a Zoological Society of London-nal közösen 1998-tól kezdődően kétévente adják ki az Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report), amely a Föld környezeti helyzetét tekinti át az ökológiai lábnyom és a biológiai sokféleséget leíró Élő Bolygó Index segítségével.[174]

2010-es jelentésükben kimutatták, hogy a Föld 1970-es állapotához képest az élővilág sokfélesége (biodiverzitás) 30%-kal esett vissza, mely értékcsökkenés éppen a legsérülékenyebb területeken, a trópusi, valamint a legszegényebb országokban a legnagyobb (60%). Ugyanígy a tengeri élő bolygó index is csökkent 24%-kal, és itt is a trópusi területekre jellemző a nagyobb mértékű, 60%-os romlás.

A WWF egy másik jelentése (Európa 2007 - GDP és Ökológiai lábnyom) a GDP és az ökológiai lábnyom közti összefüggéseket tárta fel. 30 évvel ezelőtt Európa még ökológiai „hitelezőnek” számított, vagyis kevesebb erőforrást használt, mint amennyi a rendelkezésére állt. Ma azonban jóval túllépi ökológiai kereteit. Csak egy 2.6-szer nagyobb bolygó tudná eltartani az emberiséget, ha mindenki úgy élne, mint az európaiak. Ráadásul a világ fejlődő országai épp ezt, az európai életszínvonal elérését tűzték ki célul... Pedig három EU tagországon kívül – Finnország, Litvánia és Svédország – minden tagállam ökológiai deficittel küzd. Bár ez a három ország több erőforrással rendelkezik, mint a többi, a természeti kincseiket még ők sem használják megfelelően. Finnország környezeti terhelése 1975 óta 70%-kal nőtt, és ezzel az Európai Unió leginkább környezetszennyező országa lett.[175] Bár a zöldgazdaság fejlesztésével, az erre irányuló technikai megoldások, innovációk térnyerésével jó irányba haladunk, azonban a népességnövekedésből fakadó többletfogyasztás még így is túlszárnyalja a termelést.

Az ökológiai lábnyom népszerűségét mutatja a Global Footprint Network 2005-ben indított „Ten in ten” kampánya is, amelynek keretében 10 ország vállalta, hogy 2015-re olyan általánosan használt mérőszámként fogja alkalmazni, mint amilyen a gazdasági tevékenység mérésében a GDP. Erre azért is lenne nagy szükség, mert az olyan hagyományos közgazdasági mutatók, mint amilyen a GDP is, nem tudnak képet adni életmódunk világra gyakorolt hatásáról. “Jó példa erre Japán, aminek pénzbeni kereskedelmi mérlege ugyan pozitív, viszont kevés ökológiai produktivitást ad a világnak. Ellenben sokat importálnak más országok ökológiai javaiból (pl. gabonafélék, szója, rizs). A cél az lenne, hogy minden ország csatlakozzon a „Ten in ten” kampányhoz. Az ökológiai lábnyom, mint komplex mutató már több országban (pl. Svájc, Németország, Finnország) hivatalosan elfogadott fenntarthatósági mutató. [176]

Azonban vannak az ökológia lábnyom számításnak kritikusai is. Elsősorban a számítás pontosságával kapcsolatban érik vádak. Való igaz, ha szeretnénk kiszámolni a saját ökológiai lábnyomunkat, több száz féle „variációt” kipróbálhatunk, a 10 kérdésestől egészen a 20 oldalas tesztig. Nincs egységes, a Föld összes országára és az egyes emberre vontakoztatható, kidolgozott modell, így az eredmények változóak lehetnek. További hibája, hogy nem veszi figyelembe a többszörös célra használt területeket, valamint képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére.

Az ökológiai lábnyom épp ezért egyelőre nem képes helyettesíteni a GDP-t, bár várhatóan ez 5-10 éven belül megváltozhat. Jelenleg sokkal inkább a globális, az egyes országok, városok és emberek szintjén alkalmas az erőforrásaink felélésével járó következmények tudatosítására és az ember életminőségét fenyegető veszélyek érzékeltetésére.

forrás: .bp.blogspot.com

Végül, de nem utolsó sorban fontos kitérnünk az egyik legújabb indexre, amely már felhasználja az ökológiai lábnyomot is ahhoz, hogy további, az élet minőségére vonatkozó számításokat végezzen. A Happy Planet Index az országokat lakóik jólléte, az életükkel való elégedettsége alapján is méri. A londoniNew Economics Foundation fejlesztette ki, három mérőszáma pedig a várható élethossz, az ökológiai lábnyom és a már említett elégedettség az élettel. E tekintetben az első 3 helyezett, azaz a „legboldogabb” országok dobogósai 2009-ben: Costa Rica, Dominikai Köztársaság és Jamaika.[177] Bár ezekben az országokban a jólét kevéssé érzékelhető, a jóllét annál inkább. Magyarország a listán a 90. helyet foglalja el...

Ötleteljünk!

Ahhoz, hogy tudatosan éljünk, azaz minél kevesebb kárt okozzunk tevékenységünkkel Földünknek és ezáltal biztosítsuk a jövő nemzedékének a jelenlegi életfeltételek megmaradását, elengedhetetlen a szemléletváltás, egy új, felelősségteljes gondolkodásmód elsajátítása. Ez nemcsak elméleti, hanem a mindennapjainkba beépülő, gyakorlati változást is jelent. Természetesen ez a váltás nem egyik napról a másikra történik, hiszen vannak könnyebben megléphető részei (pl. szeletív hulladékgyűjtés, öko tisztítószerekre való áttérés) és vannak nehezebben kivitelezhetőek (pl. autó helyett biciklivel való közlekedés, házszigetelés), de mindenképpen kiemelendő a hétköznapi gyakorlat prioritása.

Fel kell ismernünk, hogy a globális klímaváltozás és az ebből fakadó felmelegedés hátterében az ember áll, aki nemcsak nehézipara és közlekedése, hanem háztartása révén is nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok légkörbe kerüléséhez.

Lehet, hogy országunk gazdaságpolitikáján nem tudunk változtatni, de saját házunk táján érdemes alapos felmérést végeznünk. Az első lépés a környezettudatos életmód felé az elhatározás! Ha az megvan, a többi csak odafigyelés kérdése. Azonban ahhoz, hogy életünk minden területén, tehát az otthonunkban, a munkahelyünkön vagy épp a közlekedésünk során megtaláljuk a legenergiatakarékosabb megoldásokat, ötletelnünk kell.

Első körben térképezzük fel, hogy milyen praktikus megoldásokat ismerünk. Ezek közé tartoznak a legalapvetőbb, mindenki által ismert trükkök, mint például: ne égessük feleslegesen a villanyt, húzzuk ki a telefontöltőt a konnektorból használat után, nejlonszatyor helyett vászontáskát vagy kosarat vigyünk magukkal bevásárláskor.

Számos érdekes és hatékony praktikát olvashat a Tippek menüpontra kattintva!

Forrás: pink.hu

Amikor kifogytunk a saját ötletekből, kérjünk tanácsot a nagyszüleinktől! Számtalan leleményes és hatékony fortélyt ismernek, melyeknek nagy része globalizálódó világunkban szinte teljesen feledésbe merült. Ők még tudják, hogyan lehet a zsírfoltot sóval kiszedni,[178] vagy citrommal leoldani a vízkövet a csaptelepekről.[179] Ezen felül vitathatatlanul ők a legnagyobb mesterei az újrahasznosításnak! Gyermekkorukban a tárgyaknak még értékük volt, vigyáztak rá, így élettartamuk többszöröse volt mai eszközeinknek. Az elnyűtt pólót portörlőnek nevezték ki, a törött lábú bútort megjavították, a tejfölből vajat köpültek. Hulladékot szinte alig termeltek, az asztalukra kerülő élelmiszereket pedig maguk termelték meg konyhakertjeikben.

