Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_acruz.jpg 

Bár az ember előszeretettel dobálózik a legekkel, gyakran nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy valójában mi a világ legkisebb, legnagyobb, legilyenebb, legolyanabb akármije.

Több ilyen példáról már mi is írtunk: nem mindegy, honnan mérjük a világ legmagasabb hegyét, vagy hol húzzuk meg a kontinenshatárt Európa legmagasabb csúcsához.

Hasonló nehézségekbe botlunk akkor is, ha a világ legsűrűbben lakott szigetét akarjuk megnevezni, hiszen kérdés, hogy mit tekintünk szigetnek vagy mi számít lakottnak. A Kolumbiához tartozó Santa Cruz del Islote apró szigetét például gyakran szokták kikiáltani a legzsúfoltabbnak, amit a hátán hord a Föld. Erre egy Alex MacGregor nevű amatőr földrajztudós Haitinál talált egy másikat, amelyik még apróbb és még sűrűbben lakott: Ilet a Brouee.

A sziget mindössze 0,004 négyzetkilométeres, mégis ötszázan laknak rajta, ami azt jelenti, hogy a – fő per négyzetkilométerben mért – népsűrűsége 125 ezres, szemben a kolumbiai vetélytárs csekély 40 ezrével. (Sőt utóbbi a Wikipédia aktuális listája szerint csak nyolcadik a sorban.) Összehasonlításként: a világ legzsúfoltabb városa a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila, de ott is csak bő 43 ezres a népsűrűség, még ha ez jóval nagyobb területen jóval több embert is jelent. Budapesté meg 3314 fő (2012-es adatok szerint), vagyis a kis szigetének nagyjából 1/38 része.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Ilet a Brouee szigetén a legtöbben nem állandó jelleggel laknak. A népesség nagy része halászattal foglalkozik, és a munkájuk miatt töltik az év nagy részét a szigeten, a családjuktól távol. Egy részük konkrétan halászattal tölti a napot, mások a szigeten maradnak és a háttérmunkákat végzik: a hajókat, a felszerelést javítják vagy a kifogott halakat készítik elő a szállításra.

Ilet a Brouee lakóinak egyébként nem a zsúfoltság a legnagyobb baja: MacGregor szerint a 2016 októberében Haitin végigsöprő Matthew hurrikán a kis sziget építményeinek kétharmadát lerombolta, és ezeket azóta sem építették újjá. A hurrikán ráadásul az amúgy sem éppen óriási sziget területéből is lecsípett 20 százalékot. A maradékot pedig a tengerszint emelkedése veszélyezteti, ami ellen betonkorláttal védik. A lakóknak így is minden nagyobb vihar alkalmával el kell hagyniuk a szigetet. Csapvíz, csatornázás is elektromosság se nagyon van, de ezzel a rekorder sziget nem üt el a világ egyik legszegényebb országának számító Haiti sok másik vidékétől.

(Borítókép: Alex MacGregor / Longreads.com)

Forrás

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...