parkolasVilágunk folyamatosan, rendületlenül fejlődik, olyannyira nagyon, hogy már van „tudomány” is, ami a fenntarthatóságával foglalkozik. Akkor tessék mondani, mi a magyarázat a következő közel sem fejlődő küzdelemre, amit úgy hívnak, parkolóhely-keresés.

Én emlékszem, gyerekkoromban, mikor meglátogattuk a Pest belvárosában lakó nagyszüleimet, valahogy így parkoltunk le: szóval a 120-as Skodával - a termosztát miatt nyáron is néha fűtést használva – bekanyarodtunk nagyszüleim utcájába, kicsit meglassítottuk az 58 paripát és elkezdtünk válogatni. Na nem a pénztárcában a fémpénzt, hisz akkor még ingyenes volt a parkolás, hanem a helyek között mazsolázgattunk. A Skoda hosszúsága volt az ismert konstans, a helyek mérete a változó. Ha nem volt szerencsénk, akkor foglaltak voltak a parkolók a bejárati ajtó előtt, hát megálltunk pár tömbházzal arrébb, és gyalogoltunk egy keveset.

Aztán elkezdtünk fejlődni, eltelt pár tíz év, nekünk meglett az áhított nyugati autó, a belvárosi kerületnek pedig a rekonstrukció. És mi, egyszerű, naiv városlakók azt hittük, hogy majd az új, az jobb lesz - hisz tudják, világunk folyamatosan fejlődik.parkoloteve

De nem, az addig az út szélén szinte hívogató parkolóhelyeket felváltották a hatalmas faládákban fonnyadó fának magasztalt kórók, lettek helyettük kilométer széles járdák meg kanyar. Mert az olyan snassz, ha két egymással párhuzamos házsor között az út egyenes. Csakhogy a két egyenes szakasz között kialakított sávelhúzás is legalább négy autó helyét vette el. Meg lettek póznák a parkolósáv szélén, hogy a bunkó autós ne tudjon felállni a járdára, közbe elfelejtve, hogy így a „nem bunkók” nem tudnak kiszállni, ha voltak olyan szerencsések, hogy helyet találtak és sikerült beállni – na ez a bosszantó négyzetre emelve.

És miért kellett ez? Mert túl sok autó jött be a csábító belvárosba, lapátolták ki a kipufogón keresztül tonnaszám a szmogot, termelték a zajt és dugót kreáltak, majd mikor megálltak, foglalták a helyet. És ennek megakadályozására kitalálták a „fejlesztők”, hogyha elveszik a kedvét a sofőröknek, hogy bejöjjenek a városba, azzal megoldják a problémát. Ezért megszüntették az utakat, elvették a sávokat, parkolóhelyeket.

Csak hát ennek a „fejlesztésnek” lettek vesztesei. És az a megdöbbentő, hogy elsődlegesen nem mi vagyunk a legnagyobb vesztesei - mi, a sokak szemében lusta, kocsival járó, környezetszennyező és pazarló autósok a peremkerületből és a környező településekből. Hisz a képzeletbeli városfalon kívüliek alkalmazkodnak: kevesebbet járnak be a belső kerületekbe, ami persze azzal is együtt jár, hogy kevesebbet költenek a belvárosban - ami jól látszik a sok pusztuló kirakaton -, illetve ha muszáj, fanyalogva ugyan, de kicsit többet gyalogolnak, esetleg néha leteszik az autót, ha teljesen kilátástalan a behatolás utáni járműpihentetés.

Az igazi vesztesei az ott lakók, a nagyszüleim, akik talán tisztább levegőt nyelnek, de fizethetik a parkolási mizéria többletköltségeit az iparosnak, ha valamit javítani kell, és kilométereket kell csoszogniuk akkor is, ha autóval bemegyek értük - hisz azt, hogy bemegyek értük és megállok egy parkolóhelyre, majd lesegítem őket az emeletről, azt már feladtam. De vesztesei azok a családok is, akik este a fárasztó munkanap után órákat köröznek, hogy éjszakára lerakják az autóikat, vagy azok a famíliák, akik nagybevásárlás után túrának illő távot sétálhatnak a csomagokkal.

Nem beszélve azokról az üzlettulajdonosokról és kiszállítókról, akik nem tudnak megállni és normálisan rakodni. Apropó, ezt végül szintén nagyszüleimnek kell megfizetni, hisz ez mind növeli a termékek költségét.

Pedig legalább ezen lehetne javítani, ha lennének olyan parkolóhelyek elvétve, ahol provizórikusan meg lehetne állni pár percre. Akár kijelölve egy területrészt a parkolóhely mellett, amit köztéri kamerával lehetne figyelni, hogy ne hagyja ott a járművét a sofőr és mondjuk felszerelni egy érzékelővel, ami visszaszámolja az időt.

A parkolás jövője?
Most ott tartunk, hogy olyannyira felértékelődött az autók által foglalt hely, hogy fizetnünk kell érte. Pusztán azért, mert kevés van belőle, hiszen plusz szolgáltatás nincs mögötte, pedig sarkosítva ugyanolyan területfoglalás, amilyen egy álló gyalogos cipője, vagy egy oszlophoz láncolt kerékpár, egyedül annyi a különbség, hogy fajlagosan sokkal több hely kell egy négykerekűnek. A plusz hely és a forgalom-visszatartó ereje miatt tehát megértem a díj szükségességét, felfogom úgy, hogy ez egy kis büntetés a kényelem oltárán.

parkoloszabadhelyViszont, ha a horror üzemanyagárak és a kibírhatatlanul növekvő egyéb sarcok miatt minden autós átül majd a manapság a „fenntartható fejlődésnek” megfelelő kerékpárra, akkor meg abból lesz sok. Ugye nem fogunk oda jutni, hogy az eddig szent tehénként kezelt bicikli után is súlyadót, parkolódíjat, és a szűkebb, forgalmasabb kerékpársávokban dugódíjat kell majd fizetni?

Mert most, hogy minden földi halandót leszoktassanak a leginkább pazarló utazási módról, egyelőre szemet hunynak a kerékpáros közlekedés költségei felett. Még senki nem követel plusz pénzt a területfoglalásért, a kerékpáros infrastruktúra fenntartásáért, a kerékpáros balesetek externális költségeiért, pedig higgyük el, ez mind nem ingyen van. Ugye nem fogunk odajutni, hogy végül elkezdik megfizettetni a kerékpárt használókkal a valós költségeket, beharangozzák, hogy a kerékpár, mivel emberi energiát „használ”, ugyanúgy kell számolnunk üzemanyagfogyasztással, csak egyre dráguló élelmiszerek és levegő formájában, és végül elkezdenek azon gondolkozni, hogyan szoktassák rá a népet a gyaloglásra, vagy hogyan érjék el, hogy ki se mozduljanak otthonról - mondjuk kapuadóval?

Mert akkor azért a pár esztendőért nem kezdek bele a kerékpáros közlekedésbe, inkább egyből rátérek a remete életmódra.

Forrás: autopult.hu

TOP 5