Ha a nagyi összes fortélyát lejegyzeteltük, irány a szakirodalom. Szinte az összes magyar család könyvespolcán megtalálható (ha nem találjuk, kérdezzük édesanyánkat), a „Házi praktikák, fortélyok”[180] című örök klasszikus, melyet anyáink idejében szokás volt az ifjú feleségnek „ajándékozni”, finom célzásként.

Miután ezzel is végeztünk, jöhetnek a modern kor módszerei, melyekről az interneten keresztül tájékozódhatunk legegyszerűbben. Például, ha mosógépvásárlás előtt állunk, érdemes több gyártó termékeit összehasonlítani teljesítmény és energiaosztályba való besorolás szerint, így könnyen eldönthetjük, melyikkel járunk a legjobban (energiacímke: A++).[181]

Ha a „kisebb” praktikákat már sikerült elsajátítanunk, és szeretnénk az épületet, amiben élünk szintén környezetbaráttá tenni, akkor jöhetnek az olyan alternatív energiaforrásokat felhasználó lehetőségek, mint a napkollektor, a hőszivattyú, a szélkerék vagy a házi biológiai szennyvíztisztító. Ezekről mindenképpen érdemes szakértő segítségét, tanácsát kikérni, mivel a technika folyamatos fejlődésével évről-évre hatékonyabb megoldások közül választhatunk.[182]

Természetesen nem mindegy az sem, hogy hol élünk. Ha vidéken, nagy kerttel rendelkező házban, az épület hőszigetelésének, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának, netán az épület passzívházzá alakításának csak anyagi lehetőségeink szabhatnak határt. Ez esetben a konyhai hulladék feldolgozása is történhet kerti komposztálással, melyből kb. 1 év leforgása alatt tápanyagban gazdag humuszréteget tudunk a talajnak biztosítani, mellyel növényeink termőképességét fokozhatjuk.[183]

Ha városban, lakásban élünk, nehezebb ugyan a dolgunk, de nem lehetetlen. Már léteznek konyhai komposztálók, melyeknek tápanyagban gazdag „termékét” szobanövényeinkre, illetve balkonunkon nevelt zöldségeinkre szórhatjuk.[184] Nyilván egy társasház esetében a megújulók beépítése közös döntés eredménye, aminek elérése (kiharcolása?) sosem egyszerű! Ugyanakkor találhatunk erre is pozitív példát.

Ilyen az óbudai Faluház esete, ami Budapest legnagyobb panel épülete (886 lakás). Öt kamrás műanyag ablakokat építettek be, 10 cm-es szigetelést kapott a homlokzat és a tető, utóbbira 1500 nm napkollektort telepítettek, amelyek a meleg vizet adják a háznak.[185]

Végül, de nem utolsó sorban vannak transznacionális vállalatok, melyek olyan intelligens megoldásokat kínálnak, melyekkel elérhető, hogy gyakorlatilag anélkül lehessünk környezettudatosak, hogy külön figyelmet szentelnénk rá. Ezeknek a rendszereknek az a lényege, hogy például a világítás vagy a fűtés esetében érzékelik, ha üres a szoba és automatikusan lekapcsolódnak, így feleslegesen nem pazarolják az energiát. Sőt, egyes cégek komplett koncepciókat is kínálnak, ilyen például a Philips Zöld konyha koncepciója.[186]

Forrás: cosladajoven.net

Ne felejtkezzünk meg azonban a legkézenfekvőbb eszközről, sajátkreativitásunkról sem! A jó és költséghatékony zöld ötletek nemcsak kitalálóiknak, hanem az azokat átvevő, alkalmazó sok milliónyi embernek jelenthetnek segítséget. Így amellett, hogy találékonyságunkkal csökkenthetjük Földünk környezeti terhelését, még pénzt is kereshetünk! A világ felelős kormányai, felismerve a problémahalmaz összetettségét, globális voltát, azon fáradoznak, hogy a zöld vállalkozások, beruházások számát növeljék. Ennek érdekében törekedni kell a kiszámítható gazdasági környezet megteremtésére. A nap sugarainak, a föld hőjének, a szél erejének nagyobb fokú kihasználásával energiafüggőségünket is csökkenthetnénk és ún. zöld galléros munkahelyeket is teremthetnénk. Azért is szükségszerű a zöldgazdaság fejlesztése, mert Földünk nyersanyag tartalékai kimerülőben vannak, az atomenergia pedig egyre kevésbé járható út. Jó példa erre a fukusimai atomkatasztrófa után Németország reakciója, aki szinte azonnal bejelentette, hogy 2022-ig leállítja az összes atomerőművét.[187] Ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint – bár lassabban – de továbbra is nőni fog a világ atomerőműveinek száma.[188]

Napjainkra divat, trend lett a felelősségteljes, környezettudatos életmód követése, a média is „szagot fogott”, így egyre több publikációt olvashatunk e témáról a különböző sajtóorgánumokban. Ennek köszönhetően az emberek nyitottabbakká, befogadóbbakká váltak a zöld gondolatokra. Különösen igaz ez a fiatal felnőttekre, családosokra, akik gyermekeiket – reményeink szerint – már szintén e szemlélet szerint fogják nevelni, ezzel biztosítva mindannyiunk számára a fennmaradás lehetőségét. Hiszen gondoljunk csak bele: azok a fortélyok, amiket mi még csak most próbálunk elsajátítani, nekik már születésüktől fogva természetesek lesznek! Épp ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az óvodai, iskolai környezeti nevelésnek, valamint szükséges a szülők és pedagógusok közti együttműködés is. A kreativitásra való készség fejleszthető, és ezt már kisgyermekkorban meg kell alapozni. A pedagógusok feladata, hogy – a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével – megértessék a gyermekekkel a XXI. század új típusú (környezeti-társadalmi-gazdasági) problémáit és kialakítsák bennük a környezet- és természettudatos gondolkodásmódot. Ahhoz, hogy kreativitásuk fejlődjön, megfelelő motivációra, egy cél kitűzésére van szükség. Az ötlettől pedig el kell jutni a megvalósításig.

Számos zöld találmány ismert, amit fiatal kreatív elméknek köszönhetünk. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alkotógárdája Reimsben, a fiatal tehetségek innovációs versenyén (INNOVACT) nagydíjat nyert Stery-Hand nevű készülékével, melynek lényege, hogy egy szerkezet UV fényben digitális képet készít kezünkről, amin különböző színek jelzik, hogy hol érte szappan a kezünket és hol nem. Jelentősen javítható ezzel a kézhigiénia az egészségügyben. Becslések szerint akár 30%-kal is lehetne csökkenteni a készülékkel a kórházi fertőzések arányát.[189]

Szintén a BME-n tanulnak a Digitalmania csapatának tagjai is, akik Green Watering projektjükkel már számos nemzetközi díjat bezsebeltek. Olyan számítógépes megoldást dolgoztak ki, amellyel 15-20%-kal csökkenthető egy kert vagy termőföld öntözésének vízköltsége. A fiatalok célja az volt, hogy minél több ivóvizet óvjanak meg, vagyis csak annyi vizet használjanak el öntözésre, amennyi feltétlenül szükséges. A hagyományostól eltérően az intelligens öntözőrendszer a következőképpen működik: a talaj nedvességtartalmát napelemes szenzor méri, és vezeték nélkül, rádiófrekvenciás kapcsolattal juttatja el a vezérlőegységbe. Ez egy adóvevővel rendelkezik, ami az adatokat az internethez csatlakoztatott szervernek továbbítja. A szerver feldolgozza a nedvességérzékelőből és az internetes előrejelzésből származó információkat, majd kiértékeli az adatokat, és sms-ben utasítja az öntözőrendszert. Az öntözőrendszer szabályozása az öntözni kívánt növényektől függ, amelyekre kész programokat dolgozott ki a csapat.[190]

