Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

adudits2.jpg

Dudits Dénes szerint a GMO-vita egyik oka, hogy a politika nem fogadja el, a növénynemesítés szakma, a növénynemesítők jó dolgot akarnak, és ezt is eredményesen teszik.

Nehéz idehaza az innovációs eredményeket hasznosítani, az innovációt működtető rendszert kialakítani, állítja Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) kutató professzora. A nemzetközi hírű szakember „Gének és genomok szerkesztése, mint az agrár-innováció egyik motorja a növényfajták biológiai teljesítményének maximalizálásában" címmel tartott előadást a Figyelő Agrár-innovációs Konferencián.

Talán maguk a kutatók sem gondolták volna a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Gabonakutató Intézet munkatársai a 1990 évek elején, amikor új, hatékony módszert dolgoztak ki a kukoricába történő génbeépítésre, a transzgénikus hibridek előállítására, hogy még az ezredforduló után is kamatozni fog. Pedig ezt történt! Az eljárással a falától megfosztott sejtekbe „protoplasztokba" viszik be a DNS-molekulákat, és e sejtekből nevelik fel a kukorica növényt. Az ominózus kutatás során akkor a kooperációba bevont Hoechst cég Finale elnevezésű gyomirtó-szerével szemben tették ellenállóvá a növényt. Ezzel a génbeépítési módszerrel, amelyből közös szabadalom is született, hozták létre a Hoechst Liberty Link kukoricahibrid-családot. A hibridcsalád azóta is köztermesztésben van az USA-ban, Brazíliában, de idő közben a licencét megvásárolta a növényvédő-szer és vetőmag-előállító csoport, a Bayer-csoport.

A fejlesztő SzBK és a Gabonakutató Kft. azóta is kapja a licencdíjat a Bayertől, sőt az összeg az utóbbi években meg is ugrott, mert az USA-ban megjelentek a glüfozát gyomirtó-szerrel szemben ellenálló gyomok. Az ottani gazdák ezért rákényszerültek, hogy más növényvédelmi technológiát és ehhez a Finale gyomirtó-szert, ehhez a Liberty Link hibrideket használják. Az érintett kutatók Mórocz Sándor, Németh János (GKI) illetve Dudits Dénes (SZBK) is örömmel tapasztalták, hogy a kifizetett szabadalmi díjból az ő feltalálói díjuk is jelentősen növekedett. Az akadémikus szerint azonban valószínűleg az ez egyetlen magyar innovációra alapozott génmódosítással létre hozott hibrid a mezőgazdaságban, amelyet nemzetközileg jelenleg is hasznosítanak. Azért tudott csak erre a szintre eljutni, mert egy közreműködő nemzetközi cég menedzselte a szabadalmaztatást, az elsődleges GM anyagok további nemesítését és hibridek bevezetését.

A két szegedi intézet munkatársai Pauk János (GKI) Horváth V. Gábor és Dudits Dénes (SzBK) egy másik közös munka során annak szárazságtűrő képességét jelentősen javító lucerna gént építettek be búzába. Már nem tudott Dudits professzor az előzőhöz hasonló sikerről beszámolni, mert ez a fejlesztés idehaza csak közleményig jutott el. Ugyan a méregtelenítő enzimet kódoló gént sikerrel vitték be és üvegházi körülmények között ezzel jelentősen javult a búza szárazságtűrése, de amint az előadásában hangsúlyozta a szakember a GMO-k elleni kormányzati harc részeként a minisztériumhoz tartozó kutatóintézetek vezetői félnek és tiltják a szabadföldi kísérletet a génmódosított növénnyel, sőt a génnemesítés melletti kutatói média szereplést is! Ezért a szegediek nem lehetnek biztosak abban, hogy a GM búzák szárazságtűrése érvényesül a szántóföldön. Jobb híján így egy francia céggel szerződve, az USA-ban tesztelik ezeket a „transzgénikus"növényeket. Ennek természetesen ára van.

Dudits Dénes szerint a GMO-vita egyik oka, hogy a politika nem fogadja el, hogy a növénynemesítés szakma, hogy a növénynemesítők jó dolgot akarnak, és ezt eredményesen teszik. Növénynemesítők pedig folyamatosan tökéletesített módszereket alkalmaznak a génállomány optimalizálására, a genetikai háttér javítására. „Minden termesztett növényünk génmanipulált: genetikailag módosított!" - emlékeztetett eladásában az akadémikus. A módszerek fejlesztése vezetett el ahhoz, hogy most már nem csak a szelekciót, a keresztezést használják a nemesítők, hanem a kromoszómák felismerése, az 1960-as évek mutációs módszere után jelenleg a géntechnológia, a rekombináns DNS-módszerek nélkülözhetetlenül beépülnek a nemesítés eszköztárába.

