Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_abaltimore.jpg 

Nemrég adtunk hírt arról, melyek a világ legélhetőbb, avagy a legdrágább városai. Most következik feketelevesként az a lista, mely bemutatja, melyek azok a városok, melyek gyakorlatilag fenntarthatatlanok a bűnözés miatt.

Egy mexikói civil szervezet, a Citizens' Council for Public Security and Criminal Justice állította össze a világ legerőszakosabb városainak listáját még 2012-ben. A statisztikában a százezer lakosra jutó gyilkosságok számát vették figyelembe, harmincas arányszám felett számít egy város igazán keménynek - ez egy Budapest nagyságú városnál évente közel 600 gyilkosságot jelent.

A listán európai és kelet-ázsiai városok egyáltalán nem szerepelnek, az USA több, komoly bűnözési hullámmal küszködő nagyvárossal képviselteti magát, a húsz legveszélyesebb város azonban egytől egyig latin-amerikai. Különösen riasztó számban tűnnek fel az olimpiára készülő Brazíliából, és a drogháború sújtotta Mexikóból városok (megjegyzendő, hogy a világ számos országából nem elérhetőek megbízható adatok a gyilkosságok számáról, ezért hiányozhatnak hírhedt közép-afrikai vagy délkelet-ázsiai helyek a listáról. A cikk, mint említésre került, 2012-ben íródott, jelentős változás azonban azóta sem állt be a világban, kivéve az iraki Moszul vonatkozásában).

Baltimore, USA, 48. hely. Lélekszám: 620 961. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 31,40 Az Egyesült Államok négy városa szerepel a listán. Baltimore sokáig a keleti partvidék egyik ipari központja volt, fénykorát az ötvenes években élte, akkor milliós nagyváros volt, azóta folyamatosan csökken a lakossága. A kilencvenes évek elején számított igazán veszélyes helynek, a mostani évi 200 körüli gyilkosság a hetvenes évek óta nem látott alacsony adat. (Fotó: Robert Nickelsberg / Europress / Getty)

Cuernavaca, Mexikó, 47. hely. Lélekszám: 630 174. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 31,42. A hetvenes években még Mexikóváros Beverly Hillse volt a beceneve, ahová a gazdagok a hétvégi házaikba menekülnek a nagyvárosból. Aztán utolérte a város növekedése, a légszennyezés, az 1985-ös nagy földrengés romba döntötte, és mára a mexikóvárosi agglomeráció legrosszabb hírű városa lett, az egekbe csapó bűnözéssel.

Monterrey, Mexikó, 38. hely. Lélekszám: 4 160 339. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 40,38 Mexikó egyik legfejlettebb és leggazdagabb városa az ország északi részén, az amerikai határhoz közel. Szinte az összes nagy mexikói cég, illetve a multik helyi központjainak otthona. 2005-ben Latin-Amerika legbiztonságosabb városának tartották, azóta azonban kitört a mexikói drogháború, amiben Monterrey gyakorlatilag a különböző kartellek közti front kellős közepén található. A tavaly augusztusi, 61 halálos áldozattal járó kaszinótámadás óta a hadsereg próbálja fenntartani a rendet a városban.

Detroit, USA, 30. hely. Lélekszám: 713 777. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 48,47 Az amerikai autógyártás központja a hatvanas-hetvenes években számított különösen veszélyes helynek, a bűnözést azóta nagyban sikerült visszaszorítani, miközben a város lakossága is a felére csökkent. Ma a bűnesetek 70 százaléka a droghoz köthető a helyi rendőrség szerint.

Moszul, Irak, 44. hely. Lélekszám: 1 800 000. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 35,33 Bagdad és Bászra után Irak harmadik legnagyobb városa az ország északi részén. 2003-ban stratégiai bombázások célpontja volt, azóta sem építették teljesen újjá. Szaddám Husszein bukása óta a Közel-Kelet egyik legveszélyesebb helyének számít, az etnikai és vallási feszültség óriási, szinte mindennaposak a merényletek és támadások nyugatiak, keresztények és kurdok ellen, főleg az iszlám állam megalakulása óta. Az utóbbi években tízezrével menekülnek a városból Törökország és Szíria felé.

San Salvador, El Salvador, 20. hely. Lélekszám: 2 290 790. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma:58,63 El Salvador fővárosa, Közép-Amerika egyik pénzügyi központja a térségben egyfajta korlátlan lehetőségek hazájaként tekintenek rá, óriási a bevándorlás. A város elitnegyedei az európai nagyvárosokhoz mérhetően biztonságosak, a rosszabb hírű kerületek azonban a nyílt utcai bandaháború helyszínei. A helyzet 2002 óta igazán súlyos, az eredetileg Los Angelesből származó Barrio 18 geng és a helyi Mara Salvatrucha a szó szoros értelmében háborút vív egymással a helyi alvilág feletti uralomért.

