A 2002-ben alakult Green City Mozgalom Hollandiából indult, célkitűzése a települések visszakapcsolása az ökoszisztémába, azaz élhetőbb és fenntarthatóbb városok létrehozása a települési zöldfelületek fejlesztésével. Magyarország 2010 júniusában, hatodik tagként csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. A program első hazai mintavárosa Miskolc.

Sajátos kísérlet indul Hondurasban: három önálló várost teremthetnek külföldi befektetők az országon belül. Az úgynevezett modellvárosok nem pusztán zöldmezős ipari beruházások lesznek, hanem lakóházakkal, iskolákkal együtt épülő komplett urbanizációs projektek. A világban számos gazdasági övezet vám- és adókedvezményben, esetleg -mentességben is részesül.

A hondurasi törvényhozásban tavaly elfogadott különleges státusznak megfelelően a leendő magánberuházású modellvárosok sem adóznak a központi hatóságnak, ám ami még fontosabb, hogy gyakorlatilag területen kívüliséget élveznek majd.

Ki akarna konténerben élni vagy dolgozni? Rideg, egyhangú és minden olyan szögletes, kicsi és nyomasztó. Vagy mégsem? Magyarországon nem éppen elterjedt ez az építkezési forma, ellentétben a világ számos más pontjával. De mit is lehet kihozni egy konténerből, ha nem áruszállításra használjuk?

Ezúttal kivételesen nem egy dizájnipari csúcsteljesítményt mutatunk be, hanem éppen ellenkezőjét: ingatlannak semmilyen körülmények között nem nevezhető "lakótereket", amelyekben mégis laknak, s nem is akárhol, hanem a világ egyik legmenőbb városában, Hongkongban.

Jelentős összeget fordít az évtized közepéig Kína a nagyvárosaiban a légszennyezés elleni küzdelemre – jelentette be a környezetvédelmi minisztérium. A hatóság honlapján olvasható információk szerint összesen 350 milliárd jüant (12,3 ezer milliárd forint) költenek majd a következő években az ország 117 nagyvárosában a légszennyezés mértékének visszafogására.

A most meghirdetett, helyi forrásokból finanszírozott erőfeszítések elsősorban az egészségre leginkább ártalmas finom porszemcsék, vagyis a 2,5 mikrométer (PM2,5) átmérőnél kisebb részecskék arányának mérséklésére irányulnak. Ezek azért különösen veszélyesek, mert belélegzés után a tüdő mélyébe jutnak, ahonnan felszívódnak és a keringésbe jutnak. A kitűzött cél, hogy a településeken legalább 5 százalékkal csökkentsék ezek arányát az évtized közepére a 2011-es adatokhoz képest.

A világ jelenleg legnagyobb ún. „Élőgépek” technológiájú rendszere készült el a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában. A botanikus kertekre emlékeztető komplexum segítségével tovább javul a szennyvíztisztítás hatásfoka és a szagok is jobban megfékezhetők.

Az 1966 óta üzemelő Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen folyamatosak a bővítések és a korszerűsítések. Itt volt hazánk első olyan szennyvíztisztítója, ahol a szennyvízből biogázt nyertek, és az így előállított energiát a telep működtetésére fordítják. A fejlesztéseknek köszönhetően a tisztítótelepről az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező – pl. szerves tápanyagoktól mentes – víz jut az érzékeny vízbázisnak számító Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.

Van pár olyan autós extra, amelyek különböző tanulmányok formájában már ott várják, hogy mikor érett meg az idő, hogy a mérnökök álmaiból átkerüljenek a sorozatgyártásba. Mások már a csúcsmodellekben működnek és van köztük jó pár igen ígéretes ötlet.

Bécs több területen is jó értékelést kapott, így a biztonságban, a tömegközlekedésben és a szórakozási lehetőségekben is kiemelkedő város. A legrosszabb Bagdadban élni. Sorozatban negyedik alkalommal érdemelte ki a világ legélhetőbb városa címet Bécs a Mercer tanácsadócég szerint, Budapest a 74.