Skip to main content

Percenként 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16000 liter levegőt keringetünk át, mintegy 100 négyzetméternyi légzőfelületen. Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy milyen is ez a környezet. A levegő összetétele a földfelszín közelében: 78% nitrogén, 21% oxigén, a fennmaradó 1 százalékot nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Illetve csak alkotnák, mert ilyen összetételű, tiszta levegővel, jórészt emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Bármilyen anyag, ami ezt az összetételt megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.

Légzőrendszerünk egyike azon szervrendszereinknek, mely a környezettel elsőként kerül kapcsolatba, beleértve annak nem kívánatos hatásait is. A legfőbb légszennyező anyagok a belső égésű motorokból szabadulnak fel, így légköri koncentrációjuk térben és időben nagyjából párhuzamosan alakul a városi forgalom intenzitásával.

Kedvezőtlen légköri viszonyok, erős UV sugárzás esetén az egészségügyi határértéket tartósan meghaladó szintet érhetnek el, rendkívül egészségkárosító füsttel telített köd, szmog alakulhat ki. A legfontosabb szennyező gázok a nitrogén oxidok, a széndioxid, a szénmonoxid, a metán, a metanol, a nem-metán szénhidrogének (NMHC), a kéndioxid, a peroxi-acetil-nitrátok, az ammónia, a hidrogén szulfid a hidrogén cianid, formaldehid és egyéb aldehidek, a benzol, illetve az ózon.

Miért veszélyes a por?

A levegőben lévő szilárd részecskék, így pl. a porszemcsék, ún. policiklusos aromás szénhidrogéneket, mérgező fémeket, ólmot, higanyt, mangánt, kadmiumot, arzént tartalmazhatnak. Közülük elsősorban a 10 mikrométernél kisebb átmérőjűeknek van egészségkárosító hatásuk, melyek könnyen jutnak mélyebb légútjainkba.

A légszennyezés egészségügyi vonatkozásai

A szennyező anyagok gyulladást keltenek, a légutak simaizomzatának görcsös összehúzódását, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, a már meglévők tünetei, az erős köhögés, köpetürítés, esetleg fokozódó nehézlégzés, rosszabbodhatnak. Egészségesekben is, de főleg betegekben, illetve a dohányosokban, a légzőrendszer amúgy is csökkent teljesítménye tovább romlik, a nyálkahártya ellenálló képessége a kórokózókkal, allergénekkel szemben csökken.

A légzőrendszeren kívül károsodhat szemünk is, kialakulhat a kötőhártya gyulladása. A kéndioxidból vízzel (nyál, könny, veríték) elegyedve kénsav alakul ki, melynek hatására fogszuvasodás, ínyrendellenességek jelentkezhetnek, a fogak fénye elvész, azok sárgásan elszíneződnek. A verejtékkel elegyedve kialakuló kénsav bőrirritációt okoz.

A szénmonoxid hatására romlik a vér oxigén kötő kapacitása, mely első sorban a szív és az agy teljesítményét csökkenti. Különösen érzékenyek reagálnak erre, az érelmeszesedésmiatt agyi keringés zavarban, illetve a koszorúerek szűkületében szenvedő betegek.

Hogyan védekezhetünk?

A szennyező anyagokat a lakásunk levegőjéből sem rekeszthetjük ki az ajtó és az ablakok zárásával, bár azok szintje a beltérben általában mérhetően alacsonyabb. Helyettük azonban magas az úgynevezett beltéri allergének (penész, házipor atka, illatszerek, stb.) és szennyező anyagok (dohányfüst, gáztüzelésű berendezések égéstermékei, a szigetelőanyagokból, ragasztókból kipárolgó formaldehid, a légfrissítő aeroszolokból, dezodorokból esetlegesen felszabaduló kén-dioxid, különféle rovarirtó szerek) koncentrációja.

A dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a felsorolt eszközök, vegyszerek ésszerű használatával, a beltéri szennyező anyagok szintje hatékonyan csökkenthető.

De mi a helyzet a külső környezettel? Egyrészt védhetjük magunkat a légszennyezés káros hatásaival szemben, ha különösen szennyezett időszakban, csúcsforgalom idején otthon, vagy zárt térben tartózkodunk. Ha megpróbáljuk tudatosan kerülni a zsúfolt forgalmú területeket. Ha a sport tevékenységet viszonylag tisztább levegőjű helyen, és inkább a reggeli órákban végezzük, mivel ilyenkor a levegő ózon tartalma alacsonyabb.

A leghasznosabb a gépjárműhasználat racionalizálása lenne, vagyis érdemes lenne a tömegközlekedést előnyben részesíteni, még bizonyos kényelmi szempontok feladásának árán is.(WEBBeteg - Dr. Szegheő Péter)

Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/1698/a-tiszta-levegonek-fura-szaga-van

Kép forrása: http://criticalmass.hu/blog-cimkek/tiszta-levego

TOP 5