negy fal.jpgA /Négy fal között – egészségesen/ című projekt honlapján (belteri.levego.hu) elérhetőek a Veszprémben tartott konferencia előadásai. A Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet és a Levegő Munkacsoport a decemberben szervezett rendezvényén Pál János beszámolt a Levegő Munkacsoport beltéri levegőminőség javításáért és a fenntartható életmód népszerűsítéséért végzett tevékenységéről. 

Előadásában bemutatta a környezetegészségügyi kérdés fenntarthatósági vonatkozásait, és néhány egyszerű példán keresztül szemléltette a mindenki számára elérhető a környezetet és egészségünket is kímélő változtatások lehetőségeit.

A Pannon Egyetemen kutató Dr. Domokos Endre és Kovács Zsófia előadásukban a levegőszennyezettség mérési lehetőségeiről tartott előadást, melyből a résztvevők megtudhatták, milyen nagy jelentősége van a hatósági méréseket biztosító állomások elhelyezésének, hiszen a „jó levegőjű” Veszprém hivatalos szennyezettségi adatait is nagyban javítja a mérőállomás „szerencsés” elhelyezése. Az előadóktól megtudhattuk, hogy a lakosság számára elfogadható megbízhatóságú műszerek ára 60–80 ezer forint.

Simon Gergely, a Greenpeace és a /Négy fal között – egészségesen/ című projekt szakértője a háziporban található toxikus anyagokról tartott előadást. Az érdeklődők meghallgathatták, milyen anyagok vannak a porban és a ruhákban, illetve azoknak milyen káros hatásai lehetnek. A szakértő a különféle anyagok felhasználásának szabályozását (REACH) is ismertette.

Dr. Major Jenő, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet igazgatója bemutatta a kemizáció előnyeit és hátrányait, és átfogóan ismertette a mindenapjainkban jelentkező kémiai veszélyforrásokat. Az előadásból kiderült, hogy a szervezetünkbe kerülő káros anyagok mennyisége odafigyeléssel, szakszerű használattal jelentősen csökkenthető.

Dr. Rudnai Péter az Országos Környezetegészségügyi Intézet főosztályvezetője a beltéri levegővel kapcsolatos vizsgálatokat mutatott be. A statisztikai adatokkal szemléltetett előadáson a hallgatók megtudták, hogy a dohányzás, a rossz égéstermék-elvezetésű gázkészülékek, a műanyagburkolatok vagy éppen a penészes falak milyen nagy mértékben segítik elő a légzőszervi megbetegedések kialakulásának esélyét.

Dr. Beregszászi Tímea, az Országos Környezetegészségügyi Intézet munkatársa a budapesti vendéglátóhelyek példáján szemléltette, milyen mértékben csökkent a levegő szállópor (PM 2,5) koncentrációja a dohányzás betiltását követően. Az intézkedés jelentős előnyökkel járt.

Prókai Éva, a Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa mutatta be Dr. Csobod Évával közösen elkészített előadását az iskolák beltéri levegőminőségével foglalkozó SINPHONIE felmérésről. A komplex kutatási projekt az egészségügy, a környezetvédelem, a közlekedés és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozik. Alapvető célja az iskolák és óvodák beltéri levegőminőségének javítása. A nemzetközi elemzések alapján a leggyakoribb beltéri légszennyező
anyagok az iskolákban a szálló por, a NO2, az illékony szerves vegyületek (pl. formaldehid) és a penész. A felsoroltak mellett a magas CO2-koncentrációnak is észrevehető egészségügyi hatásai voltak az iskolásokra.

Az előadások itt érhetőek el: http://levego.hu/simplenews/ A kampányfilm itt érhető el: http://www.levego.hu/videok/negy_fal_kozott_egeszsegesen_kampanyfilm 

(Levegő Munkacsoport)