Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel


A Local Agenda 21

1992-ben, Rio de Janeiroban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája elfogadta a Local Agenda programját. Ez a fenntartható fejlődés helyi programja, ami összhangban az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjával, a lokális élettér létrehozatalára határoz meg olyan elveket, melyek mentén leginkább az önkormányzatok és a lakosság alakíthatja ki helyi politikai programját. Előtérbe helyezi:

    • az erőforrások optimális, környezetkímélő és fenntartható használatát,
    • a helybeni életfeltételek, életminőség, természetes és emberi környezet védelmét, prioritását, és az ezen elveknek megfelelő fejlesztések, beruházások, átépítések elvégzését,
    • a forgalom növekedésének mennyiségi kezelését, a tömegközlekedés és az alternatív közlekedési módok fejlesztését, a gépjárművek egyre alacsonyabb káros anyag kibocsátását.

Ez jogi értelemben áttételesen azt is jelenti, hogy a helybéli lakos élhet jogaival, és megfelelő eljárások igénybevételével befolyásolhatja a döntéshozatalt a (környezetvédelmet is érintő) helyi ügyekben. Azaz a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 12. §-a szerint:

Nyilvánvaló, hogy leginkább a helyi lakos érdekelt települése ügyeibe beleszólni, de vegyük figyelembe, hogy a mindenki alatt természetesen más városokban élő, vagy akár nem magyar állampolgárok is értendők! Ha kérdésed van a környezetvédelemmel kapcsolatban, érdeklődj valamelyik környezetvédelemmel foglalkozó helyi civil szervezetnél. Ők ismerhetik ugyanis leginkább a te helyi problémádat, és ők adhatnak neked megfelelő tanácsot, mert ha például tájékoztatást kérve írsz a polgármesteri hivatalnak, nem biztos, hogy kielégítő választ fogsz kapni.

(1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat – megismerni.

 

 

Az „LA21” programjára tekintettel hazánkban is civil szerveződések kezdtek kialakulni 1992 után. Többek között az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége elnevezésű szervezet is arra buzdítja tagvárosait, hogy készítsék el saját Agenda 21-eiket, de a Magyar Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportja is felszólította gyülekezeteit, hogy az „LA21” mintájára tervezzék meg lokális programjaikat.

Miért is jó ilyen szervezeteket létrehozni? Azon felül, hogy programokat dolgoz ki a lakosság számára, jogi értelemben – ha egyéb törvényben foglalt feltételek is adottak –, ügyfélként is felléphet (pl. egyes gyárak, üzemek hatósági engedélyezési és bírósági eljárásaiban), ami azt jelenti, hogy akár meg is vétózhatja a gyár vagy az üzem számára kedvező döntést, ha az az emberi közösségre nézve veszélyes lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a gyárak és az üzemek eleve kénytelenek környezetvédelmi szempontokat figyelembe venni, ha valamely térségben fejleszteni kívánnak.