Veracruz, Mexikó, 18. hely. Lélekszám: 697 414. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 59,94 Mexikó legrégebbi és legnagyobb kikötővárosa az ország keleti részén, a Mexikói-öböl partján. A többi mexikói nagyvároshoz hasonlóan a drogháború áldozata, mivel kikötőváros lévén a csempészútvonalak fontos állomása. 2011 óta számít a Zetas és a Sinaloa drogkartellek közti háború egyik legfontosabb helyszínének: aki a várost uralja, a drog egyik legfontosabb elosztóközpontját tartja a kezében. A drogháború szereplői szeretnek látványosan példát statuálni: az elmúlt másfél évben Veracruzban 19 túl kíváncsi újságírót öltek meg.

Mazatlán, Mexikó, 15. hely. Lélekszám: 445 343. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 68,94 A világ legnagyobb hatalmú bűnszövetkezetének tartott Sinaloa drogkartell otthona Mexikó csendes-óceáni partján. Innen látják el gyakorlatilag az egész amerikai nyugati partot kokainnal, metamfetaminnal és heroinnal. A csoport állandó háborúban áll a Tijuana kartellel az amerikai határ felé vezető csempészutak feletti uralomért. A város még pár éve is virágzó turistaközpont volt, ahová csak az óceánjáró luxushajók évi félmillió látogatót vittek. 2011 óta a nagy hajótársaságok bojkottálják a kikötőt a várost elborító bűnözés miatt.

Medellín, Kolumbia, 14. hely. Lélekszám: 2 309 446. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 70,32 A nyolcvanas években a világ legveszélyesebb városa volt, innen irányította minden idők legnagyobb drogbárója, Pablo Escobar a világ kokainpiacának 80 százalékát uraló Medellin kartelt. Amikor Escobar vérdíjat tűzött ki minden kolumbiai rendőr fejére, a medellini éves gyilkossági mutató 25 ezer fölé kúszott - ehhez képest most béke és nyugalom honol a városban a tavalyi alig 1600 gyilkossággal. Miután Escobart évekig tartó hajtóvadászat után 1993-ban megölte az amerikai titkosszolgálat, és a kokaintermelés központja Mexikóba vándorolt, Kolumbiában lassan helyreáll a rend, a gyilkosságok száma folyamatosan csökken. Jelenleg az Office of Envigado és a Los Urabeños bandák közti háború szedi a legtöbb áldozatot.

Rocinha, Rio de Janeiro, Brazília, 13. hely. Az ötven városból 14 Brazíliában található. Sokmilliós lakossága miatt a gyilkossági arányszám kisebb, mint a listán szereplő városoké, a sokszáz favellával rendelkező Rio azonban folyamatos harcot vív a rendőrség a közbiztonságért

Guatemala City, Guatemala, 12. hely. Lélekszám: 3 014 060. 100 ezer lakosra jutó gyilkoságok száma: 74,58 Guatemalában 1996-ban ért véget a csaknem negyven évig húzódó véres polgárháború, de a helyzet azóta sem sokkal jobb. Egy 2009-es amerikai minisztériumi jelentés az országot Latin-Amerika legmagasabb bűnözési rátájával jellemezte, és azóta a gyilkosságok száma megduplázódott, 2011-ben a fővárosban heti 40-50-et jelentettek. A polgárháborúból megmaradt halálbrigádok, a korrupt rendőrség és hadsereg, illetve a velük összefonódott a drogcsempész bandák uralják a ma guatemalai alvilágot, állandó harcban az országban terjeszkedni próbáló mexikói kartellekkel.

Victoria de Durango, Mexikó, 9. hely. Lélekszám: 593 389. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 79,88 Victoria de Durango 2011-ben került a nemzetközi média figyelmének középpontjába, amikor a város határában hét tömegsírt fedeztek fel, összesen 331 halottal, a mexikói drogháború áldozataival. Durango megye az ország közepén fekszik, a város egyszerűen rossz helyen van, a termelő területek és csempészútvonalak közelében, a Sinaola és a Zetas kartelek felségterületei közti határon. A rendőrség és a hadsereg rég feladta, hogy bármit is tegyen a drogháború nagyhatalmai ellen.

Chihuahua, Mexikó, 8. hely. Lélekszám: 831 693. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 82,96 Chihuahua átlagos iparváros volt Mexikó északi részén, a texasi határhoz közel, míg El Chapo Guzmán, a világ leghíresebb drogbárója be nem tette a lábát. Azóta az egyik legfontosabb csempészállomás a latin-amerikai termelők, és az észak-amerikai fogyasztók között. A gyilkosságok nagy részének áldozatai a korrupcióra nem hajlandó, vagy egyszerűen csak akadékoskodó rendőrök voltak, míg 2010-ben a mexikói hadsereg be nem vonult a városba. Azóta gyakorlatilag hadiállapot van, az egyszeri lakók számára mégis biztonságosabb a város, mint pár éve volt.

Torreón, Mexikó, 7. hely. Lélekszám: 1 128 152. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 87,75 Mexikó egyik ipari és kereskedelmi központja, a belföldi repülőjáratok fontos csomópontja a sivatag közepén. Az elmúlt évek mészárlásai nyomán a halál városa gúnynevet kapta. Az utcai lövöldözések a drogkartellek tagjai között mindennaposak, és helyi jellegzetességként az ellenséges drogbandák megölt tagjainak fejeit illetve a megcsonkított testeket szokás közszemlére tenni az elrettentő hatás fokozása érdekében.

