Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_stories_aonfenntarto_varos.jpg 

Technikailag semmi akadálya, hogy minden város szélén legyenek, erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem. A hazai települések egyharmada 500 lakosúnál kisebb aprófalu, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3 %-a élt - derül ki a KSH adataiból.

Az ökoszisztéma, és vele a gazdaság az alapvető piaci mechanizmusok (pl. a költségek externalizálása) miatt az összeomlás felé tart. Az egyetlen igazi megoldás az, hogy fokozatosan függetlenedünk a jelenlegi rendszertől (már aki ismeri ezt az alternatívát - ezért fontos az informálás).

Technikailag semmi akadálya, hogy minden város szélén legyenek farmok (akár hagyományos, akár akvapónikus), erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem, stb. Az átmenet feltehetően inkább organikus lesz, pl. önellátásra törekvő kisközösségek, melyek Közösségi Mezőgazdálkodásra alapozva később meghonosítják városukban az ipari termelést, és folyamatosan bővítik az energiatermelést, az igényeknek megfelelően. A javakból egyenként teremtik meg a hozzáférési bőséget (kezdve az alapvető élelmiszerekkel, aztán áttérve az ipari javakra), így lesz fokozatos az átmenet. Ez egy járható út, ám hosszútávon csak akkor működhet, ha egyszerre több ilyen közösség alakul, amik az internet révén hálózatot alkotnak, így probléma esetén kisegíthetik az esetlegesen megszorult közösségeket (pl. jégkár, fagykár, stb. miatt).

Mindössze nyolc lakosa van a legkisebb magyar falunak.

Az ország településeinek egyharmada 500 lakosúnál kisebb aprófalu volt tavaly január 1-jén, ugyanakkor ezekben a falvakban az ország népességének mindössze 3 százaléka élt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A KSH adatai szerint 2014. január 1-jén az ország 3154 településéből 346 város volt - ebből a főváros mellett volt további 23 megyei jogú város -, valamint 2808 község, amelyből 118 nagyközség volt.

A települések között a legnagyobb Budapest, amelynek 525 négyzetkilométeres területén 1,7 millióan élnek, a legkisebb a kiterjedést tekintve az 1 négyzetkilométer alatti Pest megyei Remeteszőlős, a népességet tekintve pedig a Zala megyei Iborfia, 8 lakossal.

Tavaly január 1-jén az ország településeinek harmada 500 főnél kisebb aprófalu volt, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3 százaléka élt. A KSH elemzése szerint a népesség koncentrációja jelentős, a városokban él a népesség hetven százaléka, a fővárosban pedig az egyötöde. 

Ugyan nem önálló települések, de mint speciális lakóhelyek, említést érdemelnek a tanyák, szórványtelepülések. A települések külterületein az ország lakosságának 3 százaléka lakik a 2011. évi népszámlálás adatai alapján, arányuk főleg az alföldi megyékben magas. Bács-Kiskunban megközelítette a hányaduk a 13 százalékot, a megyében található Móricgát lakosainak kétharmada él külterületen, ami a legmagasabb érték az országban.

Jogilag ma ötféle településkategória létezik: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros.

A jogszabály alapján község olyan település lehet, amely képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására, és a helyi közügyei ellátására, a nagyközségi címet azon települések képviselő-testületei használhatták, amelyek az 1990-es törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él, ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-es törvény szerint már a háromezer fős lélekszám elérése is elegendő a nagyközségi címhez.

A 2011-es törvény szerint a város olyan közszolgáltatásokat lát el, amelyeket saját területén és vonzáskörzetében gazdaságosan, hatékonyan képes biztosítani. Korábban csak nagyközségeket nyilváníthattak várossá, az új jogszabályban viszont már az szerepel, hogy városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet, így a nagyközségi kritérium megszűnt.

A megyei jogú városok azokat a közszolgáltatásokat is biztosítják, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Ezek a megyeszékhelyek, valamint az 50 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városok, amelyeket az Országgyűlés ilyennek nyilvánít. A megyei jogú városok közül Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa népessége a jogállása elnyerése idején még 50 ezer fő fölött volt, napjainkban viszont már nem éri el ezt a számot. (MTI) 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...