A svéd Karlstad Egyetemen folytatott vizsgálatok szerint a hazánkban elterjedt PVC padlóburkolatokból ftalátvegyületek kerülnek az emberi szervezetbe.
A műanyagok lágyítóanyagaként használt ftalátok a gyermekek más krónikus megbetegedései mellett növelik az allergiás megbetegedések és az asztma kialakulásának esélyét. A felmérés szerint a gyermekek szervezetébe az ételekkel, a légzéssel és a bőrön keresztül is bekerülhetnek ezek a vegyületek.
A vizsgálatok során 2-6 hónapos gyermekek vizeletében elemezték négy ftalátvegyület mennyiségét. Azon gyerekeknél mérték a legnagyobb koncentrációkat, akik PVC padlós szobában éltek.
A vizsgálati eredmények alapján a DEHP mennyisége azoknál a kéthónapos csecsemőknél volt a legalacsonyabb, akik kiegészítés nélkül csak anyatejet fogyasztottak.
A vizsgált vegyületek az egészségügyi kockázatok miatt gyerekjátékokban már nem használhatók, de a vizsgálatok is igazolták, hogy más termékekből is a szervezetbe kerülhetnek.
Az eredeti cikk itt érhető el. (Science Daily). Érdemes elolvasni a Levegő Munkacsoport korábbi cikkét is, hogy teljesen érthető legyen, gyermekeinket hogy mérgezzük.
Mérgező műanyagok az óvodákban
A Föld Barátai német csoportja (BUND) hatvan gyermekgondozási intézmény termeiben lévő por veszélyesanyag-tartalmát vizsgálta. A mintákban a PVC-termékekben lágyítóként használt ftalátvegyületek koncentrációját mérték. A kimutatott anyagok egy része hormonális hatású, és más hatások mellett szerepük lehet a termékenységi problémák kialakulásában.
A mérések alapján egy átlagos óvodában több mint háromszor nagyobb a porban megtalálható ftalátok koncentrációja, mint a lakásokban. Míg a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség korábbi vizsgálata (Umweltbundesamt - UBA) 600 lakás vizsgálata alapján 1 mg/kg koncentrációban találta meg a ftalátvegyületeket a háztartási porban, addig a BUND vizsgálatai során az óvodákban ez az érték 3,4 mg/kg volt. A viszonylag magas koncentrációt magyarázza az olyan termékek gyakoribb felhasználása, mint például a PVC-ből készült padlóburkoló, tapéta, matrac, műanyagterítő vagy egyes játékok. A ftalátok jelenléte azonban nem szükségszerű, hiszen a PVC egyszerűen kiváltható lenne más biztonságos anyagokkal.
Különösen magas koncentrációban találták meg a DINP (diizononil-ftalát) és DEHP (di-2-etilhexil-ftalát) vegyületeket, ezek egészségügyi kockázataik miatt szerepelnek a környezetvédő szervezetek által betiltásra érdemesnek tartott vegyületek listáján (SIN lista). Ezen anyagokat már betiltották a három évesnél fiatalabb gyerekeknek készülő termékekben, és a DEHP esetén további felhasználási korlátozásra is számítani lehet. Néhány helyszínen igen alacsony szennyezettséget tapasztaltak, ami igazolja, hogy odafigyeléssel csökkenthető a káros anyagok jelenléte.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) adatai szerint a DEHP elfogadható napi beviteli értéke (TDI) 0,05 mg/ttkg/nap, a gyermekeknél becslések szerint napi 0,1 g por kerül a szervezetbe. A fenti adatok szerint az óvodákban a gyermekbe az elfogadhatónak tartott DEHP mennyiségének egytizede kerülhet be. Azonban ezek a vegyületek több forrásból is a szervezetünkbe juthatnak, továbbá a határértékek nem veszik figyelembe a különféle anyagok együttes hatásait sem. Emiatt a gyermekeket érő terhelés elfogadhatatlanul magasnak tekinthető.
A vizsgálati eredmények alapján a BUND kampányt indított, hogy a német kormány tiltsa be a műanyaglágyítók felhasználását azon termékekben, melyeket a gyermekek környezetében használnak.
A BUND sajtóanyaga itt olvasható (német nyelven).
(BUND)
Forrás: Levegő Munkacsoport
Kép forrása: http://www.parkettamester.com/pvc/
TOP 5
