Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Ha körülnézünk világunkban, vagy akár csak él?helyünkön, sajnos sok gyakorlati példát találhatunk a környezet szennyezésére (és pusztítására), globális problémaként azonban legevidensebb a bolygó felmelegedése.

Alapvet?en összetett globális problematikák (példa a felmelegedés és a C02 kibocsátás)

Ha körülnézünk világunkban, vagy akár csak él?helyünkön, sajnos sok gyakorlati példát találhatunk a környezet szennyezésére (és pusztítására), globális problémaként azonban legevidensebb a bolygó felmelegedése. Nemcsak azért, mert naponta halljuk, pl. a gleccserek olvadásával, a tengerszint emelkedésével összefügg? rémiszt? híreket, hanem azért is, mert a felmelegedés tudományos megértése, modellezése és megoldása olyan, mint egy rendkívül összetett rejtvény megfejtése. Láthatólag minden mindennel összefügg, mi azonban nem ismerjük az összes olyan felmelegedésben rejl? okozatot, melyb?l vissza tudnánk következtetni a problémát el?idéz? okokra. Ráadásul a tudósok kutatása sem teljes kör?, hisz az csak akkor lehetne az, ha maguk is teljességében ismernék a probléma lényegét. Próbálják ugyan kutatni és modellezni, hogy az ember el?tti id?kben pl. mi okozta a hirtelen jött jégkorszakokat és felmelegedéseket, de elfogadható magyarázattal nem tudnak szolgálni, csak találgatnak. Ugyanígy önmagában az sem elég, ha mérni (azaz inkább becsülni) tudják, mennyi káros anyag kerül évente a légkörbe, hisz azzal még nem adható válasz a kérdésre.

New Orleans, Katrina után

Közben a környezeti katasztrófák, mint pl. a New Orleanst elborító hurrikán (1), és az azt követ? áradat arra figyelmezteti minket, hogy az éghajlat megváltozását sokkal komolyabban kell vennünk, mint azt gondolnánk. Az ember azonban ma még egyszer?en nem képes a közeljöv?be tekinteni és ennek megfelel?en összetetten gondolkodni, csak akkor kezd majd el ténylegesen cselekedni, ha a Katrina féle hurrikánok, vagy egyéb környezeti katasztrófák gyakorisága erre rákényszeríti. Kérdés viszont, hogy akkor cselekedhet-e még, azaz visszafordítható-e a folyamat. A különböz? országok felel?s tudósai, politikusai, „közemberei” ma még egyebet nem tehetvén csak keresik erre a kérdésre a választ.

Ha a válaszkeresésen túlléphetnénk, és sikerülne a fenti „rejtvény” megoldása, az nagy mérföldkövet jelenthetne az emberiség életében, sejtetné ugyanis a klímaválsággal kapcsolatos megoldás véglegesítését. Sajnos azonban ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy a felmelegedés ember okozta tevékenység következménye-e, hisz a kérdés, kipattanása óta a szakmai viták kereszttüzében áll, de a tudósok többségének(2) ma már egyöntet? véleménye szerint a probléma kizárólag humán eredet? (3).

Azt viszont már tudjuk, hogy a felmelegedés egy részeleme, a CO2 kibocsátásunk az ipari forradalom óta folyamatosan növekszik, így az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, netán megszüntetése visszafordíthatóvá tehetné a felmelegedést, ha annak minden elemét, m?ködését nem is ismerjük teljesen. Azonban, hogy ez mennyire nem egyszer? folyamatot feltételez, jól mutatja az egymással állandóan vitatkozó nemzetek kiotói, koppenhágai, cancúni egyezményei (4), mely a szkeptikusok szerint egyáltalán nem hozta meg azt az eredményt, amire a világnak szüksége lenne, vagy amire már szüksége lett volna! Nem is fogja, míg a fejlett és a fejl?d? országok „olajalapúak”, hisz ma még energiafogyasztásunk leginkább a szénhidrogéneken alapul, és ezek azok az energiahordozók, melyek az üvegházhatásért felel?sek. Ha már most tömegméretekben zöld energiákra váltanánk, az olajalapú társadalom el?bb is megsz?nhetne, miel?tt a készletek kimerülnének, de ebben az igen hatékonyan lobbizó olajcégek természetszer?leg nem érdekeltek. Így 2050-ig még szinte biztosan maradnak az olajalapú társadalmak, hacsak addig nem következik be néhány olyan katasztrófa, ami más megoldásra késztetné az embert.