Max Robinson és a szélkerék  Forrás: dailymail.co.ok

Végül ragadjunk ki egy példát a nagyvilágból: Max Robson 22 éves brit terméktervező diák egy régi bicikli vázát és fogaskerekeit, egy robogó indításához használt elektromágnest, egy öreg Ford akkumulátorát és némi faanyagot használt egy szélkerék megépítéséhez. A kizárólag újrafelhasznált anyagokból készült szerkezet a szél energiáját alakítja elektromossággá, amelyet az akkumulátor segítségével lehet tárolni. A szélturbina teljesítménye 11.3 watt, amely 63 órán keresztül képes elegendő energiát szolgáltatni egy lámpa működtetéséhez, vagy 30 órán át működtethet egy rádiót. Robson kb. 20 fontot költött a szélturbina kifejlesztésére, a sorozatgyártott készülékek még ennél is olcsóbbak lehetnek. Összehasonlításképp, a legolcsóbb szélturbina a piacon 2000 fontba kerül.[191]

Ebből a néhány példából is láthatjuk, hogy a fiatal feltalálók körében prioritást élveznek azok a fejlesztések, amelyekkel a vízhiányra, vagy a fejlődő országok gazdasági problémáira keresnek megoldást.

Az ökotudatosság oktatása

Az ökotudatosságra, a környezet védelmére való nevelés már kisgyermekkortól kiemelt szerepet kellene, hogy kapjon nemcsak Magyarország, hanem a világ összes oktatási rendszerében annak érdekében, hogy 30 év múlva ugyanolyan életfeltételek mellett, a maihoz hasonló életszínvonalon élhessünk, élhessenek utódaink.

Sajnos azonban a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy hiába része a környezeti nevelés a Nemzeti Alaptantervnek (NAT), a gyakorlatban nem nagyon tudnak vele mit kezdeni a tanárok. Ennek hátterében több ok is sejthető: egyrészt a tanári pálya presztízsének csökkenése, az alacsony fizetések következtében a pedagógusokra jellemző a korai kiégés és az alulmotiváltság. Másrészt a környezeti nevelés komplexitása, az új módszerek, kreatív feladatok, sokszor iskolán kívüli programok pluszterheket rónak a tanárokra (pl. erdei iskola, papírgyűjtés). Ugyanakkor az is óriási problémát jelent, hogy a fenntartható fejlődés tantárgyakba integrált – netán külön tantárgyként való – oktatásának feltételei egyelőre nem adottak. Amíg nincs egy kidolgozott és már kipróbált, „letesztelt” képzési program, amíg nincs tankönyv, konkrét tematika, ami alapján oktatni lehetne, nem lehet mást várni. És ha egészen őszinték akarunk lenni, talán a pedagógustársadalom egy része – akik nem foglalkoztak korábban a klímaváltozással – nem is látja át azt a rendkívül összetett ok-okozati rendszert, melyet a diákokkal kellene megértetnie.

Hogyan várhatjuk el, hogy olyan összefüggésrendszereket tárjanak fel, amit ők maguk sem ismernek?

Épp ezért elengedhetetlen lenne mind az óvodai, mind az iskolai pedagógusok képzése. Habár évről-évre indulnak környezeti neveléssel foglalkozó akkreditált képzések, ezek nem hozzák a várt eredményeket, a kívánt fejlődést, mivel

1. költségtérítésesek – az iskola vezetősége nem szívesen áldoz erre egyébként is alacsony költségvetéséből

2. kis létszámúak – nagyon hamar betelnek a helyek, kevesen tudnak rajtuk részt venni

3. kiesést jelentenek a munkából – az iskola vezetősége nem szívesen engedi el a tanárt, mert így a helyettesítését meg kell oldani

Forrás: szabadfold.hu

Pedig a globális krízis problémaköre szinte az összes tantárgy esetében felbukkan (főként földrajz, biológia). A fenntartható fejlődés integrálása a tananyagba feltétele kellene, hogy legyen a környezeti nevelés iskolai oktatásának. A “minden tart valahová” elvnek megfelelően érzékletes példákon keresztül kellene bemutatni azokat az emberi tevékenységekből származó környezeti károkat, amelyek újabb és újabb problémákat generálnak, láncolatot alkotva egymással. A cél az lenne, hogy már gyermekkortól kezdve a környezettudatos gondokodás vezérelje a jövő nemzedékének összes cselekedetét. Ezért nagyon fontos, hogy a gyerekek megértsék, apró dolgokkal, kis odafigyeléssel ők maguk is rengeteget tehetnek a felmelegedés megállításáért. A tanárok felelőssége így abban áll, hogy ezt a gondolkodásmódot elültessék a gyermekekben. Törekedni kell a sémák elkerülésére, helyettük megfelelő motivációval ötletelésre, kreatív gondolkodásra kell sarkallni őket.

Mi a helyzet a zöld óvodákkal és az ökoiskolákkal?

A zöld óvodákat 2006 óta ismeri el az állam a pályázat útján elnyerhető Zöld Óvoda címmel, melynek azóta több mint 300 birtokosa van. Sajnos azonban a cím – ellentétben az ökoiskolákkal – nem jelent hálózatot. Az óvodák viszonylag egymástól elszigetelten próbálják meg kialakítani saját környezeti nevelési stratégiájukat.

Egyfajta érdekképviseletként funkcionál a Zöld Óvoda Hálózat Egyesület (ZOHE), amely céljául tűzte ki, hogy ezeket az óvodákat összekösse, és egy egymást támogató, egymásnak szakmai tekintetben példát mutató, országos hálózatot hozzon létre. Talán annyiban van könnyebb dolguk – az iskolai környezeti nevelés megvalósításával szemben –, hogy ebben az életkorban a gyermekek sokkal érdeklődőbbek, nyitottabbak a világra, mint 10-12 éves társaik. Az óvodapedagógusok feladata, hogy megismertessék és megszerettessék a kicsikkel az állat- és növényvilágot, hogy rávezessék őket, milyen fontos a vízzel és az árammal való takarékoskodás.

A budapesti Bóbita Óvoda az egyik olyan intézmény, amely évek óta – összhangban a szülőkkel – sikerrel alkalmazza a környezeti nevelést a gyakorlatban.[192]

Forrás: ofi.hu

Habár a NAT-nak 1995 óta részét képezi a környezeti nevelés, gyakorlatilag az iskola vezetőségén múlik, hogy milyen mértékben építik be az iskola pedagógiai programjába. Ebből a – nem épp bíztató – helyzetből mozdultunk ki 2000 márciusában, amikor az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezésű, nemzetközi környezeti nevelési hálózat magyarországi megvalósulásaként létrejött az Ökoiskola Hálózat (svéd mintára). 2005-ben hozták létre az Ökoiskola Címet, melyet pályázat útján lehet elnyerni 3 évre. A 90 pontból álló kritériumrendszert akár szigorúnak is mondhatnánk, ha nem önbevalláson alapulna. Az első évben csak 25 kritériumnak kell megfelelni, de mivel a Címanyagi haszonnal nem jár, ezért ennek a néhány feltételnek a teljesítése is sok esetben meghaladja az iskolák erejét, a fenntartó önkormányzatoknak pedig nincs pénzük az épület modernizálására, hőszigetelésére. Ráadásul az utóbbi 3 évben nem volt pénz az iskolák ellenőrzésére sem (pedig kiépített monitoringrendszer van), így arról sincsenek konkrét adatok, hogy milyen eredményeket sikerült elérniük az ökoiskoláknak a környezeti nevelés terén.[193]

Akkor mégis miben nyújt többet egy ökoiskola?

