b_700_700_16777215_00_images_avatar_future_city_wallpaper_4.jpgSajátos kísérlet indul Hondurasban: három önálló várost teremthetnek külföldi befektetők az országon belül. Az úgynevezett modellvárosok nem pusztán zöldmezős ipari beruházások lesznek, hanem lakóházakkal, iskolákkal együtt épülő komplett urbanizációs projektek. A világban számos gazdasági övezet vám- és adókedvezményben, esetleg -mentességben is részesül.

A hondurasi törvényhozásban tavaly elfogadott különleges státusznak megfelelően a leendő magánberuházású modellvárosok sem adóznak a központi hatóságnak, ám ami még fontosabb, hogy gyakorlatilag területen kívüliséget élveznek majd.

Csak a kormányzót nevezi ki a mindenkori hondurasi elnök, egyébként az övezetek teljesen önállóak saját törvényekkel, joghatósággal, rendőrséggel. Köthetnek akár nemzetközi jellegű kereskedelmi megállapodásokat, és megválaszthatják saját fizetőeszközüket is.

Egyelőre az ország három körzetét jelölték ki ilyen modellváros helyszínéül, s elsőként októberben a keleti partvidékhez, egyben kikötőhöz és repülőtérhez is közeli Trujillónál kezd hozzá az amerikai MGK konzorcium az infrastruktúra kialakításához. Az elkövetkező hat hónapban, az infrastruktúra kialakításakor ötezer, majd 2013 végéig legalább 15 ezer, 2015-re pedig már 40 ezer munkahelyet nyújt Hondurasban az első különleges fejlesztési övezet. Ezt Juan Hernández, a képviselőház elnöke állította szeptember 4-én, amikor a külföldi befektetők és a közép-amerikai kormány képviselői aláírták az egyetértési memorandumot a modellvárosok létesítéséről.

Mint a tegucigalpai lap, az El Heraldo beszámolt az ünnepélyes aktusról, a 15 millió dolláros kezdő beruházást vállaló amerikai MGK-csoport társelnöke, Michael Strong úgy vélte: „A világ egyik legfontosabb átalakulása indul be, amelynek köszönhetően Hondurasban fokozatosan megszűnhet a szegénység.” Az ötlet egyébként Ázsiából származik: 2011-ben járt Porfirio Lobo hondurasi elnök Dél-Koreában, s az ottani tapasztalatok, illetve a kínai fejlesztési övezetek sikereinek hírei gyorsították fel a tervezést, amelyhez Paul Romer, a New York-i Egyetem befolyásos neoliberális közgazdászguruja szolgáltatott ötleteket. Dél-Korea pedig a közelmúltban négymillió dollárt adott a koncepció kifejlesztésére.

A hatalmi elit, így a törvényhozás tagjai részéről a csodavárás hangulata érződik. A hazánknál valamivel nagyobb területű, 8,5 milliós Honduras Közép-Amerika második legelmaradottabb országa, hatalmas szociális különbségekkel: a szegények aránya eléri a 65 százalékot.

A banánexportjáról ismert állam 2006-ban kötött szabad kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, onnan érkezett a külföldi beruházások döntő része.

Ám az utóbbi évek politikai bizonytalansága, így a baloldali Hugo Chávez Venezuelája felé kacsingató Zelaya elnök megpuccsolása 2009-ben, másrészt a bűnözés drámai mérvű megugrása elbizonytalanította a befektetőket. (Az ENSZ adatai szerint a kábítószer-csempészet útvonalán fekvő Hondurasban történik a világban a legtöbb, így tavaly 86 gyilkosság minden százezer lakosra vetítve.)

Vannak persze, akik tiltakoznak a szabadjára eresztett magánberuházás terve ellen. Már tavaly, a törvény parlamenti vitájakor többen az alkotmánybírósághoz fordultak. Tizenöt ügyvéd a legfelsőbb bírósághoz fordult; előterjesztésükben alkotmányellenesnek minősítették a modellvárosok státuszát. Oscar Cruz alkotmányjogász szerint „az államok az államban” koncepció katasztrófa, hiszen ezzel Honduras területének egy részét átadják „az újkori gyarmatosítóknak”.

Sajátos módon az ötletadó Romer is mintha kezdené elveszíteni bizalmát, bár nem annyira a tervben, hanem a hondurasi kormányzatban. A brit The Guardian hét végi értesülése szerint a professzor kifogásolja, hogy bár felkérték a kísérletet garantáló és ellenőrző bizottság vezetésére, végül nélküle állapodtak meg az első ilyen fejlesztési övezetről.

Írta: Ortutay L. Gyula

Forrás: nol.hu

Forrás: http://www.latin-amerika.hu/sajtofigyel/985-cikkajanlo-varosok-ahogy-a-maganszfera-rendeli

Kép forrása: http://juggernautcometh.com/blog/?p=1046