Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Nemzetközi egyezmények

A nemzetközi egyezmények közül az első és talán legfontosabb a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity – CBD),[57] mely 1992-ben, a Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés Konferencián (United Nations Conference on Environment and Development – UNCED), született.[58] Az egyezmény célja a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használatának, a genetikai erőforrások – például az esőerdei fajokból kivonható anyagok – hasznosításából származó javak igazságos elosztásának biztosítása. Az egyezmény működését a Részes Felek Konferenciája végzi, melynek legutóbbi ülése 2010 októberében, Nagoyában volt. A megállapodásnak Magyarország is tagja, az egyezménynek hivatalos honlapja is van.[59]

A Biológiai Sokféleség Egyezményen kívül számos más nemzetközi egyezmény foglalkozik még a biodiverzitással, vagy vannak a biológiai sokféleséget is érintő vonatkozásai.[60] Ezek közül az egyik legjelentősebb a Washingtoni Egyezmény (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – CITES),[61] mely a veszélyeztetett fajok védelme érdekében a kereskedelmüket szabályozza. Ahogy már olvashattad, a fajok illegális kereskedelme komoly veszélyforrást jelent, az egyezmény ezt próbálja megakadályozni. Magyarország 1995-ben csatlakozott a megállapodáshoz,[62] így – természetesen az állat és növényfajok védelme mellett – a bírságok miatt is érdemes vigyáznunk, hogy milyen emléktárgyakkal térünk haza egy egzotikus utazásról.[63]

Biodiverzitás védelem az Európai Unióban

71659_300132017_big.jpg

A biológiai sokféleség védelme az Európai Unió politikájában is megjelenik. 2006. május 22-én az Európai Bizottság közleményt adott ki „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig és azon túl: Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében” címmel, mely hangsúlyozza a biodiverzitás védelem fontosságát és célja a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig való megállítása volt. Ennek érdekében számos feladatot megállapítottak uniós és nemzeti szinten is. Mára sajnos már világossá vált, hogy ezt a célkitűzést nem sikerült teljesíteni.[64];[65] A Bizottság 2011 májusában így közzétette az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiáját. Ennek fő célkitűzése, hogy „a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását 2020-ig meg kell állítani az Európai Unióban, és azokat a lehetőségek keretein belül helyre kell állítani, valamint fokozni kell a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást”.[66]

Nemcsak a Biodiverzitás Stratégia azonban az egyetlen eszköz, ami az Európai Közösség természetes élőhelyeinek, fajainak a megőrzését szolgálja. Két irányelv biztosítja a biológiai sokféleség fennmaradását az Európai Unió tagországainak területén: a Madárvédelmi irányelv a madarak védelmét,[67] az Élőhelyvédelmi irányelv pedig a természetes élőhelyek, illetve a többi vadon élő faj megőrzését tűzte ki célul.[68] A két irányelv mellékletei tartalmazzák azokat a fajokat és élőhelyeket, melyek megőrzése közösségi szinten kiemelten fontos, így ezeket közösségi jelentőségű fajoknak, élőhelyeknek hívjuk. Az irányelvek alapján minden tagországnak, így Magyarországnak is ki kellett jelölnie az úgynevezett Natura 2000 hálózatot, amely egy egész Európa területére kiterjedő, összefüggő ökológiai hálózat.[69]

Az Európai Unió a közösségi jelentőségű fajok megőrzését anyagi eszközökkel is támogatja, a Life nevet viselő programja által.[70]

Hazai természetvédelem

Forrás: Wikimédia

A magyarországi természetvédelem célja szintén a biológiai sokféleség megőrzése. Ennek alapját a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény képezi. Az erdőkre vonatkozó legfontosabb jogszabály az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, az Európai Unió Madár és Élőhelyvédelmi Irányelveit pedig a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet ültette át a hazai jogba.

A magyar állami természetvédelem felépítéséről általánosságban elmondható, hogy a koordinációs feladatokat a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkársága látja el, míg a természeti értékek gyakorlati védelme az országban működő 10 nemzeti park igazgatóság munkája. Szintén 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség működik, ezekhez tartoznak a hatósági, például engedélyezési ügyek. Az ő munkájukat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hangolja össze.

A hazai természetvédelemben szintén megjelenik a biológiai sokféleség megőrzésének három szintje, a genetikai diverzitás, a faj és az élőhelyvédelem is.

