Az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL) szeptember 13-14-én két szakmai fórum kíséretében tartotta meg évi közgyűlését. Az első nap délelőttjén sorra kerülő értekezleten bemutatták a szervezet 2011 márciusa és 2012 márciusa között elért eredményeit, a résztvevők megválasztották a vezető testület tagjait, szavaztak az új szervezetek felvételéről, megtárgyalták a Szövetség költségvetését és működésének eljárási szabályait, elfogadták a fő prioritásokat és az ezek alapján kidolgozott 2013. évi munkatervet.

Az Európai Bizottság bejelentése alapján 2013 a „Levegő Éve” lesz, ezért az első napi szakmai fórum azt vitatta meg, hogy az emberek egészségének javítása érdekében milyen módon lehet a levegő szennyezését, így szennyezettségét csökkenteni.  A légszennyezettségi adatokhoz kapcsolódó egészségügyi vizsgálatok eredményei szerint annak ellenére, hogy Európa levegőminősége bizonyos mértékű javulást mutat, a levegőszennyezés még mindig komoly egészségügyi kockázati tényező. Csupán az Európai Unió országaiban Közel félmillió haláleset közvetett oka a nem megfelelő levegőminőség. A szakmai fórumon előadások hangzottak el Európa levegőminőségének állapotáról, a levegővédelem és az éghajlatvédelem kapcsolatáról, a kisméretűrészecske-szennyezés egészségügyi következményeiről, a beltéri és környezeti levegőminőség emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Bemutattak egy új mobil levegőminőségi mérőeszközt és az Európai Bizottság képviselője tájékoztatást adott a levegővédelmi szabályozás hatékonyságát bemutató anyag helyzetéről.

A második napi szakmai fórum célja a hormonháztartást károsító anyagok (Endocrine Disrupters, EDCs) emberi egészségre gyakorolt hatásainak, egyes krónikus megbetegedések előidézésében, fenntartásában játszott szerepüknek, a kapcsolódó közösségi politikának a megismertetése volt. Ciprus egészségügyi állandó képviselője, mint a soros elnökség tagja ismertette az EU-ban folyó, EDCs-szel kapcsolatos tevékenységet. Előadást hangzott el arról, hogy mit okoz, ha a belső elválasztású mirigyekre ható anyagokkal még születés előtt kerül kapcsolatba az élő szervezet. Bemutattak egy számítógépes modellt, amellyel értékelni lehet egyes EDCs anyagok várható hatásait, és előadást hallhattunk egyes vegyi anyagok és a rák kapcsolatáról.

A HEAL Közgyűlését, amely ebben az évben 8. alkalommal került megrendezésre, Marie Christine Dewolf, a HEAL elnöke nyitotta meg és vezette le. A napirend és az előző ülés beszámolójának elfogadása után került sor a Szövetség elmúlt évi tevékenységének ismertetésére.

Genon Jensen asszony, a Szövetség ügyvezető igazgatója áttekintést adott a titkárság személyi állományáról, jelenleg 4 főállású és 2 részmunkaidős munkatársat foglalkoztatnak. A szervezetben 23 ország több mint 70 civil szervezete képviselteti magát. Magyarországról három civil szervezet tagja a Szövetségnek (Levegő Munkacsoport, Válaszúton Alapítvány,  Környezetegészségügyi Szövetség).

A HEAL 2011 márciusa és 2012 márciusa közötti tevékenységének eredményei között kiemelkedő, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011 márciusában megrendezett értekezletén a Szövetség képviselője komoly szerepet játszott a rákmegelőzés környezeti faktorainak meghatározásában. Az itt született háttérdokumentum eredményei alapján az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely szerint a rákmegelőzésben a környezetvédelmi faktor egyenértékű kockázati faktor az eddig elfogadott négy tényezővel (dohányzás, étkezési szokások, alkoholfogyasztás, mozgáshiány).
Az EU 7. környezetvédelmi programjának kidolgozásában is részt vett a szövetség, kulcsszerepe volt a dokumentumban szereplő Egészség és környezet prioritások meghatározásában.