Caracas, Venezuela, 6. hely. Lélekszám: 3 205 463. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 98,71 Venezuela fővárosában főként a városszéli szegénynegyedek helyzete kétségbeejtő. A városba az egész országból áramlanak be a kilátástalan életű fiatalok, akik Caracasban hamar utcán találják magukat. Mióta a hetvenes években olajat találtak, a helyzet csak rosszabb lett, ahogy a nagy üzlet még nagyobb korrupciót, és a nagy pénz még nagyobb bűnözést hozott. Ráadásul az USA és Európa felé irányuló kolumbiai kokainexport útvonalai is jórészt Venezuelán vezetnek keresztül, ami automatikusan a drogkartelek megjelenésével és háborúskodásukkal jár.

Tegucigalpa, Honduras, 5. hely. Lélekszám: 1 126 534. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 99,69 Honduras fővárosában évek óta a szervezett, és kevésbé szervezett alvilág háborúja dúl. A statisztikák szerint az évi 1100 gyilkosság áldozatainak 902 százaléka 15 és 40 év közötti férfi. A nagy szegénység, a magas munkanélküliség, és a közbiztonság teljes hiánya miatt az utcai bűnözés a mindennapi valóság része, főleg a 2009-es puccs óta. Az utcai bandák háborúja mellett egyre jellemzőbbek a turisták elleni rablótámadások is.

Acapulco, Mexikó, 4. hely. Lélekszám: 804 412. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 127,92 Mexikó első számú turistaparadicsoma a Csendes-óceán partján, csodás strandokkal, nyüzsgő éjszakai élettel, és a turizmus milliárdos piacáért háborúzó bűnszövetkezetekkel. Egy-egy karácsonykor, vagy tavaszi szünetben 3-400 ezer amerikai turista is megfordul itt, mert egyrészt jó idő van, másrészt nincs 21 éves korhatár az alkoholfogyasztásra, mint otthon. A drogüzletből hatalmas hasznot húzó kartelek többek között itt próbálják legális bizniszekbe forgatni és befektetni a pénzüket, és a feszültségeket a szokásos módszereikkel vezetik le. A turistákra persze nagyon vigyáznak közben, de azért jó ha az ember nem téved a város árnyékos oldalára.

Maceio, Brazília, 3. hely. Lélekszám: 1 156 278. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 135,26 Trópusi kikötőváros az utóbbi években szédítő ütemben fejlődő Brazíliában. Miközben Rio de Janeiróban és Sao Paulóban jelentősen sikerült visszaszorítani a bűnözést az elmúlt évtizedben, Maceio gyorsan Brazília alvilágának központja lett. Az illegális fakitermelés, fegyver- és drogkereskedelem virágzik, a korrupt rendőrség és városvezetés szinte egyáltalán nem állja útját az elharapózó erőszaknak.

Ciudad Juarez, Mexikó, 2. hely. Lélekszám: 1 335 890. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 147,77 A mexikói drogháború középpontja, amit az elképzelhetetlen szegénység, a rendőrségi korrupció és rivális drogkartelek gyakorlatilag háborús zónává változtattak az elmúlt évtizedben. 2008-ban, amikor a város már az ENSZ békefenntartóihoz fordult segítségért, a mexikói hadsereg megostromolta a várost, azóta a helyzet kissé javult, de Ciudad Juarez így is a világ egyik legveszélyesebb helyének számít, ahol csak a tízezer fős katonai erő állandó jelenléte akadályozza meg a komolyabb vérfürdőt. A város a drogkartelek háborújában fulladozó Mexikó jelképe, ahol az elnök, Felipe Calderón hat éve hirdette meg a drogmaffia elleni harcot, de a helyzet azóta is egyre rosszabb.

San Pedro Sula, Honduras, 1. hely. Lélekszám: 719 447. 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma: 158,87 Honduras ipari központja, az ország GDP-jének kétharmadát termeli meg, és eközben a világ legveszélyesebb városának számít a 2011-es gyilkossági statisztika szerint. A város rosszabb kerületeiben gyakorlatilag vadnyugati körülmények uralkodnak, a rendfenntartás nem létezik, mindennaposak a lövöldözések, az utcai bandák közti leszámolások. San Pedro Sula éppen közép-amerikai drogcsempészet ütőerén fekszik, a városban pedig az MS13 nevű banda az úr mostanában, ami magába olvasztotta a Salvador elleni évtizedes háborúskodás amerikai titkosszolgálatok által felfegyverzett veteránjait.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó anyagaink: 

MELY EURÓPAI VAGY VILÁGVÁROSBAN A LEGJOBB ÉS HOL A LEGROSSZABB ÉLNI?

A VILÁG 10 LEGDRÁGÁBB VÁROSA 2015-BEN

EZEKBEN AZ ORSZÁGOKBAN VÁLLALJ MUNKÁT, HA EGÉSZSÉGESEN ÉS SOKÁIG SZERETNÉL ÉLNI

Forrás

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...