Például abban, hogy itt nemcsak a tanításban érvényesülnek a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén: a gyerekek étkeztetésétől kezdve, az iskola (energiatakarékos) működésén át, a táborok szervezéséig. Különösen fontos az iskolán kívüli, helyi, közösségi kapcsolatok szerepe, a szülők bevonása, hiszen a környezeti nevelés nem csupán az iskolához kapcsolódik, az élet minden területén jelen kell(ene), hogy legyen. A tapasztalatok szerint az ökoiskolákban – a zöld óvodákhoz hasonlóan – általában egy pedagógus veszi a vállára az Ökoiskola Címmel járó feladatok terhét és csak ritkán sikerül „megfertőznie” a tantestület egészét. Ennek ellenére az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a pályázók száma (2010-ben 500 felett volt), köszönhetően a Cím növekvő presztízsének.

Természetesen vannak kiemelkedő teljesítményt nyújtó iskolák. Ilyen a Nagykovácsi Általános Iskola, amely már az 1990-es években kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy diákjaival megismertesse a természet szépségeit és a környezetvédelem fontosságát. Rendhagyó módon turisztika, kertészet óra és környezetvédelem fakultáció is szerepelt a gyerekek órarendjében.[194]

A felsőoktatásban a fenntartható fejlődés leginkább mint tananyag bukkan fel. Ugyanakkor vannak olyan előremutató kezdeményezések, mint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Fenntartható Fejlődés Szakkollégiuma, amelynek „célja, hogy teret adjon és tudományos keretet nyújtson a Pécsi Tudományegyetem fenntarthatósággal kapcsolatos, ökológiai területeken kutatásokat folytató hallgatóinak, valamint interdiszciplináris jellegével biztosítsa a különböző tudományterületek átjárhatóságát. Szervezetünk Magyarországon egyedi módon teremt kapcsolatot fiatal kutatók között, elsősorban azok körében, akik nem csak a megszokott módon, hanem tudományos tevékenységükkel is szeretnének hozzájárulni az élhetőbb környezetért.”[195]

De jó példa a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is, amely fenntartható fejlődés stratégiája mellett Tanulmányi Információs Központjával megnyerte a kitűntető Európa Legzöldebb Egyeteme címet (megújuló energiaforrások alkalmazása, szürke víz hasznosítása, CSR, stb.).

Végül, de nem utolsó sorban szót érdemel a Hallgatók a Közösség Szolgálatában Országos Egyesület (HAKÖSZ) is, melynek tagjai “célként tűzték ki maguk elé, hogy az egyetemi hallgatóságot közelebb hozzák a társadalom valós gondjaihoz, hogy segítsék a jövő döntéshozóit felelős, a közösséggel szolidáris állampolgárokká nevelni, hogy fokozzák az egyetemek szerepét a környezet égető problémáinak orvoslásában, egyúttal jelentősen növelve az intézmények presztízsét is”. [196] Programjaikkal a fiatalokat arra szeretnék késztetni, hogy vegyék ki aktívan a részüket a közösségi nevelésben, az önkéntességben és a társadalmi szerepvállalásban (pl.: KözJóTett).[197]

A fentebb írtakból is egyértelműen kivehető, hogy a környezeti nevelés – ha lehet így mondani – meghonosítására, elterjesztésére vonatkozó kezdeményezések jócskán akadnak Magyarországon. Ami hiányzik, az az összefogás, a kapcsolat az egyes korosztályok, intézmények között, ami elengedhetetlen lenne annak érdekében, hogy az ökotudatos szemlélete életvitellé válhasson. Ehhez nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy átgondolt, kipróbált a fenntartható fejlődés minden szegmensét érintő, szakértők által kidolgozott környezeti nevelés programra lenne szükség. Amíg ez nincs meg, addig lelkes, elhivatott pedagógusok és fiatalok egymástól elszigetelt “küzdelméről” beszélhetünk csak.

Zöld civil szervezetek

Munkánkat számos zöld civil szervezet segíette, melyek közül e helyen csak kettőt emelnénk ki: a Greenpeace-t és a WWF-et.

Forrás: greenpeace.hu

“Az 1971-ben alakult Greenpeace független, energikus és konfrontációra kész szervezet, mely a világ több mint 45 országában kész arra, hogy fellépjen a Föld értékeinek védelmében, a természet pusztítóival szemben. Radikális, de mindig teljes mértékben erőszakmentes, a legjobb tudományos kutatóintézetekkel működik együtt, de ha kell autópályákat, kormányépületeket zár le, tárgyal és lobbizik, és ha az egyik kezével tiltakozik, a másikkal az alternatív megoldásokat mutatja fel. Minden NEM! mellé mond egy IGEN!-t is.”[198]

Jelenleg futó kampányaik:

  • GMO kampány
  • Őserdő kampány
  • Vegyi kampány
  • Energia és klíma kampány
  • Tenger kampány

Forrás: wikipedia.org

„Az 1961-ben alakult WWF (World Wide Fund The Nature – Természetvédelmi Világalap) politikai pártoktól és világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet, melynek célja a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése. Tevékenységeiket azokra az ökorégiókra összpontosítják, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkoznak az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével. Így próbálják elősegíteni a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatát, megóvva a természet értékeit a jövő generációi számára.”[199]


[1] l. Állami támogatással limitálják a kenyér árát, mindennapi.u, 2011. február 22. - http://mindennapi.hu/cikk/vilaghir/-llami-tamogatassal-limitaljak-a-kenyer-arat/2011-02-22/1698

[2] l. Teljes kudarc volt Koppenhága, Index.hu, 2009. december 20. - http://index.hu/tudomany/2009/12/20/teljes_kudarc_volt_koppenhaga/

[3] l. Az amerikaiak többsége szerint Kína megelőzte az USA-t, nepszava.com, 2011. február 7. - http://nepszava.com/2011/02/amerika/viragozhat-tobb-virag.html

[4] l. Botswana: Afrika sikersztorija, kitekintő.hu, 2008. április 9. - http://kitekinto.hu/afrika/2008/04/09/botswana_afrika_sikersztorija/

[5] l. Véres gyémánt trailer, youtube.com - ">

[6] l. Piszkos kövekről vallott a véres gyémántokért Hágába idézett szupermodell, Origo.hu, 2010. augusztus 5. - http://www.origo.hu/nagyvilag/20100805-piszkos-kovekrol-beszelt-hagai-vallomasaban-a-naomi-campbell.html

[7] l. Sokak élete kerül veszélybe a segélyek rossz elosztása miatt, kitekinto.hu, 2010. szeptember 15. -http://kitekinto.hu/europa/2010/09/15/sokak_elete_kerul_veszelybe_a_segelyek_rossz_elosztasa_miatt/

[8] l. Büntetés jár a második gyerekért Kínában, dívány.hu, 2007. május 25. - http://divany.hu/poronty/2007/05/25/buntetes_jar_a_masodik_gyerekert_kinaban

[9] l. Fogamzásgátlás, de hogyan? fokuszbanano.hu - http://www.fokuszbanano.hu/eletmod_kalauz/fogamzasgatlas/3481/fogamzasgatlas_de_hogyan