A HEAL több nemzetközi konferencia szervezésében vett aktívan részt, és tájékoztató anyagok megjelentetésével segítette elő a környezetegészségügyi célok megvalósítását. Az elmúlt évben 30 tájékoztató anyag és több mint 100 cikk készült a szövetség közreműködésével. Az igazgató asszony külön kiemelte a HEAL és a CHEM Trust közös kiadványát a vegyianyagokról, amelynek célja, hogy a hormonháztartást károsító anyagok (EDCs) kerüljenek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) hatálya alá. A HEAL egy fórumot is szervezett a kérdéskörről. Az energiatermelés területén az agyagpala, mint energiaforrás használata ellen szállt síkra a Szövetség a várható környezetvédelmi problémák miatt. A HEAL közreműködött az EU biocid szabályozásának megalkotásában is, ajánlásokkal, háttéranyagokkal segítette az Európai Bizottság munkáját.

A HEAL jövő évi munkatervének középpontjában az EDCs anyagok európai uniós szabályozásának kialakítása áll. Szakmapolitikai szinten a szervezet közre kíván működni a kapcsolódó EU stratégia felülvizsgálatában, az EDCs anyagok hivatalos definíciójának megalkotásához szükséges kritérium rendszer meghatározásában.
Az éghajlatvédelem területén a kibocsátások csökkentése érdekében a HEAL konferenciákat szervez, és tovább szélesíti a hasonló területen dolgozó más civil szervezetekkel való együttműködéseit.
A harmadik kiemelt terület a levegőminőség, amellyel a Szövetség foglalkozni fog, ennek keretében aktívan részt kíván venni az Európai Bizottság levegővédelmi szabályozását áttekintő anyag megalkotásában. Az új kutatási eredmények terjesztése érdekében tematikus konferenciákat, akciókat szervez.

A beszámoló ismertetése és a munkaprogram megvitatása és elfogadása után került sor a 2012-2014 időszakra a Szövetség vezető testületi tagjainak és vezetőinek megválasztására. A szervezet működési szabályinak megfelelően 7 tagú végrehajtó bizottságot választott a jelen lévő tagság [Peter van den Hazel  (INCHES) a Szövetség elnöke lett,  Yannick Vicaire (Franciaország) alelnök,  Dave Stone (Egyesült Királyság) pénztárnok és Marie-Christine Dewolf (Belgium); Monika Kosinka (Európai Közegészségügyi Szövetség, EPHA); Irina Rodriguez de la Flor (Spanyolország), Roberta Savli (Európai Allergia Szövetség) tagok].

Két új szervezet jelezte, hogy tagja lenne a Szövetségnek. Egy izraeli és egy horvát civil szervezet, mindkettő felvételét támogatta a jelenlévő tagság.

Dave Stone mint a Szövetség pénztárnoka ismertette az elmúlt év költségvetését és a következő 2014-ig tartó időszak költségvetési tervét. Továbbra is meghatározó szerepe lesz az Európai Bizottság pénzügyi támogatásának.  A tagdíjfizetés formája nem változik, de mértékét 2015-ig befagyasztják. Az EU tagországban székhellyel rendelkező civil szervezetek tagdíja évi 300 euró.

A Közgyűlést követő délután került sor a levegőminőséggel foglalkozó szakmai fórumra.

Az első előadásban John van Aardenne, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) képviselője adatokkal illusztrálva bemutatta az európai levegőminőségi helyzetet, és expozíciós mutatókkal ábrázolta a szennyezettség veszélyességét. Az Európai Unió levegőminőségi határértékei és a WHO levegőminőségi irányelveiben meghatározott értékek eltérnek egymástól, ennek megfelelően az expozíciós mutatók sem esnek egybe. Így egyes területeken a WHO szerint a kisméretű részecske (PM10 és PM2,5) és a benz(a)pirén szennyezettség jelentősen nagyobb kockázatot mutat, mint az EU határértékek alapján történő értékelés. Az EEA adatai szerint komoly, néhány területen meghatározó szerepe van a szennyezőanyagok nagy távolságú terjedésének és a természetes forrásokból eredő szennyezésnek, ezért a kibocsátás és a levegőminőség kapcsolatának vizsgálatánál ezeket a tényezőket is minden esetben figyelembe kell venni. A levegőminőség javításához szükséges intézkedések és az éghajlatvédelem érdekében megtett intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Egy levegőminőség-javító intézkedés éghajlatvédelmi szempontból lehet pozitív, semleges vagy negatív. Ugyanígy az éghajlatvédelmi intézkedések sem minden esetben szolgálják a levegőminőség javítását (pl.szilárd biomassza tüzelés elterjesztése a földgáz helyett). Annak érdekében, hogy egy intézkedés környezetvédelmi hatékonyság szempontjából optimális legyen, fontos ismerni integrált hatásukat. A levegőminőségről készült EEA beszámoló októbertől elérhető az Ügynökség honlapján (www.eea.europa.eu/themes/air).