Döbbenetes, de nem véletlen, hogy a félretájékozatott döntéshozók, az emberek, úgy gondolják, hogy a géntechnológiával nemesített növények kiátkozandó rosszak" - állapította meg az akadémikus. Pedig ez a technológia is gyorsan fejlődik. Egy-egy növény teljes DNS információ tartalmának meghatározása mindössze 3 napot vesz már csak igénybe, és 1000 dollárba kerül. A növények tulajdonságait 25 000-40 000 gén alakítja ki a környezeti tényezők függvényében. A génmódosításkor e mintegy 30 000 gén közé épít be a nemesítő géntechnológus egyet-egyet, legfeljebb 4-5-öt.

„A laboratóriumban kialakított gén, miután beépült a befogadó növény genomjába, ugyanúgy viselkedik, mint a gazdagének tízezrei, átkereszteződéskor nem szalad ki a többi gén közül, hogy befertőzze a szomszéd táblán lévő rokon növényeket" - cáfolja a bírálók „génfertőzésről" szóló vádját Dudits Dénes. A géntechnológia nem ördögtől való, csak hatékonyabbá tette a nemesítési folyamatot. Amikor a nemesítő egy vad faj értékes génjeit nem tudja keresztezéssel beépíteni a tenyészanyagába, akkor segít a genetika és a génsebészet. Először genetikai térképezéssel meg lehet határozni pl egy betegség ellenállósági gén helyét, ezzel lehetővé válik az azt képviselő DNS szakasz izolálása, ami aztán beépítő a termesztett fajtába.

A professzor meggyőződése, hogy a géntechnológiai fejlesztések versenyét nem lehet megállítani, mert az azokra épülő növénynemestés, a növénytudományok, az agrárium innovatív világa. Kevés olyan gyorsan fejlődő és terjedő szektora van a mezőgazdaságnak, mint a géntechnológiával történő fajtaelőállítás. Az előadásában bemutatott adat szerint világszerte 18 millió gazda 170 milliós hektáron termeszt génmódosított fajtákat. Megelőlegezte, hogy újabb és újabb GM növények fognak megjelenni, előtérbe kerülnek az egészséggel kapcsolatos és az egészséget javító GM növények. Mint például a karotinban gazdag „aranyrizs", amelynek a fejlődő országokban van elsősorban jelentősége. Az előadó a géntechnikát olyan lehetőségként jellemezte, aminek mellőzése, törvényi tiltása komoly károkat okoz már a közeli jövőben, ha a versenyképes, környezetbarát növénytermesztés a cél.

Jelenleg 3 olyan génnemesített növény, genotípus is van, amely a professzor szerint a magyar gazdák számára is biztos gazdasági előnyt jelentene. A kukoricabogár rezisztens hibridek, a szárazságtűrő hibridek, illetve a burgonyavészre rezisztens fajták.

Az EU-ban köztermesztésre engedélyezett két génmódosított növény egyike a kukoricamoly-ellenálló hibridek. A kukoricamoly önmagában is jelentős kártevő az ország egyes területein. Így nem indokolt a termesztési tiltás, hiszen a baktérium fehérjét szintetizáló transzgénikus kukoricák nemcsak a mollyal szemben ellenállók, hanem a fuzárium fertőzés is sokkal kisebb ezeknél a növényeknél, mint a hagyományos fajtáknál. A tengeri gyökerét lerágó kukoricabogár elleni védekezésre a magyar gazdák évi 4 milliárd forintot költetnek, és a burgonyavész ellen is egy-egy szezonban 6-7 alkalommal permeteznek. Ha termeszthető lenne itthon a betegségre ellenálló transzgénikus fajta, akkor ennek nemcsak gazdasági, hanem környezeti előnye is lenne. Azért is érdemes a jövőre gondolni Dudits Dénes szerint, mert a klímaváltozással az aszálykárok gyakorisága is nőni fog. A géntechnológiai módszerrel előállított szárazságtűrő genotípusok emiatt különösen felértékelődnek. Az akadémikus szerint tehát biztosan komoly szerephez jutnak majd a génnemesített rezisztens tenyészanyagok, amint az EU engedélyezni fogja azok köztermesztését. Nem lehetünk szerinte az innovációt elutasító sziget, ezért kell változnia a hazai hozzáállásnak. Hátha...

Forrás

Kép

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...