Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_Galgafarm_aboar.jpg 

Egyre gyakrabban hívatlan vendégei a vaddisznók a budai kerteknek. Olvasóink feltúrt veteményesekről, kidöntött kerítésekről, sőt villamosmegállóban tivornyázó vaddisznókról is meséltek.

A Hármashatárhegy, a Hűvösvölgy és a János-hegy környékén élők szerint nem új jelenség, hogy az állatok időnként betévednek a lakott területre, de azt mondják, az elmúlt hetekben borzasztóan megsokasodtak ezek az esetek. A probléma a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint is ismert, ők ugyanakkor azt állítják: nincs szó a vaddisznók túlszaporodásáról.

Egyik olvasónk, aki a II. kerületi Völgy utcában lakik, azt mondta: a környéken már nem csak a reggelre megjelenő vadtúrások árulkodnak a vaddisznók látogatásairól. Sötétedés után gyakran lehet vaddisznóval találkozni a kertekben és az utcákon egyaránt. Van aki ezért már nem is mer az esti órákban hazaérni vagy elindulni otthonról.

Minden este jönnek, konkrétan látom az ablakból, hogy vonulnak az utcán. Az előkert totál szét van túrva, mintha rotációs kapával nyomtam volna napokig. Eddig ott nem nagyon voltak aktívak, de határozottan érezni, hogy többen vannak, és olyan helyekre is mennek, ahol korábban nem jártak

– mesélte egy másik olvasónk, aki sötétedés után biciklizve mát többször is találkozott vaddisznóval. Ő azt mondta, korábban mindig zenét hallgatott tekerés közben, de azóta, amióta egy kicsinyét féltő koca megkergette, már nem mer este bedugott fülekkel közlekedni.

"Régen is jöttek a vaddisznók, aztán hallottuk, amikor elkezdtek vadászni rájuk és utána normalizálódott a helyzet. Most viszont nem puffogtatnak, a vaddisznók elszaporodtak" – panaszolta az egyik Lipótmezői lakos. Ő több erdésszel is beszélt, akik neki azt mondták, a sertéspestis miatt nem lehet kilőni a vaddisznókat ebben a térségben.

Beköltöztek a városba a vaddisznók

A budai vaddisznóhelyzettel kapcsolatban megkerestük a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, Mészáros Péter szóvivő pedig arról tájékoztatta az Indexet, hogy "a vaddisznó jelenléte lakott területeken évek óta ismert". Épp ezért az erdőgazdálkodási cég a Gödöllői Egyetem Vadbiológiai Tanszékével együtt is vizsgálta már a belterületen észlelt vaddisznók életmódját. Az a kutatás pedig arra jutott, hogy

EZEK A VADDISZNÓK ÁLTALÁBAN NEM AZ ERDŐBŐL LÁTOGATNAK A TELEPÜLÉSEKRE,

hanem megtalálják a számukra kedvező életfeltételeket a lakott területeken, ezért eleve ott élnek.

(Erre utalhat az is, hogy már nem csak éjszaka és nem csak az erdők közvetlen szomszédságában fekvő utcákon lehet vaddisznókkal találkozni. Olvasónk, László két hete küldte el nekünk ezt a fenti videót, amin egy vaddisznócsalád fényes nappal a Farkasréti temetőtől indulva menekült végig a Törökbálinti úton. A Gellért-hegyen, azaz a város közepén pedig már 2013-ban is levideóztak egy ott élő vaddisznót.)

Mészáros az Indexnek azt mondta, nem érkezett mostanában a szokásosnál több bejelentés vaddisznó észlelésekről a budai térségben. 

A PILISI PARKERDŐ ZRT. ÁLLÁSPONTJA SZERINT NEM IS SZAPORODTAK TÚL A BUDAI VADDISZNÓK.

Ehhez az erdőgazdálkodási cég szóvivője azt is hozzátette: a Pilisi Parkerdő Zrt. az elszaporodás ellen általában vadászattal, a lakott részek környékén befogók folyamatos üzemeltetésével, az erdők belsejében etetéssel és itatással valamint dagonyák üzemeltetésével.

A sertéspestis miatt nem vadásszák a vaddisznókat

A Pilisi Parkerdő Zrt.-vel szemben a Nébih arról számolt be, hogy a budai zöldövezeti területen élők a hivatalnál valóban jelezték, hogy megerősödött a vaddisznók  jelenléte a lakókörnyezetükben.

