Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Hazánkra zuhanhat az űrjármű - FRISSÍTVE 20:44

A katasztrófavédelem figyelmeztet a vasárnap éjjel lezuhanó orosz Fobosz-Grunt űrjármű veszélyére.

Kevesebb mint 24 óra (23:15): Holnap ilyenkorra már valószínűleg földet ér az űrszemét. A szombat esti prognózisok vasárnap este 6 és 10 óra közé jósolják a becsapódást.

Balra: a britek által felvázolt egyik lehetséges becsapódási útvonal

 

Ha száz embert megkérdeznénk, ki a legokosabb élő ember ma a világon, kilencven biztosan Stephen Hawking nevét vágná rá, és a maradék nagy része is valami olyasmit mondana, hogy az a híres, robothangon beszélő tolószékes fizikus. A vasárnap hetvenedik születésnapját ünneplő Hawking saját bevallása szerint sosem mérte meg az IQ-ját, és azt mondja, a média csinált belőle szuperhőst.

 

Bővebben: Megfejtették a Madarak rejtélyét

Kevesen tudják, de Alfred Hitchcockot Daphne Du Maurier novellája mellett megtörtént események is inspirálták a filmtörténelem egyik legemlékezetesebb horrorfilmje, az 1963-as Madarak elkészítésére. 1961-ben a kaliforniai Monterey Bay partjainál támadtak meg tömegesen embereket tengeri madarak, láthatóan minden különösebb ok nélkül, hasonlóan ahhoz, ahogy két év múlva a filmvásznon. Tengerbiológusok azóta keresték az állatok megmagyarázhatatlan viselkedésének okát, és most elő is álltak a magyarázattal. [1]

 

Bővebben: Repülő halak a Nagy Tavak környékénAnnak idején, amikor az amerikaiak betelepítették az ázsiai ezüst pontyot az egyik déli államba, még senki sem gondolta, hogy ebből mekkora környezeti kár keletkezhet. Mivel a hal eléggé igénytelen és igen szapora, hamar hódításba kezdett az USA vízrendszeriben, és kb. 20-30 év alatt a Mexikói-öböltől eljutott egészen Chicagóig. Nem ritka közöttük a húsz kilósra, vagy akár nagyobbra is megnövő példány, de említettek már kapitálisra, azaz akár ötven kilósra is felcseperedett halacskát.

 

Bővebben: Magyarországon is folynak nagy hangyaháborúk

Az állatok közül egyedül a hangyák vívnak emberekéhez hasonló, szervezett háborúkat. A harcok céljai is sokban hasonlítanak: a hangyák is általában az erőforrásokért, a területért, illetve a munkaerőért folytatnak életre-halálra menő küzdelmeket. Magyarországon két-három igazán harcias hangyafaj él.

A hangyaháborúk egyik legérzékletesebb leírása Gerald Durrelltől származik. A neves természetbúvár így írt erről a Vadak a vadonban című könyvében.

 

Bővebben: Jobban gyarapszik a sokszínű erdőHamburg/Budapest, 2011. december 25., vasárnap (MTI)

A szakértők évek óta gyanítják, hogy a sok fafajból álló, kevert állományú erdők jobbak, mint az egyetlen faj alkotta monokultúrák. Ezt svájci kutatók most számítógépes szimulációk segítségével be is bizonyították.

A jelenség különböző okokra vezethető vissza. Egyrészt a fajgazdag erdőkben előforduló különböző növényfajok hamarabb be tudják tölteni a például vihar által keletkezett lyukakat. Így ezek a sokszínű erdők hamar reagálnak a környezetben bekövetkezett változásokra - számolnak be Harald Bugmann, a Zürichi Műszaki Főiskola kutatója és kollégái az Ecology Letters című szaklapban.