[10] l. Indiai szent tehenek, allatok.abbcenter.com, - http://www.allatok.abbcenter.com/?id=73585&cim=1

[11] l. Megengedett és tiltott ételek muszlimok számára, iszlám.com, 2008. július - http://iszlam.com/blog-bejegyzesek/44-iszlam.com/155-megengedett-es-tiltott-etelek-muszlimok-szamara

[12] l. Hivatalos a szomáliai éhínség, népszava.hu, 2011. július 20. - http://nepszava.com/2011/07/vilag/hivatalos-a-szomaliai-ehinseg.html

[13] l. Százezrek szomjaznak a kínai aszály miatt, kitekinto.hu, 2011. augusztus 5. - http://nepszava.com/2011/07/vilag/hivatalos-a-szomaliai-ehinseg.html

[14] l. Aszály Kínában: egyre többször vetik be az esőgyártót, origo.hu, 2010. március 4. - http://www.origo.hu/idojaras/20100304-aszaly-van-kinaban-mesterseges-felhogyartashoz-folyamodnak.html

[15] l. Soil Quality Degradation Processes along a Deforestation Chronosequence in the Ziwuling Area, China

[16] l. Kiűzheti a rántott húst a menzákról az élelmiszerárak robbanása, Origo.hu, 2011. március 5. - http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110304-az-elelmiszerarrobbanas-magyarorszagi-hatasai.html

[17] l. CME Group - http://www.cmegroup.com/

[18] l. Belebukott az éhséglázadásokba Haiti kormányfője, Origo.hu, 2008. április 17. - http://www.origo.hu/nagyvilag/20080412-menesztettek-haiti-miniszterelnoket-az-ehseglazadasok-miatt.html

[19] l. Dr. Kádár Péter: A bimoassza felhasználási lehetőségei, 77. oldal, Óbudai Egyetem KVK, Villamos Energetikai Intézet, 2010. október 21. - http://zoldegyetem.obuda.hu/wp-content/uploads/2010/10/20101021_biomassza_2.pdf

[20] l. Éhséglázadások lesznek, Index.hu, 2008. február 26. - http://index.hu/kulfold/ehes5895/

[21] l. Éhséglázadások lesznek Magyarországon?, Kultúrpart.hu - http://www.kulturpart.hu/rengeteg/14407/ehseglazadasok_lesznek_magyarorszagon

[22] l. International Rice Research Institute - http://irri.org/about

[23] l. Muhammad Junusz, a mikrohitelező, transindex.hu, 2006. október 13. - http://eletmod.transindex.ro/?cikk=4784

[24] l. Braunmüller Lajos: Száguldó élelmiszerárak – Globális vészjelző rendszert akar Párizs, vg.hu, 2011. július 7. - http://www.vg.hu/velemeny/hatter/szaguldo-elelmiszerarak-globalis-veszjelzo-rendszert-akar-parizs-352833

[25] l. Pál Károlyné: Eszközök a forráskímélő csepegtető öntözéshez, Műanyagipari Szemle, 2003/4. - http://www.muanyagipariszemle.hu/2003/04/eszkozok-a-forraskimelo-csepegteto-ontozeshez-07.pdf

[26] l. Visszahúzódó sivatagok?, tisztajövő.hu, 2011. augusztus 3. - http://tisztajovo.hu/2011/08/03/visszahuzodo-afrikai-sivatagok/

[27] l. Döme Gábor: Földünk édesvíz-készlete, 2007. október 8. - http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=1518

[28] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

forrás: Wikipedia, marine pollution szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Marine_pollution

[29] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

forrás: Wikipédia, Jacques-Yves Cousteau szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Jacques-Yves_Cousteau

[30] l. Magához tért a Mexikói-öböl, Index.hu, 2011. július 25. - http://index.hu/tudomany/2011/07/15/magahoz_tert_a_mexikoi-obol/

[31] l. Élőlánc Magyarországért - http://www.elolanc.hu/index.php/dunakeszitozeglap

[32] l. Virágtermesztőket támadnak a természetvédők Kenyában, hotdog.hu, - http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=20341&a_id=561320&h_id=57526

[33] l. A száraz toalett három nemzedéke, eautarcie.org - http://www.eautarcie.org/hu/05c.html

[34] l. Wikipedia, Darfúri konfliktus szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Dárfúri_konfliktus

[35] l. Szalontay Mihály, A sótalanítás olcsó ötlete –Az eljárás egyszerűsége miatt az elképzelés hamarosan meghódíthatja a gyorsan fejlődő harmadik világot, Magyar Hírlap, 2009. november 16. - http://www.magyarhirlap.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=182351

[36] l. Víztisztító szívószál, pazarcuccok, 2005. október 4. - http://www.pto.hu/post/1/264

[37] l. Wikipedia (angol), Solar cooker szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_cooker

[38] l. Napszakács - http://www.napszakacs.hu/

[39] l. Környezetbarát cserépfridzsider, Index.hu, 2001. március 8. - http://index.hu/tudomany/cserephuto

[40] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Csepegtető öntözés, öntözéstechnika.net - http://www.ontozestechnika.net/Csepegteto-ontozes

[41] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: The Tel-Ya Dew Collection System, invennovation.com - http://www.invennovations.com/irrigation.html#TheTalYaDewCollectionSystem

[42] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

[43] l. The EcoTipping Points Project - http://ecotippingpoints.org/

[44] l. KSH, Agglomeráció 2005. január 1. - http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett

[45] l. Gülch Csaba: Öregedő falvak, felemás remények, Kisalföld online, 2010. február 17. - http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/oregedo_falvak_felemas_remenyek/2142086/

[46] l. GAIA Alapítvány - http://www.gaiaalapitvany.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17&Itemid=26

[47] l. Origo.hu, 2011. augusztus 29., Az ösztöndíjas helyek nagyjából egyhatodára jelentkeztek a rezidensek - http://www.origo.hu/itthon/20110829-az-osztondijas-helyek-nagyjabol-egyhatodara-jelentkeztek-a-rezidensek.html

[48] l. mr2-Kossuth Rádió, Magyar mezőgazdasági idénymunkások külföldön - http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/magyar-mezogazdasagi-idenymunkasok-kulfoldon.html

[49] l. Inotai Edit: Iszlám jövő Németországban, Népszabadság, 2004. augusztus 13.

[50] l. S. Ráduly János: A törvényes bevándorlást is visszaszorítaná a francia belügyminiszter, Inforádió, 2011. április 13.

[51] l. Index.hu, 2011. május 3.: Visszaállíthatnák a schengeni határokat - http://index.hu/kulfold/ep/hirek/2011/05/03/visszaallithatnak_a_schengeni_hatarokat/

[52] l. Wikipédia, Holokauszt szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt

[53] l. 750 ezer szomáliait fenyeget az éhhalál, Index.hu, 2011. augusztus 5. - http://index.hu/kulfold/2011/09/05/750_ezer_szomaliait_fenyeget_az_ehhalal/

[54] l. Karoliny Eszter – Mohay Ágoston: A (nemzetközi) migráció fogalma, ittvagyunk.eu - http://www.ittvagyunk.eu/htmls/cikkek.html?articleID=28

[55] l. Szeghalmi Zsolt: Egyre kevesebb illegális bevándorló megy az USA-ba, kitekintő.hu, 2011. július 11. - http://kitekinto.hu/latin-amerika/2011/07/22/egyre_kevesebb_illegalis_bevandorlo_megy_az_usa-ba

[56] l. Wikipédia, badland szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Badland

[57] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol), Soil contamination szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Soil_contamination