A második előadást Hanns Moshammer, a bécsi orvosi egyetem professzora tartotta Az APHEKOM (Levegőszennyezés és Egészség) projekt fő eredményeiről. A 2008-2011 között megvalósított projekt célja a kisméretű részecske (PM2,5) szennyezés egészségügyi hatásainak részletes feltárása és bemutatása volt, amelyben 12 ország 25 városa vett részt. Az eredmények alapján a magas kisméretűrészecske-szennyezettség rövid expozíció után csökkenti a légzési reflexek működését, növeli a kockázatát a szívelégtelenségnek, légzőszervi gyulladásoknak, és elősegíti az oxidatív stressz kialakulását. Hosszú idejű behatás után szövetkárosodás léphet fel és az érelmeszesedés kialakulási esélye emelkedik. Az adatok alapján készült értékelés szerint a WHO levegőminőségi irányelveiben szereplő 10 µg/m3 éves PM2,5 érték betartása esetén a vizsgált 25 városban 19 000 idő előtti haláleset lenne elkerülhető évente. A projekt megállapítja, hogy a jó levegőminőség 1,5 milliárd euró megtakarítással járna a szennyezettséghez kapcsolódó megbetegedések, a gyógyításhoz szükséges költségek csökkenése miatt. A projekt következő kérdése, hogyan tudjuk növelni a jelentőségét az egészségügyi hatásvizsgálatnak, és elősegíteni, hogy eredményei alapján szakmapolitikai intézkedések szülessenek a levegőminőség javítása érdekében. Tíz európai városban vizsgálták a nagyforgalmú (10000 jármű/nap) utak mentén élő, dolgozó lakosság egészségügyi állapotát [gyermekek milyen arányban szenvednek asztmában, idősebb felnőttek krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) vagy koszorúér megbetegedésben] és próbálták kapcsolatba hozni a levegő minőségével. A nagy forgalmú utak közelében élőknél 15-30%-kal volt magasabb a gyermekek új asztmás megbetegedése,  15-30%-kal több asztmás gyermek kapott rohamot, és kissé magasabb volt a 65 év felettiek COPD és koszorúér megbetegedése is, mint az utaktól távolabb élő kontrollcsoportoké. Megállapították, hogy az egészségügyi költségek növekedése kb. 310 millió euró évente. A projekt megállapításai szerint az EU jelenlegi levegőminőségi szabályozása komoly előrelépést jelentett az azt megelőző helyzethez képest, egészségügyi eredményei nem vitathatóak, azonban a szabályozás nem elegendő a kívánatos helyzet eléréséhez.

Scott Brockett az Európai Bizottság környezetvédelmi igazgatóságáról röviden bemutatta az EU levegővédelmi szabályozását. Felvázolta a szennyezőanyag-kibocsátás, a levegőminőség és a hatások kapcsolatát.  Röviden szólt a hatályban lévő irányelvekről (levegőminőségi irányelv 2008/50/EC; kibocsátási küszöböket meghatározó irányelv 2001/81/EC; ipari kibocsátásokról szóló irányelv 2010/75/EU; gépjárműszabályozások, ökológiai tervezési szabályozások) és azok továbbfejlesztési irányairól. Jelenleg folyamatban van az EU levegőszabályozásának felülvizsgálata, hogy meghatározzák, mely területen szükséges az előírások módosítása, kiegészítése a levegőminőségi stratégiai célok eléréséhez. A felülvizsgálat alapján készült beszámolót a Bizottság előreláthatóan 2012 decemberében bocsájtja szakmai vitára.

