Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_aarctic.jpg 

Mind az illetékes finn, mind a norvég hatóságok nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy már március elején zöld utat kaphat a sarkvidéki vasútvonal fejlesztésének ötlete.

Amennyiben igen, úgy hatalmas beruházás valósulhat meg, mely Európa északi területeit összekötné Német- és Lengyelországgal is, végső soron a kontinens teljes területével. A cél a sarkköri selyemút ázsiai – elsősorban Kínából érkező – árukészletének átvétele.

Finn üzleti vezetők és akadémikusok egy csoportja is támogatta tavaly azt a tervet, melynek értelmében sarkvidéki vasútvonal kapcsolná össze Észak-Európát Kínával - írja az Asia Times.

A távol-keleti ország ugyanis nem csak szárazföldön, hanem az északi sarkvidéken is új selyemutat épít, azaz áruforgalmának egy részét a Jeges-tengeren küldené át a Barents-tengerre, Európa számára. Nem csak alkalmanként, hanem mind nagyobb arányban. Bár a sarkvidéki jégtakaró egyre jobban vékonyodik, komoly érvek szólnak amellett, hogy oda kerüljön át az áruforgalom.

Vasút szeli ketté

Már felülvizsgálati szakaszban van a finn hatóságoknál a sarkvidéki vasúti folyosó terve, melynek előzetes költségét, 3,6 milliárd dollárra, azaz nagyjából 1 ezer milliárd forintra becsülik az előzetes tanulmányok.

Az új korridor az egyik legnagyobb európai vasúti beruházás lehet a közelmúltból, célja pedig, hogy időben és pénzben is spóroljon az Ázsiából, elsősorban Kínából érkező áruszállításon. S nem utolsósorban károsanyag-kibocsátásban.

Nem tévedés: bár a sarkkörön túli hajózási útvonalak megnyílása, átjárhatósági idejük mind hosszabb kitolódása a felmelegedés következtében egyre inkább vékonyodó jégpáncélnak köszönhető, az északi utak használatával sok tekintetben megtakarítás érhető el az áruszállításban.

Észak-Európa mélyvizű kikötőinek elérése a Távol-Keletről hagyományosan – nem az északi területeken hajózva – a Szuezi-csatornán keresztül valósul meg. A számítások szerint, ha a hajóknak csak Észak-Európáig kellene hajózniuk a sarkvidéken át, és aztán ott árujuk vonatra kerülne,

nagyjából 40 százalékkal rövidülne a Kínából, Tajvantól, Japánból és Dél-Koreából megtett út.

Ez pedig jelentős, 20 százalékos megtakarítást jelentene az üzemanyag-költségeken is, és ezzel nagyjából egyenes arányban csökkentené a klímaváltozás egyik felelősét, az emisszió mértékét is.

Mindezek komoly érvként sorakoztathatók fel a messzi északról induló vasúti összeköttetés megépítése mellett.

Kétirányú kapcsolatok

A fogadóállomás Norvégia egyik legészakibb és egyben Oroszországhoz közeli települése lenne, Kirkenes.

A vasútvonal (az alábbi képen szaggatott vonallal jelölve) innen vezetne Helsinki irányába, illetve a balti államokon keresztül, Oroszországba. Ha a beérkező áruk Kirkenesben vasútra kerülnének, azzal a hajóknak megspórolható a Skandináv-félsziget megkerülése is (a képen jelölve), hiszen mélyvízi kikötésre a balti térségben van csak lehetőségük.

aarctic2.jpg 

Jelentősen rövidülne a hajózási útvonal, ha az áruk már Kirkenesben vasútra kerülnének, FORRÁS: ARTIC CORRIDOR / ASIA TIMES

A projekt támogatói úgy érvelnek, minden érintett fél kereskedelme fellendülhet a vasútvonal megépítésével. Mivel az északi vizek jelenleg is legalább nagyjából 7 hónapig hajózhatók már egy évben – mely időtartam folyamatosan hosszabbodik –, ezért pusztán ceruza és kockásfüzet kérdése, hogyan szervezzék meg optimálisan a teherszállítmányokat, mind vasúton, mind ellenkező irányban a tengeren.

A kezdeményezést bemutató promóciós videó itt tekinthető meg:

A mostani előterjesztés szerint, a vasút az ázsiai és észak-európai kereskedelem 10 százalékát képes elszállítani, ami nagyjából havonta 37 ezer konténert jelent. A visszaúton pedig a hajók Finnországból fát és bioüzemanyagot szállítanának, valamint norvég ásványi anyagokat és a halászati ágazat termékeit – ez utóbbira különösen nagy a kereslet Kínában. 

Az Ázsia és Európa közötti konténerforgalom várhatóan a háromszorosára nő 2040-ig, a vasútvonal pedig jelentősen leegyszerűsítené a javak eljuttatását Európa más térségeibe.  

Norvégia és Finnország közlekedési ügyekért felelős miniszterei már korábban jelezték, határozottan támogatják a nagyszabású projektet.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: you tube

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...