Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Gyapjas mamutot klónoz egy kutatócsoport

(Szerkesztő megjegyzése: Véleményünk szerint csak élő és veszélyeztetett fajok megmentése lehet a cél, rég kihalt állatok újrateremtése nem kívánt feladat.)

A tízezer éve kihalt gyapjas mamut klónozását tűzte ki célul orosz és dél-koreai tudósok együttműködési megállapodása. Orosz részről Vaszilij Vasziljev, a Szaha Köztársasági (Jakutföldi) Északkeleti Szövetségi Egyetem rektorhelyettese, a dél-koreai Szuam biotechnológiai kutatási alapítvány részéről pedig a vitatott hírnevű Hvang Vu-Szuk őssejtkutató írta alá a dokumentumot.

 

Bővebben: Invázió az Antarktiszon - Idegen életformák érkeznek és telepednek meg

A kutatók bebizonyították, az Antarktiszra látogató turisták és tudósok többsége növények magjait hurcolja be ruházatán.

Mikor az Antarktiszról esik szó, a legtöbb ember számára a végtelen jég otthona ugrik be. De a jeges kontinens 1%-a - ami bizony jelentős terület - jégmentes, főleg az Antarktiszi-félszigeten, ami sajnálatos módon rohamosan melegszik. Mivel erre a területre sok ember látogat el, ruhájukon és bakancsaikon esetenként magukkal hozva távoli tájak növényeinek magjait, a mostoha körülmények ellenére bizonyos fajok képesek gyökeret ereszteni.

 

Bővebben: Az első magyar dínóvadászról kapja a nevét a nemrég hazánkban felfedezett új dinoszaurusz faj? –...

Ősi Attila, paleontológus Iharkúti dinoszaurusz-felfedezése egy olyan időintervallumot reprezentál a Kréta-korszakon belül, ami gyakorlatilag eddig ismeretlen volt Európa területén belül. Magyarországon hat különböző dinoszaurusz fajt azonosítottak a leletek alapján. Ezek közül a legérdekesebb a bakonyi moszaszaurusz, egy édesvízi körülményekhez alkalmazkodott, tengeri ragadozó hüllő. A felfedezés azért különösen fontos, mivel itthon korábban csak szórványleleteket találtak.

 

Bővebben: Villámgyorsan savasodhatnak az óceánok - Túl sok a szén-dioxid a légkörben

A földtörténet elmúlt háromszázmillió évét tekintve soha nem látott gyors ütemben savasodhatnak az óceánok a jövőben a légköri szén-dioxid-koncentráció magas értéke miatt: az aggasztó természeti jelenségnek megjósolhatatlan következményei lehetnek a tengeri élővilágra nézve.

A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint az óceánok savasodásának mértéke súlyosabb lehet, mint a földtörténet eddigi négy legnagyobb kihalási hulláma idején, amikor az aszteroidabecsapódások és a vulkanikus tevékenységek nyomán felszabaduló természetes "szén-dioxid-löketek" globális felmelegedést okoztak.

 

Bővebben: Beteg épület szindróma

Földünk népeinek mintegy fele városokban él, egyre több időt töltünk itt, falak között. Egyre kevesebbet tudunk a növényekről, és kevesebb az időnk velük törődni.

Legtöbbünk meglepődne mindazon lehetőségeken, előnyökön, amit a növények jeletenek, egészségesebbé és boldogabbá tesznek több már bizonyított módon: