Az önkormányzatokhoz kerülnek a víziközművek januártól. 2013-ra tizedére esik vissza a szolgáltatók száma, a vagyonértékelés pedig fontos feladata lesz az önkormányzatoknak, melyek nagy része még nem látja, hogy a víziközmű törvény milyen hatással lesz működésükre.
A víziközmű törvényben foglaltak szerint 2013 január elsejétől a vízellátás és szennyvízelvezetés, tisztítás alapját képező vagyonelemek közösségi (önkormányzati és állami) tulajdonba kerülnek át. A törvény központjában a közművagyon tulajdonosi kérdéseinek rendezése, az ivóvízkészletek és a közművagyon védelme és fenntartása áll. Az önkormányzatok részére jelentős feladatokkal járó törvényi kötelezettséget az Energia Hivatalon belül működő Víziközmű Hivatal látja el, a lehetőségekről és problémákról december elején a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) és a MaSzeSz (Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség) által szervezett konferencián tanácskoztak a szakemberek és az érintettek.
A törvény értelmében a víziközmű vagyon át-/visszakerül az önkormányzatokhoz vagy az államhoz, akiknek a fejlesztésre 15 éves, évente aktualizált gördülő tervet kell készíteni és végrehajtani. Kötelező lesz számukra a vagyonértékelés, és a reális felújítási ütem készítése. Az üzemeltetési jogviszonyban a szolgáltatók felkészültségét, és mérethatékonyságát javító szigorítások lépnek életbe.
„Az Önkormányzatok nagy része még nem látja, hogy a víziközmű törvény milyen hatással lesz működésükre. Ami változatlanul marad az ellátási kötelezettségük! Ugyanakkor sok esetben visszaszáll rájuk a közművagyon, annak fenntartási és pótlási kötelezettségével, az árhatósági jogkör pedig miniszteri szintre kerül. A több szempontú közművagyon-értékelés megfelelő alapot biztosít minden érintett (Tulajdonos, üzemeltető, fogyasztó és (ár) hatóság) számára a költség és díjkalkulációk legjelentősebb összetevőjének, a vagyon fenntartás és fejlesztés költségeinek áttekintésére. A közelmúlt vagyonvesztéssel járó gazdálkodását követően, középtávon a felértékelt vagyonérték megőrzése kellő alapot biztosít a szolgáltatásbiztonság fenntartása. A kötelező vagyonértékelés utolsó határideje ugyan 2015 december vége, de amíg ezt nem teszik meg, a díjkalkulációban sem tudnak számolni az avulási értékkel, így további vagyonvesztést szenvednek.„ – nyilatkozta Kovács Károly, a Víziközmű konferenciát szervező Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke és a Közművagyon Értékelési Klaszter főtitkára. A konferencia keretében az érintett önkormányzatok (TÖOSZ) szakmai szervezetek (Maszesz), hatóságok (Energia Hivatal), és az EU forrásokból megvalósuló fejlesztésben közreműködő szervezet (Energia Központ) és közmű üzemeltető szakemberek tekintették át a szektorban érintettek előtt álló feladatokat és kihívásokat.
„Jelenlegi ismereteink szerint 2013-ra körülbelül 50 szolgáltató marad a 490-ből, ami 2016-ra ismét feleződni fog, így várhatóan 20-30 víziközmű szolgáltató fog maradni. Az integráció nyertesei a regionális állami vízművek lesznek, mert nekik van leginkább lehetőségük tőke bevonásra” – mondta Dr. Szabó Iván ügyvéd, a MaVíz Jogi Bizottság társelnöke, a törvény szakmai előkészítésében szerepet vállaló szakjogász.
Az Energia Hivatalon belül felállt és megkezdte működését a Víziközmű Hivatal, amely a továbbiakban jelentős hatáskörrel látja el feladatait:
• működési, vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatási engedélyek kiadása
• szolgáltatási költség kalkulációk felülvizsgálata és díjtételek előterjesztése 2013-as év folyamán a 2012-es díjszabások változatlan szinten tartása mellett 2014-es díjszabások kialakításához
• a szabályozási környezet, és eljárási rendek kialakítása, végrehajtási rendeletek előkészítése, melyek várhatóan ez év végéig megalkotásra és közzétételre kerülnek
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2012/12/27/majd-a-vizikozmu-hivatal-megmondja
TOP 5