A fukusimai atomer?m? a cunami utánA fukusimai atomer?m? környezetszennyezése ugyanis jól mutatta, hogy egy int? jel milyen változásokra késztethet bennünket. Ennek megfelel?en a Bundestag meg is hozta azt a törvényt, miszerint 2023-ig bezáratja atomer?m?veit, és pótlandó az ebb?l származó energia kiesést, zöldre vált. Sajnos a példa azonban nem ragadós, így továbbra is marad a CO2 kibocsátás, vagyis a klímaválság is egyre jobban elmélyül.

 

 

 

[1] ld.:http://www.origo.hu/nagyvilag/20090901-new-orleans-katrina-hurrikan-negyedik-evfordulo.html

[2] ld.: Éghajlatváltozás 2007 – IPCC jelentés http://klima.kvvm.hu/index.php?id=92

[3] ld.: Mit tudunk az éghajlatról? Az ember által okozott, globális felmelegedést okozó hatások vizsgálata. Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna, http://www.scienceinschool.org/print/968

[4] ld.: Cancúni eredmények ; Zöld Válasz,http://www.zoldvalasz.hu/node/333


Következmények és további összefüggések

Míg a tudósok és a politikusok egymással vitatkoznak, az üvegházhatású gázok elkerülhetetlenül emelik a káros anyagok légtérben való terjedését, így a felmelegedés és a jégolvadás következtében – egy részokozatként – a vízszint is óhatatlanul emelkedik szerte a világon. Ennek következtében pl. az Indiai-óceán térségében lév? Maldív-szigetek végleg elt?nhetnek a bolygóról (1). Ki fogja az ott él? lakosságot áttelepíteni és hova?

Vagy pl. mi lesz a jegesmedvékkel, ha a jégtakarók elolvadásával teljesen elfogy az életterük? (2) Az észak felé húzódó barnamedvékkel fognak párosodni, hogy biztosítsák túlélésüket? (3) Az ember miatt el kell t?nnie egy fajnak? – nem ez lenne az els? eset...

wwflungsHa még a szén-dioxid kibocsátása nem lenne elég, az ember képes felülmúlni önmagát, ha pusztítani kell. A brazil es?erd?k folyamatos irtása mérhetetlen károkat okoz az emberiségnek, hisz ezen erd?k jelentik a világ tüdejét, mert a légtérbe kerül? szén-dioxidot ezek képesek a leginkább elnyelni. A szójatermelésb?l és az állattenyésztésb?l származó profit azonban el?nyt élvez az emberiség jelenével és jöv?jével szemben. (4) Miért? Mert Kínában minden szója eladható, a hagyományos keleti étrenddel szemben pedig teret hódított a nyugati kultúra, az éttermekben igencsak jövedelmez? üzletággá vált a médiumra sütött steakek forgalmazása. Közben pedig, ha marhahúsról van szó, természetesen – az amerikaiak mellett – az angolok étvágya sem csökken.(5)  Vagyis a hatás kett?s. Nemcsak a 100–200 év alatt is csak igen nehezen regenerálható es?erd? nem képes tovább széndioxidot elnyelni, hanem a helyére olyan intenzív állattartásra épül? mez?gazdasági kultúra kerül, ami még igen hatékonyan is képes növelni a káros anyag kibocsátást.(6)

A példák jól mutatják, milyen nagy szükség mutatkozik a bolygó védelmére. Jól mutatják azt is, hogy az 1950-es, ’60-as évekt?l kezd?d?en a problémák egymással már szervesen összefüggnek, több országra, vagy földrészre kiterjednek, azaz jórészük hatását tekintve globális.