[58] l. Földcsuszamlás Nepálban, heten eltűntek, Index.hu, 2011. szeptember 7. - http://index.hu/kulfold/hirek/2011/09/07/foldcsuszamlas_nepalban_heten_eltuntek/

[59] l. Lampért Kirill önkéntes gyűjtése

forrás: Gönye László: Mielőtt arany ékszert vásárolnál, tudatosvasarlo.hu, 2010. február 8. - http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mielott-arany-ekszert-vasarolnal

[60] l. Lampért Kirill önkéntes gyűjtése

forrás: Vit László: Vér és arany: mi okozta a chile bányabalesetet?, HVG.hu, 2010. szeptember 6. - http://hvg.hu/vilag/20100906_ver_es_arany

[61] l. Sorra hozzák felszínre a chilei bányászokat, Index.hu, 2010. október 13. - http://index.hu/kulfold/2010/10/13/csodalatos_menekules_chiles/

[62] l. Lampért Kirill önkéntes gyűjtése

forrás: Gönye László: Mielőtt arany ékszert vásárolnál, tudatosvasarlo.hu, 2010. február 8. - http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mielott-arany-ekszert-vasarolnal

[63] l. Szirák Ádám önkéntes munkája

forrás: EM-Effective Microorgnisms, em-la.com - http://www.em-la.com/

[64] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol), Marine pollution szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Marine_pollution

[65] l. Domokos Kata: Szeméttel töltött madarak – már az állatok gyomrában is látható az óceáni hulladék, Origo.hu, 2009. október 27. - http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20091027-nagy-csendesoceani-szemetsziget-mar-a-madarak-gyomarban-is-lathato-az.html

[66] l. Szennyeződhet az Amur folyó, Magyar Nemzet online, 2005. november 25. - http://www.mno.hu/portal/321166

[67] l. Wikipédia (angol), Marine pollution szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Marine_pollution

[68] l. Tiltakozás az olasz mafia hulladéksüllyesztése ellen, Index.hu, 2009. október 24. - http://index.hu/kulfold/hirek/2009/10/24/tiltakozas_az_olasz_maffia_hulladeksullyesztese_ellen/

[69] l. Orosz atomtemető a Balti-tenger? Fn.hu, 2010. február 4. - http://www.fn.hu/kulfold/20100204/orosz_atomtemeto_balti_tenger/

[70] l. Tanács István: Arzénes víz helyett lajtoskocsi a Dél-Alföldön, Népszabadság online, 2010. március 23. - http://nol.hu/lap/mo/20100323-lajtos_vizellatas_lesz_a_del-alfoldon

[71] l. Már 2945 négyzetkilométer van víz alatt, Index. hu, 2010. december 9. - http://index.hu/belfold/2010/12/09/mar_2945_negyzetkilometer_van_viz_alatt/

[72] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Százmilliós az árvízkár, privátbankár.hu, 2010. június 17. - http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/szazmilliardos_az_arvizkar_37162

[73] l. Bendók-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol), List of floods szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_floods

[74] l. A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme - http://www.terra.hu/cian/fok.html

[75] l. Fleischer Tamás: Belvízi közlekedés a Dunán és Európában - http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf08/duna-BELVIZI-EUROPA_080726.pdf

[76] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Wikipédia, Magyarország vízrajza - http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_v%C3%ADzrajza#Csatorn.C3.A1k

[77] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol), Flood control in the Netherlands szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Flood_control_in_the_Netherlands

[78] l. Árvíz idejére: úszó házak Hollandiából, Toochee.hu, 2011. február 4. - http://toochee.postr.hu/arviz-idejere-uszo-hazak-hollandiabol/

[79] l. Hévízi tó, heviz.hu - http://www.heviz.hu/hevizito

[80] l. Budapest gyógyfürdői, budapestgyogyfurdoi.hu - http://www.budapestgyogyfurdoi.hu

[81] l. Egri Termélfürdő, strand.egertermal.hu - http://strand.egertermal.hu/

[82] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Felszín alatti vizeink, kvvm.hu - http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/favm02.htm

[83] l. Cégünkről, Szentkirályi Ásványvíz Kft, szentkiralyi.hu - http://szentkiralyi.hu/hu/cegunkrol

[84] l. Szóbeszéd vagy valóság, Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács, asvanyvizek.hu - http://www.asvanyvizek.hu/fogyasztoi/szobeszed_vagy_valosag

[85] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

forrás: Litkey Zsolt, A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott kutatásokról, Balatonkutatási Alapítvány - http://www.blki.hu/alapitvany/bka3.html

[86] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

[87]l. Lampért Kirill önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol), Aral Sea - http://en.wikipedia.org/wiki/Aral_Sea

[88] l. Psy (Kutyák) c. dokumentumfilm, rendező: Dmitriy Svetozarov, 1989 - http://www.imdb.com/title/tt1316626/ és Delta Blues (MirrorMundo) c. dokumentumfilm, 2000 - "> és Back from the Brink? c. dokumentumfilm, Borna Alikhani és Guy Creas, BBC, 2007

[89] l. Dr. Sweitzer Ferenc: Folyóink hullámtereinek fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel

és az árvízvédelmi töltésekkel, MTA Földrajztudományi Intézet - http://www.kotivizig.hu/WEB/KOTIVIZIG/INTRANET.NSF/szemfolyhufe?OpenPage

[90] l. Lampért Kirill önkéntes munkája forrás: Wikipédia, Asszuáni-gát szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Asszuáni-gát és Nasszer-tó szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Nasszer-tó

[91] l. Kiszáradhat a Colorado folyó, Index.hu, 2009. augusztus 2. - http://index.hu/tudomany/2009/08/02/kiszaradhat_a_colorado_folyo/

[92] l. Kiszárad a kínai Sárga-folyó? National Geographic, ng.hu, 2004. augusztus - http://www.ng.hu/Fold/2004/08/Kiszarad_a_kinai_Sarga_folyo

[93] l. Világörökség lesz a kiszáradó Jordán-folyó, Múlt-kor.hu, 2006. április 25. - http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13385

[94] l. Bendó-Takács Eszter önkéntes munkája

forrás: Wikipédia (angol): Water cooling szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Water_cooling

[95] l. Purator Hungária Környezetvédelmi Kft., SBR szennyvíztisztítási technológi - http://www.purator.hu/technologiak/komunalistechnologiak/sbr

[96] l. Andacs Noémi: Terméktesz: csapvíz, tudatosvasarlo.hu, 2010. március 4. - http://tudatosvasarlo.hu/cikk/termekteszt-csapviz?page=8

[97] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes munkája

forrás: Index Mundi, indexmundi.com - http://www.indexmundi.com/

[98] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes gyűjtése

forrás: Rédai Botond: Tarló- és parlagégetés: több a kár, mint a haszon, székelyhon.ro, 2011. április 14. - http://www.szh.ro/szekelyfold/csikszek/tarlo-es-parlagegetes-tobb-a-kar-mint-a-haszon

[99] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes gyűjtése forrás: Ángyán József: A legeltethető állatlétszám, Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdaságának alapjai, Mezőgazda Kiadó, 2003 - http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-227

[100] l. Pallas Nagylexikon, Juh szócikk - http://www.kislexikon.hu/juh.html

[101] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes munkája forrás: Miért is érdemes több halat enni? horgász.hu - http://www.horgasz.hu/page/711/art/1446/akt/20/html/miert-is-erdemes-tobb-halat-enni.html

[102] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes munkája

forrás: Anti-Alzheimer’s Mechanism In Omega-3 Fatty Acids Found, Science Daily, 2008. január 2. - http://www.sciencedaily.com/releases/2007/12/071226003611.htm