Bert Brunekreef, az IRAS kutatóintézet professzora egy új mobil, autóba épített levegőminőség-mérő műszert mutatott be. Az elektromos autóba épített műszerek folyamatosan mérik a környezeti levegő összes nitrogén-oxid, kisméretű részecske (PM2,5, PM10) és ózon tartalmát, a kibocsátott kisméretű részecskék számát és az értékeléshez szükséges meteorológiai adatokat. Ez az eszköz lehetővé teszi a városok levegőminőségének feltérképezését, a kisméretű részecske koncentráció és részecskeszám összehasonlítását. Az autó prototípusa a szakmai fórum idején egy nagy forgalmú út mellett mért.

Az Európai Légzőszervi betegségekkel foglalkozó Társaság Környezetegészségügyi Bizottsága 10 pontban meghatározta azokat az alapelveket, amelyek segíthetnek a levegőminőségi politika fejlesztésében. Bert Brunekreef professzor, mint a dokumentum egyik megalkotója ismertette ezeket az alapelveket. 1) A városi polgároknak ugyanolyan joguk van a tiszta levegőhöz, mint a tiszta ivóvízhez vagy a biztonságos élelmiszerekhez. 2) A levegőszennyezés Európában ma az egészségünket fenyegető egyik legnagyobb környezeti probléma, egyértelműen megrövidíti az érintettek várható élettartamát. 3) A kisméretű részecskék és a felszín közeli ózon az emberi egészség szempontjából a legfontosabb szennyezőanyagok, ezért mennyiségüket a környezeti levegőben sürgősen csökkenteni kell. 4) A közutak szennyezése, amelynek egészségügyi hatásai bizonyítottak, a jelenlegi szabályozással nem kezelhető megfelelően. 5) A közúti közlekedés nem kibocsátásból eredő részecskeszennyezése szintén komoly fenyegetettséget jelent az út közelében élők egészségére. 6) A modern dízel  motorok valós, működés közbeni nitrogén-dioxid kibocsátása magasabb, mint azt előre becsülték. Ez a csúcsforgalmi időszakokban a nitrogén-dioxid határérték jelentős mértékű rövid idejű túllépését okozza, ami veszélyezteti a közelben élő lakosság egészségét. 7) A globális felmelegedés során kialakuló városi hőhullámok erősítik a levegőszennyezettség kedvezőtlen egészségügyi hatásait. 8) A biomassza égetése során az egészségre káros anyagok kerülnek a levegőbe. Meg kell határozni ezen tüzelőanyagok használatának valós egészségügyi hatásait. 9) A jelenleg hatályos levegőminőségi határértékek betartása nem elegendő az egészség megóvásához, különösen érvényes ez a kisméretű részecske szennyezettségre. 10) Olyan európai uniós levegőszennyezés-csökkentési politikára van szükség amely valóban tiszta levegőt eredményez. Az ehhez szükséges intézkedések előnyei nagy mértékben meghaladják a költségeket.

A továbbiakban rövid esettanulmányok hangzottak el. Arne Fellermann az Európai Városok Rangsorolására vonatkozó (European City Ranking) projektről beszélt. Egy összehasonlító táblázat bemutatta, hogy mit tesznek a részt vevő városok, hogy csökkenjen a korom szennyezettség. Simon Birkett egy BBC által készített 2 perces kisfilmet mutatott be, amely felhívja a figyelmet, a levegőszennyezettség veszélyeire.

A szakmai fórum fő üzenetei:

  • A tiszta levegő alapvető emberi jog.
  • Egyértelmű a kapcsolat a levegő minősége és az emberi egészség között.
  • A levegőszennyezés Európában ma az egészségünket fenyegető egyik legnagyobb környezeti probléma, egyértelműen megrövidíti a várható élettartamot.
  • Nagy különbség van a városi és külvárosi területek levegőminősége között.
  • A kültéri és beltéri levegőminőség között szoros kapcsolat van. Az EU nem szabályozza a beltéri levegőminőséget, bár erre szükség lenne az egészség megóvása érdekében.

