Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Ha körülnézünk világunkban, vagy akár csak él?helyünkön, sajnos sok gyakorlati példát találhatunk a környezet szennyezésére (és pusztítására), globális problémaként azonban legevidensebb a bolygó felmelegedése.

Alapvet?en összetett globális problematikák (példa a felmelegedés és a C02 kibocsátás)

Ha körülnézünk világunkban, vagy akár csak él?helyünkön, sajnos sok gyakorlati példát találhatunk a környezet szennyezésére (és pusztítására), globális problémaként azonban legevidensebb a bolygó felmelegedése. Nemcsak azért, mert naponta halljuk, pl. a gleccserek olvadásával, a tengerszint emelkedésével összefügg? rémiszt? híreket, hanem azért is, mert a felmelegedés tudományos megértése, modellezése és megoldása olyan, mint egy rendkívül összetett rejtvény megfejtése. Láthatólag minden mindennel összefügg, mi azonban nem ismerjük az összes olyan felmelegedésben rejl? okozatot, melyb?l vissza tudnánk következtetni a problémát el?idéz? okokra. Ráadásul a tudósok kutatása sem teljes kör?, hisz az csak akkor lehetne az, ha maguk is teljességében ismernék a probléma lényegét. Próbálják ugyan kutatni és modellezni, hogy az ember el?tti id?kben pl. mi okozta a hirtelen jött jégkorszakokat és felmelegedéseket, de elfogadható magyarázattal nem tudnak szolgálni, csak találgatnak. Ugyanígy önmagában az sem elég, ha mérni (azaz inkább becsülni) tudják, mennyi káros anyag kerül évente a légkörbe, hisz azzal még nem adható válasz a kérdésre.

New Orleans, Katrina után

Közben a környezeti katasztrófák, mint pl. a New Orleanst elborító hurrikán (1), és az azt követ? áradat arra figyelmezteti minket, hogy az éghajlat megváltozását sokkal komolyabban kell vennünk, mint azt gondolnánk. Az ember azonban ma még egyszer?en nem képes a közeljöv?be tekinteni és ennek megfelel?en összetetten gondolkodni, csak akkor kezd majd el ténylegesen cselekedni, ha a Katrina féle hurrikánok, vagy egyéb környezeti katasztrófák gyakorisága erre rákényszeríti. Kérdés viszont, hogy akkor cselekedhet-e még, azaz visszafordítható-e a folyamat. A különböz? országok felel?s tudósai, politikusai, „közemberei” ma még egyebet nem tehetvén csak keresik erre a kérdésre a választ.

Ha a válaszkeresésen túlléphetnénk, és sikerülne a fenti „rejtvény” megoldása, az nagy mérföldkövet jelenthetne az emberiség életében, sejtetné ugyanis a klímaválsággal kapcsolatos megoldás véglegesítését. Sajnos azonban ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy a felmelegedés ember okozta tevékenység következménye-e, hisz a kérdés, kipattanása óta a szakmai viták kereszttüzében áll, de a tudósok többségének(2) ma már egyöntet? véleménye szerint a probléma kizárólag humán eredet? (3).

Azt viszont már tudjuk, hogy a felmelegedés egy részeleme, a CO2 kibocsátásunk az ipari forradalom óta folyamatosan növekszik, így az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, netán megszüntetése visszafordíthatóvá tehetné a felmelegedést, ha annak minden elemét, m?ködését nem is ismerjük teljesen. Azonban, hogy ez mennyire nem egyszer? folyamatot feltételez, jól mutatja az egymással állandóan vitatkozó nemzetek kiotói, koppenhágai, cancúni egyezményei (4), mely a szkeptikusok szerint egyáltalán nem hozta meg azt az eredményt, amire a világnak szüksége lenne, vagy amire már szüksége lett volna! Nem is fogja, míg a fejlett és a fejl?d? országok „olajalapúak”, hisz ma még energiafogyasztásunk leginkább a szénhidrogéneken alapul, és ezek azok az energiahordozók, melyek az üvegházhatásért felel?sek. Ha már most tömegméretekben zöld energiákra váltanánk, az olajalapú társadalom el?bb is megsz?nhetne, miel?tt a készletek kimerülnének, de ebben az igen hatékonyan lobbizó olajcégek természetszer?leg nem érdekeltek. Így 2050-ig még szinte biztosan maradnak az olajalapú társadalmak, hacsak addig nem következik be néhány olyan katasztrófa, ami más megoldásra késztetné az embert.

A fukusimai atomer?m? a cunami utánA fukusimai atomer?m? környezetszennyezése ugyanis jól mutatta, hogy egy int? jel milyen változásokra késztethet bennünket. Ennek megfelel?en a Bundestag meg is hozta azt a törvényt, miszerint 2023-ig bezáratja atomer?m?veit, és pótlandó az ebb?l származó energia kiesést, zöldre vált. Sajnos a példa azonban nem ragadós, így továbbra is marad a CO2 kibocsátás, vagyis a klímaválság is egyre jobban elmélyül.

 

 

 

[1] ld.:http://www.origo.hu/nagyvilag/20090901-new-orleans-katrina-hurrikan-negyedik-evfordulo.html

[2] ld.: Éghajlatváltozás 2007 – IPCC jelentés http://klima.kvvm.hu/index.php?id=92

[3] ld.: Mit tudunk az éghajlatról? Az ember által okozott, globális felmelegedést okozó hatások vizsgálata. Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna, http://www.scienceinschool.org/print/968

[4] ld.: Cancúni eredmények ; Zöld Válasz,http://www.zoldvalasz.hu/node/333