Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

abontas.jpg 

Magyarország: 4,1 millió háztartás, 4,4 millió lakásból félmillió megérett az azonnali bontásra, félmilliót nem lakás célra használnak, és félmillió üresen áll, miközben a teljes állomány 70 %-a is felújításra szorul. Nálunk a legmagasabb a lakásokat is terhelő áfa.

Százéves mélypontjára esett a magyar lakásépítés, a kilábaláshoz átgondolt, hosszú távú lakáspolitika és állami szerepvállalás szükséges Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) elnöke, valamint Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke szerint.  A szakemberek az MTI-nek elmondták, hogy a jelenlegi magyarországi 4,4 millió lakásból félmillió megérett az azonnali bontásra, további félmilliót nem lakás célra használnak, egy újabb félmillió pedig üresen áll, miközben a teljes állomány 70 százaléka is felújításra szorul.

A szakértők szerint ezeket az adatokat kell a 4,1 millió háztartás számával összevetni. A szakértők egyetértettek abban is, hogy létezik ugyan mennyiségi lakáshiány is, ám az új építés fő célja a lakásállomány minőségének megújítása. Úgy vélték, jó ideig még az optimálisnak tartott, évi 1 százalékos megújítás - évi 43-44 ezer új lakás építése - sem jelentene összességében több lakást, mivel a szinte lakhatatlanokat le kell bontani.  A továbblépést a munkavállalók bizonytalan jövőképe is nehezíti, hiszen aki belevág egy lakásépítésbe vagy -vásárlásba, nem tudja hogy lesz-e folyamatosan munkája és képes lesz-e fizetni a hitelt - tette hozzá Maráczi Zsolt. Ráadásul a régióban Magyarországon a legmagasabb a lakásokat is terhelő áfa, amit nem kompenzál az állami támogatás sem. Nincs megfizethető 2-3 százalékos teljes hiteldíj mutatójú lakásépítési, - vásárlási hitel sem.

A TLE már évekkel ezelőtt felvetette a bérlakásépítést mint a fiatalok életkezdésének támogatását, illetve a szociálisan hátrányos családok lakhatásának a megoldását. Maráczi Zsolt kifejtette: évi 5 ezer ilyen lakás építése kedvezően hatna az építőiparra, hiszen ennyi munkával eleve számolhatnának.  A TLE kidolgozta azt is, hogy uniós támogatással, illetve az EU fejlesztési bankjától felvett alacsony kamatozású hitellel, miként lehet beindítani egy bérlakás programot.  Erről Borsi László azt mondta, hogy az államnak szerep jutna a lakhatási életpálya modell megrajzolásában is. A fiatalok bérlakásban kezdenék az életüket, ezt váltanák át később saját tulajdonban lévő új-, vagy pedig használt lakásra. Elmondták, az állami szerepvállalást leginkább a forráshiányra hivatkozva utasítják el hivatalos fórumokon. Például az évi 5 ezer bérlakáshoz 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és egy másik, ugyanekkora összegű kedvezményes hitel kellene. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a hitelt a havi és négyzetméterenkénti 1000 forintos lakbérből vissza lehetne fizetni. Az állami támogatást pedig csaknem fedezné az építési költség 30-40 százalékára rúgó adó- és járulék bevétel, amelyhez építés nélkül nem jut hozzá az állam. Mindehhez járul az a társadalmi nyereség, amely a folyamatosan növekvő bérlakásépítéssel jár - vélte Maráczi Zsolt. (MTI)

Európában az összes elfogyasztott energia 40 százalékát az épületekben használjuk fel, ezért foglalkozik kiemelten az Európai Unió is a lakások, közintézmények enegiahatékonyságával. A 2002-es, e témában első uniós irányelv tette kötelezővé az épületek energetikai igazolását építés, eladás vagy bérbeadás esetén.

Az uniós követelmények szigorodásával a magyar szabályozás is lépést tartott, így jelenleg minden új épület építése, vagy a meglévő eladása illetve bérbeadása esetén kötelező az energetikai tanúsítvány kiállítása, kivéve ha az épület kisebb 50 négyzetméternél, műemléki védettségű, hitéleti rendeltetésű, üdülő vagy ideiglenes építmény. Az eladásra vagy bérbeadásra vonatkozó reklámban is fel kell tüntetni az ingatlan energetikai besorolását, amennyiben a tanúsítás megtörtént.  Az energiatanúsítvány tíz évig hatályos műszaki dokumentum, amely a háztartási gépek (hűtők, mosógépek, mosogatógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan a lakás, épület energiaállapotát értékeli. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energia megtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesz. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A minősítési skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától, amely a fokozottan energiatakarékos minősítést takarja, a legkedvezőtlenebb „I", azaz rossz minősítésű kategóriáig terjed. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek, se nem jobb, se nem rosszabb az előírásoknál.

A tanúsítvány leginkább arról tájékoztat, hogy az adott épület műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C" kategória alá kerül az ingatlanunk.

Ha az épület energetikai minősége nem éri el a „követelményeknek megfelelő kategóriát, a tanúsítvány energia megtakarításra irányuló javaslatot is tartalmaz. Ez a javaslat lehet azonnal kivitelezhető energia megtakarítási megoldás, vagy hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkák elvégzéséhez kapcsolódó ajánlás.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Kép

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...