A hormonháztartást károsító anyagokkal (EDCs) foglalkozó második nap Loukas Georgiou, ciprus egészségügyi állandó képviselője, az EU kapcsolódó tevékenységéről szóló előadásával kezdődött. Az EU tevékenysége ezen a területen is a megelőzésre összpontosít. Tanácsi következtetéseket kívánnak elfogadni az év végéig az „egészséges és megérdemelt öregedés” biztosításához szükséges tennivalókról. 2012. szeptember 5-6-án EU konferenciát rendeztek Ciprusban, amelynek témája az egészség folyamatos megőrzésének fontossága volt. A megelőzéshez nagyon fontos a kockázati tényezők feltárása, és ezek közé tartoznak a hormonkárosító hatással rendelkező anyagok is.

A következő előadásban Robert Barouki professzor a 2012. május 14-16-án Párizsban megtartott konferencia eredményeit mutatta be, amelynek témája a születés előtti környezeti hatások és a későbbi betegségek közötti kapcsolat volt. Vizsgálták, hogy az étkezési szokások és az anyával kapcsolatba kerülő vegyi anyagok milyen módon befolyásolják a magzati fejlődést, majd a születés után milyen fejlődési sajátosságok köthetőek a magzati károsodáshoz. Az eredmények azt mutatják, hogy a hormonkárosító anyagok már igen kis expozíció esetén is okozhatnak olyan genetikai változást a magzatban, amely a későbbiekben komoly megbetegedéseket eredményez. Nagyon fontos további kutatásokat végezni ezen a területen, hogy tudományosan megalapozott szabályozás születhessen a veszélyes anyagokról.

Carol Kwiatkowsky bemutatta azt a számítógépes modellt, amelynek segítségével megjeleníthető, hogy az egyes hormonrendszert károsító anyagok milyen megbetegedést okozhatnak és milyen időtávban. A modell elérhető az Interneten keresztül a (www.criticalwindows.com/go_display.php). A modell állatkísérletek eredményei alapján készült. Még nincs elég adat az emberre vonatkozóan, azonban igen fontos a megelőzést megkezdeni. Amennyire lehet, ezeket az anyagokat ki kell váltani.
Ezután esettanulmányként Cathy Rigolle bemutatta a francia Rákellenes Szövetség és az egészségbiztosító által közösen elkészített kiállítás anyagot, amely a hormonrendszert károsító anyagok okozta egészségügyi kockázatokra hívja fel a figyelmet.

Ezután a panel beszélgetés keretében az Európai Bizottság képviseletében Peter Korytar egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy folyik az EDCs-ről szóló stratégia felülvizsgálata, amely év végére befejeződik. 2013 végéig ki fogják dolgozni azt a kritériumrendszert, amelynek alapján el lehet dönteni, hogy egy anyag hormonrendszert károsító anyagnak tekinthető, vagy nem. 2012 júniusában már volt egy konferencia, ahol a témát az érintett szakértők megvitatták. Év végéig a tagországok az ipar és a civil szervezetek részvételével ad hoc munkacsoportot állítanak fel. A munkacsoport fogja megvitatni a szakértői munkacsoport által kidolgozott EDCs kritériumrendszert.

A szakmai fórum fő üzenetei:

  • Az ECDs anyagok az emberben felhalmozódnak, így a rendszeres kis expozíció is veszélyes lehet.
  • A születés előtt és a kisgyermekkorban a vegyi anyagokkal történő találkozás és a kedvezőtlen táplálkozás hosszabb távon nemzedékekre áthúzódó káros egészségügyi hatással jár.
  • Mihamarabb ki kell dolgozni a megelőzéshez szükséges, a veszélyes anyagok azonosításához szükséges faktorokat.
  • További tudományos adatokra van szükség a megfelelő szabályozás kialakításához.

 

Forrás: http://levego.hu/kapcsolodo_anyagok/az_egeszseg_es_kornyezetvedelmi_szovetseg_2012_evi_kozgyulese_brusszelben

Kép forrása: http://www.blogcdn.com/green.autoblog.com/media/2010/06/902166854aeb1812e4b.jpg

TOP 5