A Nébihtől megtudtuk azt is, hogy az érintett, "szigorúan korlátozott" minősítésűnek számító budai területen a vaddisznó-vadászat jelenleg valóban tilos. (A különböző kockázati területek határát a Nébih honlapján lévő interaktív térkép jelöli.) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal indoklása szerint:

amíg nem áll rendelkezésünkre kellő információ, ismeret a vírus elterjedésének mértékéről a szigorúan korlátozott területen, addig az intenzív vaddisznó-vadászattal az állatokat vándorlásra és ezzel a vírus esetleges továbbhurcolására kényszerítenénk.

A hivatal válasza ugyanakkor arra is kitér, hogy a lakott területre betévedő vadak továbbra is kilőhetőek. Ehhez előzetes rendőrségi engedélyre van szükség, és az önkormányzat által megbízott vadász vagy erre szakosodott vállalkozó végezheti el.A vaddisznó veszélyes, nem a sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) ellen nincs orvosság, ahol felüti a fejét, ott pillanatok alatt kinyírja az érintett (vad)disznó állományt. Ahogy arról már az Index is írt, a pusztító járvány 2017-ben jelenhetett meg Magyarországon. A Nébih tájékoztatása szerint a sertéspestissel fertőzött, lakott területre betévedő vaddisznók a házi sertésekre komoly járványügyi kockázatot jelentenek, az emberre ugyanakkor nem jelentenek veszélyt.

A Nébih ASP előfordulásokat rögzítő adatbázisa szerint eddig Magyarországon kizárólag vaddisznók fertőződtek meg a sertéspestissel. Budapest környékén az adatbázis alapján úgy tűnik, szeptember végén, október elején tűnt fel az ASP. Budakeszin szeptember 30-án rögzítették az első esetet, azóta összesen 44 elhullott vagy a fertőzöttségé miatt kilőtt vaddisznó volt ebben a térségben.

Budaörsnél a kereső szerint először szeptember 28-án találtak fertőzött vaddisznókat. Ott azóta összesen 14 fertőzött, elhullott állaltot találtak. Sajtóértesülések ugyanakkor már szeptember végén arról szóltak, hogy 170 sertéspestisben elpusztult vaddisznót találtak Budakeszin.

Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az idén március 1-től induló vadászati idény korábbi átteleltetési előírásai nem érvényesek, mert az afrikai sertéspestis megállításához az kell, hogy a vadászok a jelenlegi állományt mintegy ötödére ritkítsák, hogy ezáltal érdemben csökkenjen a vadak között a találkozás és a társas érintkezés.

Teljes sertéstelepeket is el kellett már altatni

Súlyos állapotban találtak több sima sertést is, de hivatalosan csak vaddisznókban találtak eddig a sertéspestisből, aminek a terjedését az emberek gyorsíthatják. Nagy az óvatosság.

Az állomány ritkítását ugyanakkor nem konkrétan ott kell végezni a Nébih legfrissebb tájékoztatása szerint, ahol a fertőzött vaddisznókat megtalálják és kialakult a durván 300 négyzetkilométer kiterjedésű, "szigorúan korlátozott"-nak minősülő terület. A gyérítés ilyenkor 2000 négyzetkilométer nagyságú "fertőzött"-nek minősített terület egyéb részein szükséges.

A VADDISZNÓK DIAGNOSZTIKAI KILÖVÉSÉRE A BUDAI TÉRSÉGBEN CSAK A KÉSŐBBIEKBEN LESZ LEHETŐSÉG AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG ENGEDÉLYÉVEL.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője is arról tájékoztatta az Indexet, hogy a sertéspestis csak disznókra veszélyes, az emberekre nem. Mészáros szerint ugyanakkor, bár alapvetően kerülik az embereket,

A VADDISZNÓK A FERTŐZÉSTŐL FÜGGETLENÜL  VESZÉLYESEK LEHETNEK.

A hímektől párzási időszakban kell tartani, a kocáktól akkor, amikor a csíkos hátú malacaikat védelmezik, a sebesült állatoktól pedig mindig. Mészáros azoknak, aki vaddisznóval találkoznak, azt javasolja:

  • Csapjanak zajt, adják meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét!
  • Próbáljanak meg eltávolodni tőle!
  • Soha ne szorítsák be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul az emberekkel!

Forrás -  A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...