A genetikai diverzitás megőrzésének helyszínei a sokak által jól ismert állatkertek, melyek közül legnagyobb a Fővárosi Állat- és Növénykert,[71] de jelentősek a vidéki állatkertek is. Növényvédelmi szempontból említésre méltóak a botanikus kertek, például a Vácrátóti Botanikus Kert.[72] Talán csak kevesen ismerik, hogy a fentebb már említett magbankok közül is található egy Magyarországon.[73] A tavaly indult egyedülálló magbank projekt – mely mezőgazdasági növényfajták és vadon élő növények genetikai anyagait is őrzi – az Európai Unió Life programjának keretein belül valósul meg.[74]

Rákosi vipera Forrás: sulinet.hu

A veszélyeztetett fajok védelme érdekében, ahogy már utaltunk rá, fajmegőrzési terveket készítenek a szakemberek. Magyarországon eddig 23 állat és 20 növényfajra készültek fajmegőrzési tervek, többek közt olyan fajokra, mint a hiúz, a farkas, a túzok, vagy a boldogasszony papucsa.[75]

A fajokat azonban nem lehet élőhelyeik nélkül megőrizni. Szép példája az összehangolt védelmi intézkedéseknek a Kárpát-medencében endemikus rákosi vipera megmentése. A munkák szintén a Life program támogatásával valósultak meg és egy mesterséges szaporításra alkalmas védelmi központ kialakítását, valamint a faj élőhelyeinek helyreállítását is tartalmazták.[76]

A hazai természetes élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok védelmét, illetve kezelését, a nemzeti park igazgatóságok látják el.[77] Ezek őrzik Magyarország úgynevezett 7 természeti csodáját is.[78]

Aggteleki Nemzeti Park[79]

A nemzeti park az ország Észak-keleti csücskében fekszik, az egykori Gömör-Tornai karszt területén. Leginkább földtani értékeiről, barlangjairól híres, egyik ismert nevezetessége a Baradla-barlang. Területén sok az erdei élőhely, illetve jellemző az erdő-gyep mozaikos táj. Gyakori gyeptípusok a sziklagyepek és a magas-fennsíki gyepek. Olyan ritka fajokat találhatunk itt, mint a farkas, a hiúz, a csíkos szöcskeegér, a díszes tarkalepke, vagy növények közül a boldogasszony papucsa, illetve a tornai vértő. Érdekesség még a több mint 130 egyedet számláló hucul-ménes is.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park[80]

A park a Balaton és a Kis-Balaton környékén található. Területén számos egyedi és különleges természeti érték fordul elő, a Tapolcai-medence tanúhegyeitől a Tihanyi-félszigetig és a Kis-Balatonig. Számos védett növényfajt találunk a környéken, például a cifra kankalint, az adriai sallangvirágot, vagy az orchidea félékhez tartozó légy, illetve poszméhbangót. Említésre méltó még a Kis-Balaton hihetetlenül gazdag állatvilága is: olyan fajok élnek itt mint a nagy kócsag, a kis kárókatona, a vidra, a hermelin, halak közül a lápi póc és a réti csík, valamint számos védett szitakötő-faj.

Bükki Nemzeti Park[81]

A nemzeti park az Északi-Középhegység jelentős részét magába foglalja. Területét nagyrészt erdőségek teszik ki, hét erdőrezervátum is található a hegyvidékeken. Az erdőrezervátumok célja az erdő természetes folyamatainak biztosítása, ezért a bennük folytatható gazdálkodási tevékenységek nagyon korlátozottak vagy teljesen tilosak, de még látogatásuk sem minden időszakban lehetséges. Jellegzetes fajok a légyölő galóca, a turbánliliom, a tarka nőszirom, a szártalan bábakalács, a leánykökörcsin és a kardos madársisak, állatok közül pedig tavi békával, fecskefarkú lepkével találkozhatunk. A nemzeti park területén található a 20 millió éves maradványokat őrző Ipolytarnóc is.

Duna-Dráva Nemzeti Park[82]

A Duna és a Dráva folyók mentén található ez a nemzeti parkunk. Élőhelyek közül legjelentősebbek a vízhez kötött erdők, ilyenek az égerlápok, a puhafás és a keményfás ligeterdők. Ezekben az erdőkben olyan védett fajokat találhatunk, mint a vadmacska, a barna kánya, a havasi cincér, vagy növényritkaságok közül a bánáti bazsarózsa és a fekete galagonya. Az erdők mellett egyéb vízhez kötődő élőhelyeket is láthatunk, ahol aldrovandát, vidrafüvet láthatunk.

Duna-Ipoly Nemzeti Park[83]

Pilisi len  Forrás: sirbuday.hu

A Budapesthez legközelebb eső nemzeti park, a Pilis, a Visegrádi-, a Budai-hegységek és a Börzsöny erdeinek természetvédelmi kezelését végzi. A Duna-Tisza közén az erdők mellett gyepeket is találhatunk. A park növényzete átmeneti jellegű, köszönhetően a változatos alapkőzeteknek, valamint a kontinentális és a szubmediterrán klímák találkozásának. Budapesttől nem messze él az egyik leghíresebb magyarországi bennszülött faj, a pilisi len.

