Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: A növényekre is hat a zajszennyezés – Zajos helyen nem nőnek a fákÚgy tűnik, az emberi eredetű zaj nemcsak a madarak énekét módosíthatja és a ragadozók vadászatát nehezítheti, hanem a növényekre is hat.

Egy amerikai kutatócsapat kiderítette, hogy az ipari eredetű zaj megzavarta a növényeket beporzó és magjaikat széthordó állatok viselkedését. Sejtésük szerint ez lassan átformálhatja a környezetet, különösen a lassan növekvő fák elterjedésének módosításával. A vizsgálatról a Királyi Társaság Proceedings B folyóirata számolt be.

 

Bővebben: Két másodpercenként kiirtanak egy focipályányi erdőt

Világszerte két másodpercenként egy focipályányi erdőt irtanak ki illegálisan; a probléma immár világméretű járvánnyá nőtte ki magát – állapítja meg a Világbank legújabb, az illegális erdőirtásról szóló tanulmányában.

A Világbank becslése szerint évente a fák 90 százalékát törvényellenesen vágják ki, ezzel 10 és 15 milliárd dollár közötti kárt okozva. A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a konkrét anyagi károk mellett a hatalmas környezeti, gazdasági és társadalmi költségeket is figyelembe kell venni.

 

Bővebben: Százmilliós károkat okoznak évente az orvvadászok (1-2. rész)(Szerkesztő megjegyzése: Régóta javasoljuk az állatvédelmi rendőrség felállítását. Évente vajon mennyibe kerülne működtetni egy ilyen szervezetet? Az egyelőre állatkínzás jogi kategóriája alá eső orvvadászat önálló bűncselekményként kerülhet szabályozásra a kormány tervei szerint az új Btk-ban. Remélhetőleg, az állatkínzás és az orvvadászat újraszabályozása kapcsán szigorúbb lesz az ítélkezés is, de ahhoz, hogy a bíró ítélhessen, a nyomozáshoz és a felderítéshez szakszerűbb és ütőképes rendőrségre lenne szükség. No meg pénzre. A cikk után olvasható az orvvadászat jelenlegi büntetőjogi szabályozása.)

Budapest, 2012. március 22., csütörtök (MTI) - Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orvvadászok évente az országban; szakemberek szerint e cselekmény visszaszorításában sokat segíthetne, ha szabálysértés helyett bűncselekménynek minősítenék, és szigorítanák a kiszabható büntetést. Az orvvadászokra a múlt héten Magyarlukafa közelében elkövetett gyilkosság irányította a figyelmet.

 

Bővebben: Cápauszony - uniós szabályozásért kiáltAz uniós mezőgazdasági és halászati miniszterek - hétfői brüsszeli tanácskozásukon - egyetértésre jutottak abban, hogy megszigorítják a cápahalászatra vonatkozó szabályokat, megtiltják a kifogott cápa uszonyának a hajón történő levágását és külön értékesítését.

 

Bővebben: 3000 adag farkasürüléket elemeztek – Nem eszik a háziállatokat.(Szerkesztő megjegyzése: A farkasok visszatelepüléséről az OzoneNetwork is hírt adott filmjében, mely itt megnézhető:
http://www.utajovobe.eu/hirek/sokfeleseg/311-a-farkasok-visszatertek-magyarorszagra

A Senckenberg Research Institutein Görlitz tudósai az első németországi felbukkanásuk óta nyolc éven át tanulmányozták a farkasok táplálkozási szokásait. A vizsgálat során 3000 farkasürülék-mintát elemeztek, és az eredmény megnyugtató: az elfogyasztott ételeik kevesebb mint egy százaléka származott lábasjószágtól. Az erről szóló tanulmányt a Mammalian Biology nevű folyóiratban tették közzé.

 

Bővebben: Közismert magyar vadászkutyákA három legismertebb magyar vadászkutyafajta az egész világon ismert magyar vizsla, a jelenleg legveszélyeztetettebbnek számító erdélyi kopó, valamint a magyar agár. A magyar agár képességét, „belevalóságát” ma már csak a versenypályákon tudja bizonyítani, mivel az agarászat az utóbbi 100 évben nemcsak hogy háttérbe szorult, de tilos is.

 

Bővebben: Gyapjas mamutot klónoz egy kutatócsoport

(Szerkesztő megjegyzése: Véleményünk szerint csak élő és veszélyeztetett fajok megmentése lehet a cél, rég kihalt állatok újrateremtése nem kívánt feladat.)

A tízezer éve kihalt gyapjas mamut klónozását tűzte ki célul orosz és dél-koreai tudósok együttműködési megállapodása. Orosz részről Vaszilij Vasziljev, a Szaha Köztársasági (Jakutföldi) Északkeleti Szövetségi Egyetem rektorhelyettese, a dél-koreai Szuam biotechnológiai kutatási alapítvány részéről pedig a vitatott hírnevű Hvang Vu-Szuk őssejtkutató írta alá a dokumentumot.