[103] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes gyűjtése

forrás: Study suggest tree ranges are already shifting due to climate change, Research Review, 2010. ősz - http://nrs.fs.fed.us/news/review/review-vol11.pdf

[104] l. dr. Hasuly Vilma önkéntes gyűjtése

forrás: Wikipédia (angol), Hardiness zone szócikk - http://en.wikipedia.org/wiki/Hardiness_zone

[105] l. Hajnal Zsófia önkéntes gyűjtése

forrás: Éghajlatváltozás Magyarország: A veszély mérséklése és felkészülés a hatásokra (A “Vahava” jelentés), 2010 - http://www.vahavahalozat.hu/node/547

[106] l. Lampért Kirill önkéntes munkája

[107] l. Lampért Kirill önkéntes gyűjtése

forrás: Hosszúháti mezővédő erdősávok-Püspökladány, útisúgó.hu - http://www.utisugo.hu/ismertetok/latnivalok/hosszuhati-mezovedo-erdosavok-puspokladany-87672.html

[108] l. Időszerű kérdések a világ agrárgazdaságában: Interjú dr. Horn Péter akadémikussal, agrárhírek.hu, 2008. november 13. - http://www.agrarhirek.hu/innovacio/2219.html

[109] l. Vörös is, büdös is – halott folyók nyomában jártunk, hírszerző.hu, 2009. július 24. - http://hirszerzo.hu/shake/115786_voros_is_budos_is_halott_folyok_nyomaban_ja

[110] l. Vízhiány fenyeget Újdelhiben, Index.hu, 2008. augusztus 23. - http://index.hu/tudomany/kornyezet/delhi2423/

[111] l. Barcelona kiszáradt, Index.hu, 2008. április 16. - http://index.hu/kulfold/barcelona197/

[112] l. Indiában lázadnak a vízhiány miatt, vízpiac.hu, 2009. július 3. - http://www.vizpiac.hu/hirek/indiaban-lazadnak-a-vizhiany-miatt

[113] l. Könyörögnek az élelemért Észak-Koreában, Index.hu, 2011. június 27. - http://index.hu/kulfold/2011/06/27/konyorognek_az_elelemert_eszak-koreaban/

[114] l. Szilágyi Dezső: Fenntartható fejlődés egyetemi jegyzet, elhetoelet.hu - http://www.elhetoelet.hu/a-zold-forradalom-arnyoldala

[115] l. Navdanya, navdanya.org - http://www.navdanya.org/

[116] l. A megmérgezett város katasztrófája, múlt-kor.hu, 2009. december 3. - http://mult-kor.hu/20091203_a_megmergezett_varos_katasztrofaja

[117] l. Vandana Shiva: Project Syndicate, 2009 - www.project-syndicate.org

magyarul megjelent: Öngyilkos aratás, Népszabadság online, 2009. május 16. - http://www.nol.hu/lap/hetvege/20090516-ongyilkos_aratas

[118] l. Anna da Costa: Vandana Shiva on Sustaining India’s Agriculture, Worldwatch Institute, worldwatch.com - http://www.worldwatch.org/node/6189 , fordította: Gadó György Pál, magyarul megjelent: greenfo.hu, 2009. július 31. - http://www.greenfo.hu/hirek/2009/07/31/az-ipari-mezogazdasag-tonkreteszi-india-nepet_1249020847

[119] l. Dirt c. dokumentumfilm, rendezte: Bill Benenson and Gene Rosow, 2009 - ">

[120] l. Dr. Szlávik János – Prof. Dr. h.c. Turchany Guy: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez, 2002 - http://www.prof-turchany.eu/documents/Helyi_Agenda_21_utmutato.pdf

[121] l. Kiváló Magyar Élelmiszer, kme.hu - http://www.kme.hu/

[122] l. Hungarikumok, magyarvagyok.com - http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/

[123] l. A jövőnk múlhat rajta…Válasszunk Magyar terméket!, youtube.com - ">

[124] l. Liget téri Piac, Magyar Piac Szövetkezet, magyarszovetkezet.hu - http://www.magyarszovetkezet.hu/

[125] l. Kissé nőtt a munkanélküliség Borsodban, Napi Ász, 2011. augusztus 15. - http://napiaszonline.hu/aktualis/_kisse_nott_a_munkanelkuliseg_borsodban_30909

[126] l. Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány - http://mindengyereklakjonjol.hu/

[127] l. Mától indul a Tanyaprogram!, Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóanyaga, videkfejlesztesi-miniszterium.hu, 2011. szeptember 1. - http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/matol-indul-a-tanyaprogram

[128] l. Bisztricsány Julianna: Munkahelyeket teremthet a biogazdálkodás,Világgazdaság online, 2011. szeptember 8. - http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/munkahelyeket-teremthet-a-biogazdalkodas-357480

[129] l. Szilágyi Márta (fordította): Az asszami rizs hódítása, indiahangja.blog.hu, 2006. július 1. - http://indiahangja.blog.hu/2006/07/01/az_asszami_rizs_hoditasa, eredetileg megjelent: The Hindu

[130] l. Ökotermékek, Magyar Biokultúra Szövetség, biokultura.org - http://www.biokultura.org/biotermek/biotermek.html

[131] l. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., biokontroll.hu - http://www.biokontroll.hu/cms/

[132] l. Naturpur –Bio termékcsalád, Spar, spar.hu - http://www.spar.hu/spar/spar_markatermekek/naturpur/termekek.htm

[133] l. Alverde, DM, dm-drogeriamarkt.hu - http://www.dm-drogeriemarkt.hu/content/mimarkank/mimarkank_Alverde.html

[134] l. Mi lesz így a Magyar mezőgazdasággal?, Index.hu, 2011. július 13. - http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/13/most_vegleg_elinteztek_a_magyar_videket/

[135] l. Wikipédia, Genetikailag módosított élőlények szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_módos%C3%ADtott_élőlények

[136] l. GMO kampány, Greenpeace, greenapeace.hu - http://greenpeace.hu/kampany/gmo

[137] l. Király Farkas: Itt az év legnagyobb botránya: szuperbogár eszi a GM-kukoricát!, szabadföld.hu, 2011. szeptember 2. - http://www.szabadfold.hu/gazdanet/itt_az_ev_legnagyobb_botranya_szuperbogar_eszi_a_gmkukoricat

[138] l. 56-os lábjegyzet

[139] l. Kalóné Német Éva: GMO mentes övezetek Európában és Magyarországon, tapcsatorna.noxnet.hu, 2011. január 27. - http://tapcsatorna.noxnet.hu/2011/01/27/gmo-mentes-ovezetek-europaban-es-magyarorszagon/

[140] l. Léderer Sándor: Génmódosított vagy sem?, tudatosvasarlo.hu, 2010. június 17.- http://tudatosvasarlo.hu/cikk/genmodositott-vagy-sem

[141] l. Megroppanthatja az iszlamistákat a szomáliai éhínség, Index.hu, 2011. augusztus 19. - http://index.hu/kulfold/2011/08/19/szomaliai_ehezes_folytatodik/

[142] l. Folyók az összeomlás szélén, Origo.hu, 2007. április 29. - http://www.origo.hu/tudomany/20070425folyok.html?pIdx=1

[143] l. Az amerikai felnőttek kétharmada túlsúlyos, Index.hu, 2010. január 14. - http://index.hu/tudomany/2010/01/14/az_amerikai_felnottek_ketharmada_tulsulyos/

[144] l. Horváth-Bolla Zsuzsanna: A média “erkölcsössége” – Felemel és letaszít, evangelikus.hu, 2010. május 13.: http://www.evangelikus.hu/interaktiv/blog/aszerk/a-media-201eerkoelcsoessege201d-2013-felemel-es-letaszit