Nevével ellentétben nem a Pilisben, hanem Nagykovácsi környékén, a Nagy-Szénáson találkozhatunk vele. Állatok közül jelentős állománnyal él az erdőkben védett pele, cickány és denevérfajok, de előfordulhat, hogy ritkán az erdők belsejében hiúz is feltűnik.

Fertő-Hanság Nemzeti Park[84]

A Fertő-tó környékén találjuk ezt a nemzeti parkot. Találunk itt melegkedvelő tölgyeseket, de vízhez kötődő ligeterdőket és lápréteket is. Növénykülönlegességek a fokozottan védett csengettyűvirág, adriai sallangvirág, de találkozhatunk orchideafélékkel is – ilyen a halvány ujjaskosbor, illetve a bangófajok. Állatok közül sok a denevérfaj, gazdag a tó körüli madárvilág és igazi ritkaságnak számít a rákosi vipera is.

Hortobágyi Nemzeti Park[85]

Forrás: Wikimedia

Hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja, területén találhatók a sokak által az erős só-felhalmozódásról ismert szikesek. A szikeseken igen változatos növényvilág alakult ki, már pár centiméteres szintkülönbségek is jelentős eltéréseket okoznak a talajvíz-szintben és a sómennyiségben, ezekhez pedig eltérő növényvilág társul. Megkülönböztetünk sziki üröm által dominált száraz pusztákat, magas fűvel borított szikes réteket és az év jelentős időszakában vízzel borított szikes tavakat. Egyik legszebb sziki növényünk a sziki őszirózsa. Az állatvilágra jellemző a gazdag madárfauna, itt él az Európa-szerte megritkult állományú túzok, továbbá kerecsensólymot és kékvércsét is láthatunk. Ősszel százezres nagyságrendben jelennek meg a vonuló darvak, melyeket a szürkületi órákban figyelhetünk meg a legjobban. Haszonállatok közül pedig itt találkozhatunk a híres szürkemarhával.  

Kiskunsági Nemzeti Park[86]

A Duna-Tisza közén terül el a Magyarország legmélyebb pontját is tartalmazó park. Jellegzetes élőhelyek a homokbuckák alkotta táj, melyen homoki gyepek alakultak ki, a pusztai élőhelyek, az ősborókás, valamint a pusztai tölgyesek. Találkozhatunk itt a ritka fekete kökörcsinnel, gyapjas csűdfűvel és homoki kikericcsel. Állatok közül láthatunk rengeteg sáskát, kétéltűek közül a barna ásóbékát, sok gyíkot, megtalálható itt a földikutya, de a legkülönlegesebb faj kétséget kizáróan a rákosi vipera.

Körös-Maros Nemzeti Park[87]

A nemzeti park a Körös és a Maros folyók vidékét foglalja magába. Jellemzők a vizes élőhelyek, mocsármaradványok, a löszgyepek, az erdőspuszták. Növények közül csak itt él a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, de ritkaságnak számít a vetővirág is. Az állatvilágot a dobozi pikkelycsiga, az atracél cincér, a túzok és a nagy szikibagoly színesíti, mely nevével ellentétben nem egy madár, hanem egy lepkefaj.

Őrségi Nemzeti Park[88]

Legfiatalabb nemzeti parkunk az Őrség, a Vendvidék és a Rába-völgy természeti értékeire ügyel. Legnagyobb kiterjedésben erdőket találunk ezen a vidéken, mégpedig a hazánkban egyedül itt őshonos lombos fák és erdei fenyvesek keverékét. Jellemző alpokaljai növények a kígyózó korpafű és az áfonyafajok. Az erdők mellett lápréteket és lápokat is találunk, ezek fajai a kígyólevelű keserűfű, a fehér zászpa, a kereklevelű harmatfű és a vidrafű. Állatok közt ritkaságnak számít az itteni patakokban élő dunai ingola és fürge cselle, de nagyon gazdag a kétéltű fauna is: alpesi gőtét és foltos szalamandrát is láthatunk. Ragadozó madarak közül megtalálható a vidéken a darázsölyv, mely nevének megfelelően darazsak és méhek lárváival táplálkozik.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk sikeres-e egy élőhely vagy fajmegőrzési intézkedés, illetve hogy feltárásra kerüljenek azok a pontok, ahol további védelmi beavatkozásokra van szükség, az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetét nyomon kell követni. Ezt nevezzük monitorozásnak. Ennek érdekében hozták létre Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszert, mely 1998 óta működik.[89] A monitorozás során a védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotát, a hazai életközösségek általános állapotát jelző elemeket, valamint az emberi tevékenység hatásait vizsgálják meghatározott időszakonként és módszerekkel. Az, hogy a vizsgálati időszakok és módszerek előre meghatározottak legyenek különösen fontos az összehasonlíthatóság szempontjából, hiszen a nyomon követés során leginkább trendekre, változásokra vagyunk kíváncsiak.