A Kínában jótékony hatásuk miatt hagyományosan fogyasztott füvek gyakran növényvédő szerrel szennyezettek - áll a Greenpeace most közzétett tanulmányában.

Egyes anyagok koncentrációja - a szervezet mérései szerint - több százszorosa az Európai Unió érvényes környezetbiztonsági normáiénak. "A vizsgálatok rávilágítottak a mérgező vegyi anyagoktól függő agráripar jelenlegi rendszerének az emberi szervezetre káros és a környezetet szennyező hiányosságaira" – mondta Csing Vang, a Greenpeace biomezőgazdasági kampányának vezetője.

A kínai gyógyfüvek: egészségelixír vagy növényvédő koktél? című jelentés emlékeztet arra, hogy a hagyományos kínai orvoslásban használt összetevőket világszerte milliók alkalmazzák. Ezek a gyógyfüvek "örökségünk emblematikus részét képezik, amelyet óvnunk kell. A kínai füveknek gyógyítaniuk, nem pedig ártaniuk kell, nem szabad növényvédő szert tartalmazniuk" – hangsúlyozta Csing Vang. A Greenpeace 51 különböző növényvédő szert talált a 65 elemzett növénymintában, közülük 26-ban ráadásul Kínában betiltott szerek voltak.

A jelentést a Greenpeace egy másik tanulmánya előzte meg áprilisban, amely a foszfáttartalmú műtrágyák előállításakor keletkezett hatalmas mennyiségű hulladékra hívta fel a figyelmet. Ezen műtrágyák világviszonylatban első számú gyártója Kína. Az elmúl évtizedben több mint kétszeresére nőtt ezeknek a műtrágyáknak a gyártása, elérte az évi 20 millió tonnát.

A talajszennyezés miatt a dél-kínai Kuangtung tartományból származó zöldségek egyötöde káros mértékben tartalmazhat nehézfémet - számol be az újabb élelmiszerbotrányokról a kínai sajtó.

A Nanfang Csoumo dél-kínai újság szerint a Gyöngy-folyó deltájának zöldségtermelő farmjain "riasztó szinteket" ér el a talajszennyezés, mely elsősorban az ottani vállalatok és ipari termelőközpontok környezetkárosító tevékenységének következménye. A problémára az egyik tartományi mezőgazdasági hivatalnok, Jü Csia-ne próbálta meg a lapban felhívni a figyelmet, azt állítva, hogy a Kuangtung tartományból származó zöldségek akár 20 százaléka is a biztonságosnak tartott szinteknél magasabb mennyiségű nehézfémet tartalmazhat. A nehézfémek közt arzént, kadmiumot, rezet és higanyt is kimutattak az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok, de nyomokban cink, ólom és nikkel is megtalálható volt a hivatal mintáiban. Ezen nehézfémek jó része nem távozik a szervezetből, ott felhalmozódva szerv- és idegkárosodást, sőt rákot is okozhat - kongatta meg a vészharangot a lap.

A Gyöngy-folyó vidéke - ipari központ jellege miatt - az ország leginkább szennyezett térségei közé tartozik. A kínai óceánügyi hivatal június közepén kiadott jelentése szerint csak a tavalyi év során több mint 3.700 tonna nehézfém került a térségből a Dél-kínai tengerbe.
A hétvégén a kínai központi televízió (CCTV) sokkoló riportja is az élelmiszerbiztonság kérdésére irányította a figyelmet. A tévé munkatársai a Pekingtől 100 kilométerre fekvő Csangcsiakouba látogattak el, ahol a lakosok arról panaszkodtak: a környezetszennyezés miatt piros helyett fekete almák teremnek a fákon. A település az acél- és széntermelés központjaként szolgáló Hopej tartományban található, mely híresen a legszennyezettebb az országban. A lakosok panasza ugyanakkor süket fülekre talál, mivel a helyi szénipar jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez, 2011 során például 17,2 milliárd jüan (636 milliárd forint) bevétel és 320 millió jüan (12 milliárd forint) adó származott innen.

Hogy a talajszennyezés pontosan milyen méreteket ölt, nem lehet tudni, a kínai kormány ugyanis államtitoknak minősítette a helyzet felmérését célzó, 2006 és 2010 között országszerte elvégzett mintavételének eredményét. A probléma az emberek egészségére való közvetlen hatása mellett a gazdasági költségek miatt is gyors megoldásért kiált: a CASS kutatói szerint az évente mintegy 20 milliárd jüan (740 milliárd forint) kárt okoz a mezőgazdaságban.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/06/25/mergezo-kinai-gyogyfuvek

TOP 5