[145] l. Morgan Spurlock, Super Size me, 2004 - ">

[146] l. A jövőnk múlhat rajta…Válasszunk magyar terméket! ">

[147] l. GS1Hungary, Élelmiszer nyomkövetés - http://www.gs1hu.org/default.asp?idx=143

[148] l. A szója lesz az emberiség végzete?, Népszabadság online, 2009. október 28. - http://www.nol.hu/tud-tech/a_szoja_lesz_az_emberiseg_vegzete_

[149] l. Tudatos Vásárlók Egyesülete - www.tve.hu

[150] l. A tudatos vásárló 12 pontja - http://tudatosvasarlo.hu/12pont.html

[151] l. Az IKEA és ami mögötte van, rendezte: Ulf Sandlun

[152] l. Az IKEA-titok – 2. rész, a feketeleves, ágyasztaltv.blog.hu, 2010. április 22. - http://agyasztaltv.blog.hu/2010/04/22/az_ikea_titok_2_resz_a_feketeleves

[153] l. Védegylet.hu - http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=79

[154] l. ifj. Vasuta Gábor: Rózsa, bioetanol és a rossz lelkiismeret, Zöld Újság, 2011. 5. szám

[155] l. 9 milliárd ember bolygója, Ozone Network

[156] l. Strabucks - http://www.starbucks.com/responsibility/learn-more/starbucks-shared-planet

[157] l. Wikipédia, Méltányos kereskedelem szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9lt%C3%A1nyos_kereskedelem

[158] l. Wikipédia, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata

[159] l. Wikipédia, Emberi jogok szócikk - http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_jogok

[160] l. Újra itt a Danone-bojkott felhívás, Index, 2007. szeptember. 17. - http://index.hu/tech/hoax/2007/09/17/ujra_itt_a_danone_bojkott_felhivas/

[161] l. KÖVET Egyesület - www.kovet.hu

[162] l. A MOL továbbra is a Dow Jones Fenntarthatósági Index tagja, mol.hu, 2011. szeptember 12. - http://www.mol.hu/hu/a_molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2011/a_mol_tovabbra_is_a_dow_jones_fenntarthatosagi_index_tagja/

[163] l. A MOL Zrt. Fenntarthatósági Jelentése 2010. - http://www.mol.hu/evesjelentes2010/uzleti-ev-attekintese

[164] l. EMAS - http://emas.hu/

[165] l. Teljes életciklus-elemzés az épületenergetikában, muszakilapok.hu, 2008. január 28. - http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/teljes-eletcikluselemzes-az-epuletenergetikaban

[166] l. A megvalósítás lépései, innostrada.hu - http://www.innostrada.hu/termekeletciklus

[167] l. iksz.hu, Életciklus-elemzések (LCA) - http://www.iksznet.hu/cikkek/eletciklus-elemzesek

[168] l. Az LCA Center, a Magyar Életciklus-Elemzők Szakmai Egyesülete – Alapszabály - http://www.lcacenter.hu/fileadmin/user_upload/Alapszabalyzat/Alapszabaly_vegleges.pdf

[169] l. konyhai mini komposztáló, Greenman.hu - http://www.greenman.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8%3Aa-konyhai-hulladek-mini-komposztalasa&catid=4%3Aotthon&Itemid=1

[170] l. Komposztálás, Malagrow Kft. - http://www.hulladekpres.hu/gepeink-termekeink?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=64&category_id=27

[171] l. Bajomi Bálint: Ökológiai lábnyom, greenfo.hu, 2011. április 22. - http://www.greenfo.hu/adatbazisok/okologia-cimszavakban/2011/04/18/okologiai-labnyom

[172] l. Mellbevágó látvány: tiszta olaj a Mexikói-öböl, indul Európa felé, Origo.hu, 2010. június 25. - http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100624-olajfolt-a-mexikoiobolben-latvanyos-foto-mikent-terjed-a-deepwater-horizon.html

[173] l. Nemzetközi tagság és licens a győri ökolábnyom számításhoz, iffegyesulet.hu - http://iffegyesulet.hu/?tart=szoveg&id=1&lang=hu&menu_id=1

[174] l. Global Footprint Network - http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/at_a_glance/

[175] l. WWF, Európa 2007 – GDP és ökológiai lábnyom, 2007.

[176] l. dr. Szigeti Cecília: Irodai ökolábnyom számítás, CSR konferencia, 2008. - http://www.cgpartners.hu/aas_szoveg/file/31_iroda_paradoxon2.pdf

[177] l. Happy Planet Index - http://www.happyplanetindex.org/explore/global/index.html

[178] l. Folttisztítás, foltok eltávolítása, mosása, haztartasi-tippek.hu - http://haztartasi-tippek.hu/takaritas/mosas-folt/70-folttisztitas-foltok-eltavolitasa-mosasa

[179] l. Vízkő ellen: ecet, citrom, tudatosvasarlo.hu - http://tudatosvasarlo.hu/otlet/vizko-ellen-ecet-citrom

[180] l. Házi praktikák, fortélyok; Pallas Antikvárium Kft., 2006

[181] l. Elektromos eszközök a háztartásban, Elmű.hu - http://www.elmu.hu/download/INTERNET_Elektromos_eszkozok_a_haztartasban_ELMU.pdf

[182] l. fenntartható.hu - http://fenntarthato.hu/epites

[183] l. SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület – www.szike.zpok.hu

[184] l. komposztalo.hu - http://www.komposztalo.hu/graf.html

[185] l. Faluház Projekt Óbudán - http://www.faluhaz.eu/info/wp-content/uploads/2009/11/faluhaz_ismerteto_web.pdf

[186] l. Philips Simplicity Event 2008 – Zöld konyha koncepció - http://www.newscenter.philips.com/hu_hu/standard/about/news/press/philips-simplicity-2008-zold-konyha.wpd

[187] l. Berlin 2022-re az összes atomerőművet bezárná, Index.hu, 2011. június 6. - http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/07/26/iaea_noni_fog_az_atomenergia-termeles/

[188] l. IAEA: Nőni fog az atomenergia-termelés, Index.hu, 2011. július 26. - http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/07/26/iaea_noni_fog_az_atomenergia-termeles/

[189] l. Nagydíjat nyertek a fiatal magyar feltalálók, blikk.hu, 2011. április 4. - http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/nagydijat-nyertek-a-fiatal-magyar-feltalalok-2048478?nocache

[190] l. Intelligens öntözőrendszert fejlesztettek a BME hallgatói, edupress.hu, 2010. március 3. - http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=22249

[191] l. Fillérekből épített szélturbinát egy fiatal feltaláló, hvg.hu, 2008. augusztus 22. - http://hvg.hu/Tudomany/20080822_szelturbina_olcso_feltalalo_alternativ

[192] l. Bóbita Óvoda - http://bobita.site90.com/index.html

[193] l. Ökoiskolák Hálózata – bemutatkozás - http://www.ofi.hu/okoiskola/okoiskolak-halozata

[194] l. Nagykovácsi Általános Iskola - http://nagykovacsi-iskola.hu/oekoiskola

[195] l. Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium - http://www.fenntarthato.pte.hu/

[196] l. Hallgatók a Közösség Szolgálatában Országos Egyesület - http://www.hakosz.hu/vagyunk/bemutato/

[197] l. KözJóTett program a HAKÖSZ szervezésében - http://www.hakosz.hu/foglalkozunk/kozjotett/

[198] l. Greenpeace Magyarország - http://greenpeace.hu/rolunk

[199] l. WWF - http://wwf.hu/wwf-celja