A ciánszennyezés áldozataiNem minden probléma globális azonban, érintheti az térségünket, vagy közvetlenül lakóhelyünket is. A Tisza ciánszennyezése elérte Magyarországot is, mely környezeti katasztrófa a rossz tervezés és technológia használatából eredt. De van pozitívnak tekinthet? példa is. 2010-ben és 2011-ben két új víztisztító üzem is átadásra került Budapesten, így a Duna nemcsak hazánkban lett sokkal tisztább, hanem más országokban is. (7)

Kérdés azonban, hogy miért csak most. Szomorú példa mindemellett a mindenki által jól ismert hazai esemény, a kolontári iszapszennyezés is.

 

 

[1] ld.: A Maldív-szigetek elt?néséhez néhány méter maradt; Meteoprog, http://www.meteoprog.hu/hu/news/18185/

[2] ld.: Kannibállá válnak a jegesmedvék; Index, http://index.hu/tudomany/kornyezet/maci240908/

[3] ld.: Írországi barnamedvét?l származnak a jegesmedvék; Index, http://index.hu/tudomany/2011/07/08/irorszagi_barnamedvetol_szarmaznak_a_jegesmedvek/

[4] vö.:  Lemondott egy ikon; National Geographic,    http://www.geographic.hu/Civilizacio/2008/05/Lemondott_egy_ikon

[5] ld.: Az angolok hús iránti étvágya két London méret? es?erd?t nyel el; Globális felmelegedés, klímaváltozás, http://www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=692:az-angolok-hus-iranti-etvagya-ket-london-meret-eserdt-nyel-el&catid=38:haszonat-tart&Itemid=53

[6] ld.: Mennyi metánt kér?dzik a tehén?; National Geographic, http://www.geographic.hu/Termeszet/2008/01/Mennyi_metant_kerodzik_a_tehen

[7] ld.: Vasárnaptól m?ködik a Csepeli Szennyvíztisztitó; Duna TV Híradó, 2010. 08.01-ei adás,  http://www.dunatv.hu/itthon/szennyviztisztito.html és A legmodernebb szennyvíztisztító m?ködik az újpesti Duna-parton; Magyar Online, http://www.mon.hu/ujpest/a-legmodernebb-szennyviztisztito-muk246dik-az-ujpesti-duna-parton/news-20110429-03262260


A konkrét természet- és társadalomtudományi fogalom

A fogalom konkrét meghatározásához érdemes segítségül hívni a Környezet- És Természetvédelmi Lexikon meghatározását, hisz az igen szemléletesen mutatja be a definíció komplexitását. Eszerint: „A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mez?gazdasági, bányászati tevékenységéb?l fakadó káros következmények kiküszöbölése és megel?zése az él?világ és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. E tevékenység tudományos alapjait els?sorban m?szaki tudományok, alkalmazott természettudományok és az ökonómia képzik. Hatékonyságát és m?köd?képességét a használók felel?sségén alapuló törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja.” (1)

Bár a definíció jól fedi a fogalmi meghatározást, nem utal a globális hatásokra, pedig ma már nyilvánvaló az igény, hogy az alapvet? környezetvédelmi kérdéseket a globalizáció szempontjából kell és lehet csak vizsgálni. Ehhez megfelel? nemzetközi együttm?ködés kell, és egyes nemzetek szemléletmódjában beálló változás, hangzik el újra és újra sok fórumon, eddig azonban kevés nemzet vállalta fel annak ódiumát, hogy felmérje, megvalósítható-e egy komplex (zöld) nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás a célból, hogy az ember túlélje az elkövetkezend? 100 évet.

 

[1] ld.: Környezet- És Természetvédelmi Lexikon I-II. (Akadémiai Kiadó, 2002)